Orvosi Hetilap, 1991. január (132. évfolyam, 1-4. szám)
1991-01-13 / 2. szám - Kiss Kálmán: Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő
84 Trefort végül is ajánlja, hogy Vilma végezze el a bábaképző tanfolyamot, mert mint okleveles szülésznő, orvosként gyógyíthatna gyermekeket, asszonyokat. Erre Vilma kifakadt: „Tudja miniszter úr mi a bába feladata? A köldökzsinór elvágása, az anyák és az újszülött tisztán tartása. Erre minden parasztasszony képes. Ha ezt a munkát akartam volna végezni, nem kellett volna hat és fél évig hazámtól távol megszakítás nélkül tanulni. Egyetlen külföldi orvosnő sem marad Zürichben, mind hazamentek, hogy tudásukkal hazájukat szolgálják.” De megköszönve a jó tanácsot, beiratkozott a bábaképző tanfolyamra. Tauffer Vilmos, a neves szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár volt a tanfolyam vezetője, amikor Vilma bemutatkozott, kijelentette, hogy eltekint a tanfolyam látogatásától és 2 hónap múlva kiadja bizonyítványát. Időközben elvált Szilassy Györgytől, aki egy régi szerelmét óhajtotta feleségül venni. Ekkor Wartha Vince (1844—1917) műegyetemi tanárhoz, a híres vegyészhez ment férjhez, aki segítette diplomája honosításában. Második férje szintén Zürichben, a Politechnikumban szerzett oklevelet. Idehaza a Műegyetemen, megszervezte a kémiai tanszéket. Részt vett a főváros ivóvízellátásának megszervezésében, javasolta a káposztásmegyeri vízmű megépítését. A minél több világítógáz-gyártás biztosítására megvizsgálta a hazai barnaszeneket. Wartha dolgozta ki az agyagáruk technológiáját is. Segítségére volt jó barátja, Zsolnay Vilmos pécsi porcelángyáros fia, Miklós, aki a színes kerámia elismert szakértője. Wartha a borászati kémiának is sikeres népszerűsítője. Számos könyve jelent meg a borokról és a borhamisításról. Ő hangsúlyozta először — a filoxéra terjedésének kezdetén —, hogy a homokos talajok kiválóan alkalmasak a szőlőtermesztésre, mert a homoki szőlőt nem támadja meg a filoxéra. Vilma diplomáját csak úgy honosítják, ha itthon újra leszigorlatozik. Hogy beiratkozhasson az egyetemre, érettségit kell tennie. Ő volt a második nő Magyarországon, aki érettségizett, ekkor már 34 éves. A tanárok árgus szemmel figyelik a vizsgán, főleg a matematika- és a fizikatanár akart rápirítani. Vilma mindkét tárgyból lényegesen többet tudott, mint amennyire szükség volt. Néhány új fizikai gépről is említést tett, amit Zürichben Hermann professzor intézetében látott. A vizsgáztató meglepetten megkérdezte, hol tanult fizikát. Vilma égő arccal felelte, hogy Zürichben, ahol már szigorlatozott belőle. Hát akkor ez a vizsga felesleges volt, mondta a tanár és szégyenkezve nézett Vilmára, valamint tanártársaira. Megbízhattunk volna — mondta — a zürichi egyetem professzoraiban. A Zürichben megszerzett orvosi diploma elismerését mindennek ellenére elutasítják, noha az orvosi kar tanárainak nagy része jóváhagyta, hogy ismerjék el. Vilma nem alkuszik, reménykedik és dolgozik. Az Országos Nőképző Egyesületben és a Szabad Lyceumban egészségtant tanít. A haladó szellemű Wlassics Gyula kultuszminiszter (1852—1937) a század végén szélesre tárta a nők előtt az egyetem kapuját, így Vilmának is lehetősége nyílt rá, hogy a szigorlatok letétele után, végre elismerjék külföldi orvosi diplomáját. 1896-ban, 49 éves korában kezdi a szigorlatozást. Az egyetem tanárai megkülönböztetett tisztelettel bántak vele. Némelyek elmondták, hogy feleslegesnek tartják a szigorlatok letételét. Nem is egy jelölttel — mondván —, hanem egy kollégával álltak szemben. Belgyógyászatból Korányi professzor vizsgáztatta, s a szigorlat később baráti beszélgetéssé mélyült. Korányi Rose professzor diftériás műtétei után érdeklődött és kérte Vilmát, küldjön neki doktori disszertációjából egy példányt. 1897 májusában ismét doktorrá avatják. 50 éves korában érte el hőn óhajtott vágyát, hogy megkapja magyar jogosítványát a gyógyításra, így végre, 18 évvel a zürichi orvosi diploma megszerzése után lekerül az „okleveles bába”-cégtábla a ház faláról. Balatonfüreden, az állami kórház felvételi irodája bejárata mellett van az orvosi hivatás fanatikusának, dr. Hugonnai Vilmának emléktáblája. Itt néhány éve egy kis utca viseli az első magyar orvosnő nevét. Dr. Zákonyi Ferenc, a „Balatonfüredi Horváth-ház története” című művéből tudom, hogy a haladó szellemű asszony ifjúkorában sok kedves nyarát töltötte a Horváth-házban, melynek belső termében pécsi Zvolnay-majolikából készült emléktábla van. A Tisztviselőtelepen lett a szegények orvosa, és a pesti leánynevelő intézetben tanított egészségtant és csecsemőgondozást. Az I. világháborúban végzett orvosi tevékenységéért katonai kitüntetést is kapott. Számos cikke jelent meg a hírlapokban a szülésről és a bábaképzésről. Később kiterjedt praxisa mellett, a nőmozgalom egyik úttörője lett. Második férjével, mindketten nagyszerű élethivatást teljesítettek. Dr. Hugonnai Vilma grófnő, Magyarország első orvosnője küzdelmekkel teli, de nagyon szép és tartalmas élete 75 éves korában szakadt meg, szívszélhűdés következtében. Kiss Kálmán ,,Az ember még az életet sem ismeri; hogyan akarja ismerni a halált?” Kung-Fu-Ce