Orvosi Hetilap, 1988. szeptember (129. évfolyam, 36-39. szám)
1988-09-11 / 37. szám - FOLYÓIRATREFERÁTUMOK
FOLYÓIRATREFERÁTUMOK Mikrobiológia és fertőző betegségek A Lyme-kór térhódítása — az Újvilágtól az Óvilágig. Parke, A. (Szerkesztőségi közlemény.): Br. med. J. 1987, 294, 525. Lyme, Old Lyme és East Haddam a Connecticut folyó keleti partján fekvő, gyönyörű kisvárosok. Lakosaik közül sokan egy krónikus, több szervrendszert érintő betegségben szenvednek. A Lyme-kór (vagy ahogy újabban a munkacsoportunk által javasolt elnevezést elfogadva nevezik — Lyme borreliosis — Ref.) szezonális, kullancsok által terjesztett kórkép, melyet az 1982-ben felfedezett Borrelia burgdorferi okoz. A syphilishez hasonlóan a különböző szervi manifesztációk a betegség különböző stádiumait képviselik. Típusos kezdeti tünet az erythema chronicum migrans, mely a kullancs csípése környékén kialakuló, a széli részekben megfigyelhető, általános tünetek (láz, fejfájás, elesettség, tarkókötöttség) kísérhetik. Carditis az esetek 8%-ában fordul elő, gyakran okoz atrioventricularis blockot. Eddig egy halálesetet diagnosztizáltak a borreliák myocardiumból történő izolálásával. Az arthritis—melyet 60%-os gyakorisággal észleltek (az Egyesült Államokban — Ref) rendszerint a nagy ízületeket érinti és kb. 10%-ában eredményez arthrosist. Hetekkel, évekkel a bőrelváltozás (ill. a kullancscsípés) után idegrendszeri tünetek léphetnek fel. E betegek 80%-ában meningitisre, 70%-ában encephalitisre utaló klinikai eltérések észlelhetők. Agyidegbénulások — leggyakrabban facialis paresis — a neurológiai szövődmények 50%-ában fordulnak elő. Connecticut államban közel 1000 esetet jelentettek 1985-ben. Nagy-Britanniában az első Lyme borreliosisban szenvedő beteget 1986-ban közölték. Rövid időn belül újabb 3 idegrendszeri esetet észleltek (1. alább). A szerkesztőségi kommentár felhívja a figyelmet, hogy a kórkép „megérkezett” Angliába, és számítani lehet az USA-ban észleltekhez hasonló méretű elterjedésére. (Ref.: A kórkép európai gyakoriságára utal, hogy az NSZK-ban, Svédországban, Ausztriában évente több mint 1000 új esetet jelentenek. A serológiai vizsgálatok László kórházi bevezetése — 1986. májusa óta — eltelt egy év alatt 82 ízben diagnosztizáltunk Lyme borreliosist.) Lakos András dr. * lon. Kullancscsípést nem vett észre. Kétoldali perifériás facialis paresist találtak, meningealis izgalmi tünetet már nem észleltek. Liquorában 28 pl lymphocytát, és 3,2 g/l fehérjét mutattak ki. Borrelia burgdorferi antitestitere 1: 256 volt. Parentera és penicillin- és oralis tetracyclinkezelés mellett tünetmentessé vált. 2. 42 éves férfi a bal mellkasfélbe sugárzó fájdalmat érzett a hátában, ahol egy kis területen zsibbadást is észlelt. Egy hónappal később elesetté vált, fogyott, és bal oldali facialis paresis alakult ki. Két nappal később a jobb arcfél is megbénult és mindkét kezében kellemetlen zsibbadást érzett. Erythemája nem volt. Liquorában 498 pl lymphocytát és 1,48 g/l fehérjét találtak. Borrelia burgdorferi antitestitere 1:1024 volt. 4 X 500 mg oralis, penicillin-kezelés mellett meggyógyult. (Általánosan elfogadott, hogy ennél nagyobb, 20 ME/die iv. penicillin 14 napos adása szükséges — Ref.) 3. 10 éves leányt kullancs csípte, erythemája nem volt. Egy hónappal később a retroaricularis és a submandibularis nyirokcsomói megduzzadtak, fejfájásról panaszkodott. Bal oldali facialis paresis alakult ki. Liquor vizsgálat nem történt. B. burgdorferi antitest szint 1: 256 felett volt. Ampicillin- és steroid-kezelés mellett gyógyult. Mindhárom betegnek típusos idegrendszeri tünetei voltak. Csak egy beteg emlékezett kullancscsípésre, és csak egy esetben jelentkezett a Lyme-kórra oly jellemző erythema chronicum migrans. Mindhárom esetben perifériás facialis paresis volt a vezető tünet. A szerzők azt a következtetést vonják le, hogy csak az orvosi ismeretek hiányával magyarázható, hogy korábban nem diagnosztizáltak Lyme-kórt, és hogy a kullancscsípés felismerésének ill. az erythema chr. migransnak a hiánya nem zárja ki a betegséget. A diagnózis megállapításában a serológiai vizsgálat segített. Lakos András dr. minta közül 2 adott pozitív eredményt, míg a Habarovszkból, mint keleti tartományból származó 9 savó közül 4 volt pozitív. A Leningrad tartományból származó 21 savó közül 7-et találtak pozitívnak, itt 2,560-as hígításban is kaptak eredményt. A viszonylag kevés adatból messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, de a betegség előfordulása kétségen kívül igazoltnak tekinthető. Sipos Attila dr. A Lyme-kór három újabb esete. Bateman, D. E. és mtsai (Wessex Neurological Centre and Department of Dermatology, Southampton General Hospital, Southampton S09 4XY): Br. med. J. 1987, 294, 549. Röviddel az első angliai esetismertetés után 3 újabb idegrendszeri szövődményt észleltek, melyből arra következtetnek, hogy a Lyme-kór lényegesen gyakrabban fordul elő Nagy-Britanniában, mint ahogy azt diagnosztizálják. 