Orvosi Hetilap, 1992. július (133. évfolyam, 27-30. szám)
1992-07-26 / 30. szám - Péter H. Mária: Adatok az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi Szakosztályának tevékenységéről
HATÓANYAG: 12,5 mg, 25 mg, 50 mg és 100 mg captoprilum tablettánként. HATÁS: A renin-angiotenzin rendszer fontos a vérnyomás szabályozásában. Működési zavarainak kóroki szerepe van a különböző etiológiájú magasvérnyomás kialakulásában és fenntartásában. E presszor rendszer aktivitását jelentősen csökkentik az angiotenzin-konvertáló enzim gátlói, köztük a Tensiomin hatóanyaga, a captopril is, mely megakadályozza az angiotenzin I. — angiotenzin II. átalakulást, a szervezet egyik legerősebb vazokonstriktor anyagának képződését. Fő farmakológiai hatása az érellenállás csökkentése mind az arteriolákon, mind a venulákon. Jól kombinálható egyéb antihipertenzívumokkal. Más vazodilatátoroktól eltérően nem okoz folyadékretenciót. Bizonyos hipertóniákban (magas renin szintű — renovaszkuláris —, III. más vese eredetű hipertóniák) az első választandó szer. JAVALLATOK: — esszenciális hipertónia (más vérnyomáscsökkentőkre rezisztens formái is), malignus hipertónia — renovaszkuláris hipertónia (inoperábilis eseteiben önálló kezelésként vagy kombinációkban elsősorban kalcium antagonistákkal, bétablokkolókkal, ill. diuretikumokkal.) — hipertóniás sürgősségi állapotokban, ha nifedipin nem elérhető, vagy nem eléggé hatásos, akkor szublingválisan (szétrágva) Tensiomin adása is megkísérelhető. — autoimmun nephropathiák, (scleroderma, SLE gyors progressziójú eseteiben) — asthma bronchialeban szenvedő vagy idős hipertóniásokban első vagy második választandó szer — szívelégtelenségben az elő- és utóterhelés csökkentésére (különösen digitális+diuretikumra refrakter esetekben) — cardiomyopathiák bizonyos formáiban (congestív cardiomyopathia) — diagnosztikumként renovaszkuláris hipertenzióban és Conn-szindrómában. ELLENJAVALLATOK: Terhesség. Szoptatás (ha adása ilyenkor elkerülhetetlen, akkor a szoptatást fel kell függeszteni). Hatóanyaggal szembeni túlérzékenység. Leukó-, illetve thrombopénia. ADAGOLÁS: Egyéni elbírálást igényel. Szokásos adag felnőtteknek. HIPERTÓNIA: Kezdő adag naponta 3-szor 12,5 mg. Ha a vérnyomáscsökkenés 2 napos kezelés után nem kielégítő, az adag fokozatosan naponta 3-szor 50 mg-ig emelhető. További vérnyomáscsökkenés elérésére tiazid diuretikum, béta-blokkoló és/vagy egyéb vazodilatátor (kalcium-antagonista, prazosin, dihydralazin) adható. 300 mg napi adag felett a mellékhatások gyakorisága jelentősen megnő, ezért ennél magasabb napi adag nem javasolt! RENOVASZKULÁRIS ÉS RENOPARENCHYMÁS HIPERTÓNIA: Naponta 3-szor 6,25—12,5 mg, fenntartó adag naponta 3—4-szer 25 mg-ig fokozatosan növelhető, ennél nagyobb dózisra ritkán van szükség. Beszűkült veseműködés esetén a maximális napi adag: ml/min/m2 Creatinin clearence: ml/sec/m2 ml/sec/fő* dózis mg 80-41 1,33-0,68 2,31-1,18 300 40-21 0,66-0,35 1,15-0,61 150 20-11 0,33-0,18 0,57-0,31 75 10 0,17 0,29 37,5 0 Felnőtt átlagos testfelszínre (1,73 m2) számított érték. SZÍVELÉGTELENSÉGE kezelést 2—3-szor 6,25 mg-mal célszerű kezdeni, és az adagot fokozatosan növelni. GYERMEKGYÓGYÁSZATBAN: Alkalmazása nagy óvatosságot igényel, csak igen indokolt esetben (elsősorban renovaszkuláris vagy renoparenchymás hipertóniában) adható. Javasolt napi adag: 1—2 mg/testtömeg kg. A tablettát étkezés előtt 1 órával kell bevenni! A gyógyszeres kezelés beállítását belgyógyász szakorvos végezze, lehetőleg fekvőbeteg gyógyintézetben. Ambulanter történő alkalmazásakor szükséges az első adag (6,25 vagy 12 mg) hatásának lemérése: a vérnyomást legalább 3 órán át 30 percenként kell megmérni. Ezt követően a betegek gyakoribb ellenőrzése szükséges a megfelelő adagolás megállapításáig. ® antihypertensivum 12,5 25, 50 és 100 mg tabletta A kombinációkban alkalmazott egyéb gyógyszerek adagját egyénileg kell meghatározni. MELLÉKHATÁSOK: A szokásos adagolásnál (50—150 mg/nap) mellékhatások