Orvosi Hetilap, 1992. július (133. évfolyam, 27-30. szám)

1992-07-26 / 30. szám - Péter H. Mária: Adatok az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi Szakosztályának tevékenységéről

HATÓANYAG: 12,5 mg, 25 mg, 50 mg és 100 mg captoprilum tablettán­ként. HATÁS: A renin-angiotenzin rendszer fontos a vérnyomás szabályozá­sában. Működési zavarainak kóroki szerepe van a különböző etiológiájú magasvérnyomás kialakulásában és fenntartásában. E presszor rend­szer aktivitását jelentősen csökkentik az angiotenzin-konvertáló enzim gátlói, köztük a Tensiomin hatóanyaga, a captopril is, mely megakadá­lyozza az angiotenzin I. — angiotenzin II. átalakulást, a szervezet egyik legerősebb vazokonstriktor anyagának képződését. Fő farmakológiai hatása az érellenállás csökkentése mind az arteriolákon, mind a venulá­­kon. Jól kombinálható egyéb antihipertenzívumokkal. Más vazodilatátorok­­tól eltérően nem okoz folyadékretenciót. Bizonyos hipertóniákban (magas renin szintű — renovaszkuláris —, III. más vese eredetű hiper­tóniák) az első választandó szer. JAVALLATOK: — esszenciális hipertónia (más vérnyomáscsökkentőkre rezisztens formái is), malignus hipertónia — renovaszkuláris hipertónia (inoperábilis eseteiben önálló kezelés­ként vagy kombinációkban elsősorban kalcium antagonistákkal, béta­blokkolókkal, ill. diuretikumokkal.) — hipertóniás sürgősségi állapotokban, ha nifedipin nem elérhető, vagy nem eléggé hatásos, akkor szublingválisan (szétrágva) Tensiomin adása is megkísérelhető. — autoimmun nephropathiák, (scleroderma, SLE gyors progressziójú eseteiben) — asthma bronchialeban szenvedő vagy idős hipertóniásokban első vagy második választandó szer — szívelégtelenségben az elő- és utóterhelés csökkentésére (különösen digitális­+diuretikumra refrakter esetekben) — cardiomyopathiák bizonyos formáiban (congestív cardiomyopathia) — diagnosztikumként renovaszkuláris hipertenzióban és Conn-szind­­rómában. ELLENJAVALLATOK: Terhesség. Szoptatás (ha adása ilyenkor elkerül­hetetlen, akkor a szoptatást fel kell függeszteni). Hatóanyaggal szem­beni túlérzékenység. Leukó-, illetve thrombopénia. ADAGOLÁS: Egyéni elbírálást igényel. Szokásos adag felnőtteknek. HIPERTÓNIA: Kezdő adag naponta 3-szor 12,5 mg. Ha a vérnyo­máscsökkenés 2 napos kezelés után nem kielégítő, az adag fokozatosan naponta 3-szor 50 mg-ig emelhető. További vérnyomáscsökkenés elérésére tiazid diuretikum, béta-blokko­ló és/vagy egyéb vazodilatátor (kalcium-antagonista, prazosin, dihyd­­ralazin) adható. 300 mg napi adag felett a mellékhatások gyakorisága jelentősen meg­nő, ezért ennél magasabb napi adag nem javasolt! RENOVASZKULÁRIS ÉS RENOPARENCHYMÁS HIPERTÓNIA: Naponta 3-szor 6,25—12,5 mg, fenntartó adag naponta 3—4-szer 25 mg-ig fo­kozatosan növelhető, ennél nagyobb dózisra ritkán van szükség. Beszűkült veseműködés esetén a maximális napi adag: ml/min/m2 Creatinin clearence: ml/sec/m2 ml/sec/fő* dózis mg 80-41 1,33-0,68 2,31-1,18 300 40-21 0,66-0,35 1,15-0,61 150 20-11 0,33-0,18 0,57-0,31 75 10 0,17 0,29 37,5­ 0 Felnőtt átlagos testfelszínre (1,73 m2) számított érték. SZÍVELÉGTELENSÉGE kezelést 2—3-szor 6,25 mg-mal célszerű kezde­ni, és az adagot fokozatosan növelni. GYERMEKGYÓGYÁSZATBAN: Alkalmazása nagy óvatosságot igényel, csak igen indokolt esetben (elsősorban renovaszkuláris vagy renopa­­renchymás hipertóniában) adható. Javasolt napi adag: 1—2 mg/testtömeg kg. A tablettát étkezés előtt 1 órával kell bevenni! A gyógyszeres kezelés beállítását belgyógyász szakorvos végezze, lehe­tőleg fekvőbeteg gyógyintézetben. Ambulanter történő alkalmazásakor szükséges az első adag (6,25 vagy 12 mg) hatásának lemérése: a vérnyomást legalább 3 órán át 30 per­cenként kell megmérni. Ezt követően a betegek gyakoribb ellenőrzése szükséges a megfelelő adagolás megállapításáig. ® antihypertensivum 12,5 25, 50 és 100 mg tabletta A kombinációkban alkalmazott egyéb gyógyszerek adagját egyénileg kell meghatározni. MELLÉKHATÁSOK: A szokásos adagolásnál (50—150 mg/nap) mellék­hatások nagyon