1. Egy 23 éves férfi tarkókötöttség, fejfájás és a bal arcfél gyengesége miatt került felvételre. Egy hónappal korábban spontán gyógyuló erythema keletkezett a hasfaA Lyme-kór prevalenciája a Szovjetunióban. Korenberg, E. I., Scserbakov, S. V., Kjucsecsenyikov, V. N. (Gamaleja Inst. Moszkva): Med. Parazitol. Parazitar. Bolezn. 1987, 40, 71. A Lyme-kór elterjedésének vizsgálatára a Szovjetunióban az 1985—1986-os évek folyamán kiterjedt szerológiai vizsgálatokat, elsősorban indirekt immunfluoreszcenciát végeztek. A betegség terjesztésével a Szovjetunióban az Ixodes ricinus és az Ixodes persulcatus kullancs fajok gyanúsíthatók. A különböző fertőzött vidékekről származó adatok elemzése azt bizonyítja, hogy a borreliosisok elterjedtsége hasonló a kullancs encephalitis vírus elterjedtségéhez. A Lyme-kór természetes gócai gyakoriak a tajga déli részein, valamint a lombhullató erdőkben. A fertőzés megtörténtét kevés savó vizsgálata alapján lehetett igazolni; e savók zömmel lábadozó betegektől származtak. A rekonvaleszcens savók a Szovjetunió 8 tartományából származtak. Az Észtországból és Kalininből, mint nyugatról származó 5 savóBrazil purpurás láz: megelőző purulens conjunctivitissel társult epidemiás purpura fulminans. D. Fleming és mtsai (Brazíliai purpurás lázkutató Csoport, CDC, Atlanta), Lancet, 1987, 2, 757. 1984 utolsó negyedében 10 (3 hónapos és 5 éves), átlag 30 hónapos életkorú gyermek betegedett meg egy brazíliai kisvárosban (Promissao), magas láz, hányás, hasi fájdalom heveny tüneteivel. A lázat követő 12—48 óra múlva purpura keletkezett vascularis collapsussal, perifériás necrosissal. Mind a 10 gyermek meghalt. Nem volt N. meningococcus meningitisük, az egyéb bacteriológiai, serologiai leletek is negatívak voltak, és a boncolás sem derítette fel a kórokat. Hasonló — fel nem ismert — 13 eset fordult elő — a halottvizsgálati jegyzőkönyvek alapján — átlag 36 hónapos életkorú gyermekekben (Londrina városában, 250 km-re a fenti várostól). Tüneteik: láz, hányás, hasi fájdalom, purpura, hypotensio, ismeretlen eredetű shock. Meningitis ezekben sem fordult elő, jellemző volt a végtagokon észlelt necrosis. Közülük heten haltak meg. Ugyancsak hasonló — sporadikusan előfordult — gyermekbeteget észleltek hat másik városban, 100 km-re Promissaótól. A 10 promissaói betegnek a heveny betegség előtt 3—15 nappal purulens conjunctivitise volt. Bár egyikükben sem oltották le a conjunctiva váladékot, az epidémia idején egyéb kötőhártya váladékból Haemophilus aegyptius tenyészett ki. Ugyanezt tenyésztették ki egyik betegük haemorrhaghiás bőrkaparékából. A kórokozót az A—25 megadalton plasmid különböztette meg Brazíliában kitenyésztett, más conjunctiva izolátumoktól. A klinikai, laboratóriumi vizsgálatokat táblázaton foglalják össze. Fontosabbak: thrombocytopenia, megnyúlt prothrombin idő, a liquor Gram-festése, és a tenyésztés (N. meningitidis, Haemophylus infl., Streptococcus pneumoniae), valamint a counter elektrophoresis negatív eredményűek. Az átlag endotoxin szint az akut szakban 675 pg/ml volt a 10 beteg sezumában. Az egészséges gyermekkontrollok átlaga: 25 pg/ml. Liquor fos átlag: 26, dominálóan lymphocyták, glucose: 54 mg/dl, fehérje: 28 mg/dl, vér fos átlag: 13,2 (pálca 14, karélyos 56, lymphocyta 29%). Pathologie : bőr és nyálkahártya vérzés, lymphocyta beszűrődés a lépben és a nyirokcsomókban, agy, tüdő oedema, mellékvese vérzés. Nem észleltek sem vírus záradék testeket, sem bacteriumokat. Az immunfestés is negatív eredményű volt. Részletesen elemzik az epidemiológiai kérdéseket. (Ref.: az internacionális turizmus várható növekedése közel hozhatja hozzánk ezt a kórképet is. Jó, ha tudunk róla.) Barna Kornél dr. 1987