nagyon ritkák. Nagyobb adag a hatást nem fokozza, a mellékhatások azonban gyakoribbá válnak. Előfordulhat: — Proteinuria, amely együtt járhat membranózus glomerulopátiával, nephrosis-szindróma. — Myeloid hypoplázia következtében fellépő neutropénia vagy agranulocytózis következményes infekciókkal. — Bőrkiütés, ritkán Quincke-ödéma, arckipirulás. — Átmeneti súlyosabb hipotenzió, főleg diuretikumokkal kezelt szívelégtelenségben szenvedő betegeken. Igen ritkán tachycardia, mellkasi fájdalom, palpitáció (főleg folyadékdepletált betegekben). — Étvágytalanság, szájszárazság, fémes, sós íz érzése (általában a kezelés 2—3. hónapjában magától megszűnik), apotózus ulcerációk a szájnyálkahártyán, émelygés, hányás, peptikus fekély, cholestasis, hasi fájdalom, hasmenés, székrekedés. — Fejfájás, szédülés, alvászavar, paraesthesia. — Máj enzimértékek, karbamid nitrogén-, kreatinin-, káliumszint emelkedése a szérumban, álpozitív aceton reakció a vizeletben. Gyakoribbak a mellékhatások autoimmun betegségben szenvedőkön, ezért e betegcsoportban a vérkép és vesefunkció rendszeres ellenőrzése indokolt. GYÓGYSZERKÖLCSÖNHATÁS: Együttadása kerülendő — a szérum K'-szintjét emelő (pl. kálium megtakarító — Spironolacton, amilorid, triamteren —szerekkel (hiperkalémia lehetősége). ÓVATOSAN ADHATÓ: — diuretikumokkal folyadékdepletált állapotban, ill. kalciumantagonisták jelenlétében hatása fokozódik. — értágító hatású szerekkel (hipotónia lehetősége) — nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel (vérnyomáscsökkentő hatás gyengül) TÚLADAGOLÁS KEZELÉSE: A hipotónia fiziológiás sóoldat infúziójával általában megszüntethető. A captopril hemodialízissel a keringésből eltávolítható. FIGYELMEZTETÉS: Súlyosabb vesekárosodás esetén a kezelést gondosan mérlegelve kisebb adagokkal kell kezdeni (naponta 2—3-szor 6,25 mg) a dózis emelését óvatosan kell végezni. A terápia megkezdése előtt, majd havonta a proteinürítést figyelemmel kell kísérni. Ha a proteinürítés meghaladja az 1 g/nap értéket, vagy fokozódik, a terápia folytatását alaposan meg kell fontolni. (Fokozott proteinürítés a terápia első nyolc hónapjában várható, ezért a 9. hónaptól csak háromhavonta-félévente szükséges az ellenőrzés. (A só- és/vagy folyadékdeplerált betegekben, renovaszkuláris hipertóniában adagolása nagy óvatosságot igényel, mert a fokozott renin felszabadulás következtében a captopril vérnyomáscsökkentő hatása nagyobb mértékű, igen ritkán tachycardia is előfordulhat. Szívelégtelenségben szenvedő betegek beállítása során az első adagokat követően gyakrabban lép fel hipotónia, ezért a gyógyszer beállítása feltétlenül fekvőbeteg gyógyintézetben történjen. Az előzetes diuretikummal kezelt betegek javasolt kezdő adagja naponta 2—3-szor 6,25— 12,5 mg. A fehérvérsejtszámot a kezelés első három hónapjában havonta, majd háromhavonta kell ellenőrizni. Autoimmun betegségben szenvedők fehérvérsejtszámát az első 3 hónapban kéthetente, majd kéthavonta kell ellenőrizni. 4 x 1 os/1 alatti fehérvérsejtszám esetén a kvalitatív vérkép ellenőrzése is szükséges. Ha a neutrofil granulociták száma 1 x 10S/1 alá csökken, a kezelést be kell szüntetni. Infekció első tünetére azonnal vérkép ellenőrzés szükséges. Műtétek alatt esetleg jelentkező hipotóniát volumenexpanzióval kell megszüntetni. A beteg figyelmét fel kell hívni: — infekció első tünetére vagy ödéma felléptekor azonnal forduljon orvoshoz — a terápiát önkényesen ne szakítsa meg — fokozott folyadékvesztés, izzadás, hányás, hasmenés esetén forduljon orvoshoz (ezeknek az állapotoknak a következménye súlyos hipotenzió lehet) — óvakodjék a fizikai megterhelés hirtelen fokozásától. MEGJEGYZÉS: *Csak vényre adható ki és csak egyszeri alkalommal. Az orvos akkor rendelheti, ha azt a területileg és szakmailag illetékes fekvőbetegellátó osztály, szakrendelés (gondozó) szakorvosa javasolja. CSOMAGOLÁS: 30 db tabletta (12,5 mg) 30 db tabletta (25 mg) 20 db tabletta (50 mg) 20 db tabletta (100 mg) GYÓGYSZERGYÁR