ritkák. Nagyobb adag a hatást nem fokozza, a mellék­hatások azonban gyakoribbá válnak. Előfordulhat: — Proteinuria, amely együtt járhat membranózus glomerulopátiával, nephrosis-szindróma. — Myeloid hypoplázia következtében fellépő neutropénia vagy agranu­­locytózis következményes infekciókkal. — Bőrkiütés, ritkán Quincke-ödéma, arckipirulás. — Átmeneti súlyosabb hipotenzió, főleg diuretikumokkal kezelt szív­elégtelenségben szenvedő betegeken. Igen ritkán tachycardia, mellkasi fájdalom, palpitáció (főleg folyadék­­depletált betegekben). — Étvágytalanság, szájszárazság, fémes, sós íz érzése (általában a ke­zelés 2—3. hónapjában magától megszűnik), apotózus ulcerációk a szájnyálkahártyán, émelygés, hányás, peptikus fekély, cholestasis, ha­si fájdalom, hasmenés, székrekedés. — Fejfájás, szédülés, alvászavar, paraesthesia. — Máj­ enzimértékek­, karbamid nitrogén-, kreatinin-, káliumszint emelkedése a szérumban, álpozitív aceton reakció a vizeletben. Gyakoribbak a mellékhatások autoimmun betegségben szenvedőkön, ezért e betegcsoportban a vérkép és vesefunkció rendszeres ellenőrzé­se indokolt. GYÓGYSZERKÖLCSÖNHATÁS: Együttadása kerülendő — a szérum K'-szintjét emelő (pl. kálium megtakarító — Spironolac­ton, amilorid, triamteren —­szerekkel (hiperkalémia lehetősége). ÓVATOSAN ADHATÓ: — diuretikumokkal folyadékdepletált állapotban, ill. kalciumantago­­nisták jelenlétében hatása fokozódik. — értágító hatású szerekkel (hipotónia lehetősége) — nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel (vérnyomás­csökkentő hatás gyengül) TÚLADAGOLÁS KEZELÉSE: A hipotónia fiziológiás sóoldat infúziójával általában megszüntethető. A captopril hemodialízissel a keringésből el­távolítható. FIGYELMEZTETÉS: Súlyosabb vesekárosodás esetén a kezelést gondo­san mérlegelve kisebb adagokkal kell kezdeni (naponta 2—3-szor 6,25 mg) a dózis emelését óvatosan kell végezni. A terápia megkezdése előtt, majd havonta a proteinürítést figyelemmel kell kísérni. Ha a prote­inürítés meghaladja az 1 g/nap értéket, vagy fokozódik, a terápia folyta­tását alaposan meg kell fontolni. (Fokozott proteinürítés a terápia első nyolc hónapjában várható, ezért a 9. hónaptól csak háromhavonta-fél­­évente szükséges az ellenőrzés. (A só- és/vagy folyadékdeplerált bete­gekben, renovaszkuláris hipertóniában adagolása nagy óvatosságot igényel, mert a fokozott renin felszabadulás következtében a captopril vérnyomáscsökkentő hatása nagyobb mértékű, igen ritkán tachycardia is előfordulhat. Szívelégtelenségben szenvedő betegek beállítása során az első adago­kat követően gyakrabban lép fel hipotónia, ezért a gyógyszer beállítása feltétlenül fekvőbeteg gyógyintézetben történjen. Az előzetes diureti­­kummal kezelt betegek javasolt kezdő adagja naponta 2—3-szor 6,25— 12,5 mg. A fehérvérsejtszámot a kezelés első három hónapjában havonta, majd háromhavonta kell ellenőrizni. Autoimmun betegségben szenvedők fehérvérsejtszámát az első 3 hó­napban kéthetente, majd kéthavonta kell ellenőrizni. 4 x 1 os/1 alatti fe­­hérvérsejtszám esetén a kvalitatív vérkép ellenőrzése is szükséges. Ha a neutrofil granulociták száma 1 x 10S/1 alá csökken, a kezelést be kell szüntetni. Infekció első tünetére azonnal vérkép ellenőrzés szüksé­ges. Műtétek alatt esetleg jelentkező hipotóniát volumenexpanzióval kell megszüntetni. A beteg figyelmét fel kell hívni: — infekció első tünetére vagy ödéma felléptekor azonnal forduljon or­voshoz — a terápiát önkényesen ne szakítsa meg — fokozott folyadékvesztés, izzadás, hányás, hasmenés esetén fordul­jon orvoshoz (ezeknek az állapotoknak a következménye súlyos hipo­tenzió lehet) — óvakodjék a fizikai megterhelés hirtelen fokozásától. MEGJEGYZÉS: *Csak vényre adható ki és csak egyszeri alkalommal. Az orvos akkor rendelheti, ha azt a területileg és szakmailag illetékes fek­vőbetegellátó osztály, szakrendelés (gondozó) szakorvosa javasolja. CSOMAGOLÁS: 30 db tabletta (12,5 mg) 30 db tabletta (25 mg) 20 db tabletta (50 mg) 20 db tabletta (100 mg) GYÓGYSZERGYÁR

Next