Orvosi Hetilap, 1988. december (129. évfolyam, 49-52. szám)
1988-12-04 / 49. szám - Füst György: Az AIDS: realitások és remények
Just György dr. 12005: realitások és remények Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet (főigazgató: Hollán Zsuzsa dr.) Az „AIDS Világnap"-ra, a szerkesztőség felkérésére írt tanulmány Az Orvosi Hetilapban 1984 telén jelent meg az első AIDS-szel foglalkozó referátum (16). Az azóta eltelt négy év során az AIDS-szel kapcsolatos ismereteink szédületes mértékben gyarapodtak. Izolálták, meghatározták és nagy mennyiségben termelni tudják a szindrómát okozó vírust, a humán immundeficiencia vírust (HIV), tisztázták a vírus génszerkezetét és szaporodási ciklusának szabályozását, megismerték azt a receptort, amelyen keresztül a vírus a helper-T-sejtekbe bejut. A kórokozó ágens ismerete lehetővé tette a diagnosztika hatalmas iramú fejlődését. A HIV-vel fertőzöttek felismerését ma már olyan laboratóriumi módszerekkel végezhetjük, meyek specificitása és érzékenysége vetekszik az egyéb célokra kifejlesztett legjobb minőségű laboratóriumi diagnosztikumokéval. A diagnosztika fejlődése maga után vonta az AIDS-szel kapcsolatos más irányú ismereteink ugrásszerű növekedését és számos eszközt szolgáltatott az AIDS elleni küzdelemhez. A legfontosabb eredmény az, hogy a fertőzött vérek kiszűrésével gyakorlatilag megszüntettük a HIV-fertőzés vérrel való terjedésének veszélyét és ugyanilyen módon megakadályozható az is, hogy szervátültetés vagy mesterséges megtermékenyítés során HIV-fertőzés következzen be. Mindezzel több ezer ember életét lehetett megmenteni. A fertőző ágens megismerése, a HIV-ellenanyag jelenlétére irányuló tömeges seroepidemiológiai vizsgálatok lehetővé tették annak a pontos meghatározását, hogy a vírus hogyan kerülhet át egyik emberből a másikba ill. hogyan nem következhet be fertőzés. Ez jelentősen javította az AIDS-szel kapcsolatos felvilágosítás-nevelés hatékonyságát, amelynek eredményeképpen (legalábbis az USA és Európa egyes nagyvárosaiban) a rizikócsoportok, mindenekelőtt a homosexuális férfiak tagjainak többsége változtatott életmódján, és így az új HÍV-fertőzések gyakorisága e csoportokban ma már igen alacsony (8, 33). A HÍV diagnosztikai módszerek fejlődése vezetett arra a felismerésre, hogy a vírus patogenetikai spektruma sokkal szélesebb annál, mint ezt korábban gondoltuk, az immunhiány következtében fellépő megbetegedések mellett a vírus közvetlenül vagy autoimmun folyamatok útján is károsíthat egyes szerveket. A HIV korlátlan mennyiségben való tenyészthetősége lehetővé tette igen nagyszámú vegyület in vitro gátlóhatásának kipróbálását, a HIV-ről nyert genetikai információk alapján pedig a vírus minden strukturális génje ill. ezek tetszőleges részei géntechnológiai úton nagy Rövidítések :CDC — Centers for Disease Control, PCR polymerase chain reaction, LIP — lymphoid interstitialis pneumonitis, MHC — main histocompatibility complex, RT reverz transcriptase, AZT — azidotimidin Angol cím: AIDS: realities and hopes Orvosi Hetilap 1988. 129. évfolyam 49. szám mennyiségben előállíthatók és így lehetségessé váltak a vakcinációs kísérletek is. Sajnos mindez a fantasztikus iramú tudományos fejlődés (amelyet a virológiai, immunológiai, molekuláris biológiai alapkutatások tettek lehetővé) sem volt elegendő ahhoz, hogy az AIDS fenyegetését akár csekély mértékben is csökkentse. A felismert AIDS- megbetegedések száma világszerte folyamatosan nő, újabb és újabb AIDS-mentes területeken bukkan fel a betegség és semmi okunk sincs feltételezni azt, hogy néhány speciális rizikócsoporttól eltekintve a HIV- fertőzés incidenciája csökkenne földünkön. Éppen ellenkezőleg, még hosszabb ideig ennek folyamatos növekedésére kell számítanunk. 1988. szeptember 30-ig a WHO-nak 119 818 AIDS-esetet jelentettek. A 177 jelentést beküldő ország közül 142-ben észleltek már legalább 1 AIDS-esetet, tehát csak 35 ország (közülük 16 ázsiai, 9 óceániai) AIDS-mentes és csak két európai ország, Albánia és San Marino nem jelentett a WHO-nak AIDS-megbetegedést. A megbetegedések globális számát (figyelembe véve a fejlődő országok jelentési rendszerének hiányosságait) a WHO 250 000- re becsüli és ugyancsak e szervezet becslése szerint a HIV-fertőzöttek száma földünkön 5 és 10 millió között van, amely 5 éven belül a 100 milliót is elérheti. Mint erről később részletesen szó lesz, sem a gyógyszer- sem pedig az oltóanyag-kutatás nem kecsegtet rövid időn belül olyan eredményekkel, amelyektől az AIDS-pandémia megállítása várható lenne, így arra kell készülnünk, hogy az emberiségnek hosszabb ideig, évtizedekig, sőt egyes pesszimista becslések szerint évszázadokig együtt kell élnie az AIDS-szel. A ma végző fiatal orvosok mindegyike számíthat arra, hogy nem is olyan hosszú időn belül AIDS-t fog diagnosztizálni. Mindezek alól nem kivétel hazánk sem, amelyben az eddig észlelt 15 AIDS-megbetegedés, 8 halálozás és 158 felismert HIV-seropozitív egyén tanúsága szerint járvány ugyan még nincs, azonban illuzórikus lenne abban bíznunk, hogy ezt a jövőben elkerülhetjük. Ugyanakkor mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a HIV-fertőzés terjedésének üteme hazánkban a lehető leglassabb legyen. E referátum nem törekszik és nem is törekedhet teljességre. Ennek illusztrálására csak néhány adat: 1988 nyarán 3 héten át az ASCATOPICS elnevezésű számítógépes rendszer által feldolgozott orvosi közlemények 0,63%-a, 0,87%-a ill. 0,68%-a foglalkozott az AIDS-szel. A világon több mint száz, csak az AIDS-szel foglalkozó időszakos kiadványt tartanak nyilván. A következőkben ezért az AIDS-kutatás néhány kiemelt, aktuálisnak és mind elméleti, mind pedig gyakorlati szempontból igen lényegesnek tűnő kérdésével szeretnék foglalkozni a terjedelem szabta korlátokon belül aránylag részletesen. Mindezek a kérdések jelenleg igen erősen vitatottak és várhatóan még évekig azok is maradnak. % 2611