Orvosi Hetilap, 1992. szeptember (133. évfolyam, 36-39. szám)
1992-09-27 / 39. szám - Pávics László: Acetazolamid provokációval kombinált vérátfolyás-vizsgálatok lehetőségei az ischaemiás cerebrovascularis betegségek diagnosztikájában
ÚJABB DIAGNOSZTIKAI ELJÁRÁSOK Acetazolamid provokációval kombinált vérátfolyás-vizsgálatok lehetőségei az ischaemiás cerebrovascularis betegségek diagnosztikájában Pávics László dr., Ambrus Edit dr., Katona Éva dr., Barzó Pál dr., Morvay Zita dr. és Csernay László dr. Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Szeged, Központi Izotópdiagnosztikai Laboratórium (vezető: Csernay László dr.) Radiológiai Klinika (igazgató: Vadon Gábor dr.) Idegsebészeti Klinika (igazgató: Bodosi Mihály dr.) Szeged Megyei Jogú Város Kórház- Rendelőintézet, Cerebrovascularis Osztály (osztályvezető: Katona Éva dr.) A szerzők 28 betegben (3 normál, 11 TIA, 14 komplett stroke) acetazolamid provokációval kombinált agyi vérátfolyás (99mTc HMPRO) SPECT vizsgálatot végeztek. A nyugalmi és terheléses vérátfolyás vizsgálatok közvetlenül egymás után együléses protokoll szerint történtek. A rekonstruált és normalizált képeket vizuálisan és egy, a hemisphaeriumok aktivitásarányának változásán alapuló semiquantitativ módszerrel értékelték. A nyugalmi agyi vérátfolyás- vizsgálat pozitivitását a TIA csoportban 55%-nak, a komplett stroke csoportban 80%-nak (teljes anyagban 69 %) találták. Ezek az értékek az acetazolamid provokáció után 82%, illetve 87%-ra (a teljes anyagban 85%) emelkedtek. Acetazolamid hatására fokozódó hypoperfusiót a TIA miatt vizsgált betegekben, míg változatlan, illetve csökkenő mértékű perfusiós zavart a komplett stroke csoportban figyeltek meg gyakrabban. A semiquantitativ érzékelő eljárás elsősorban a TIA csoportban bizonyult hatékonynak, ahol elsősorban egyoldali vascularis rezerv kapacitás csökkenés fordult elő. A szerzők az acetazolamid provokációval kombinált vérátfolyás SPECT eljárást perspektivikusnak tartják a cerebrovascularis betegek vizsgálatában. Kulcsszavak: cerebrovascularis betegség, vascularis rezerv, acetazolamid, agyi vérátfolyás, SPECT, 99mTc-HMPRO A cerebrovascularis kórképek az agyi vérátfolyás vizsgálatok egyik fontos indikációs területe (14, 22). A nyugalmi vizsgálat sajnos sokszor korlátozott értékű (29). Normális agyi vérátfolyásviszonyokat mutató kép mögött is állhat ugyanis vasodilatációval kompenzált keringészavar és hypoperfusiót a cerebrovascularis betegségtől független agyi metabolikus zavar is okozhat (2, 3, 14, 17). Az agyi vascularis rezerv kapacitás vizsgálatával ezek az állapotok jórészt felderíthetőek (1—12, 16—17, 20, 21, 24, 25, 27). Az agyi vérátfolyás érzékeny stimulátora a vér C02 szintje. Kety és Schmidt 1948-ban 5—7%-os C02 belélegeztetését követően nitrogén-oxid kimosódásán alapuló Rest and acetazolamide enhanced 99mTc-HMPAO rCBF SPECT studies in cerebrovascular disorders. In 28 (3 normal, 11 TIA, 14 completed stroke) patients 99mTc-HMPAO rCBF SPECT studies were performed at rest and after acetazolamide administration. For the investigations, a one-day protocol (the stress study directly followed the rest investigation) was used. The reconstructed and normalized slices were evaluated visually and semiquantitatively with a side difference analysis method. In the group of TIA patients, the abnormal results of the rCBF investigations increased from 55 % to 82% after acetazolamide provocation. The corresponding results in the completed stroke group were 80% and 87%. After acetazolamide stimulation, hypoperfusion appeared or become more pronounced in the majority of the TIA group patients in contrast with the completed stroke patients with an unchanged or decreased perfusion abnormality. The semiquantitative evaluation method was mostly effective in the TIA group, where predominantly a one-sided cerebrovascular disorder was suspected. It was concluded that the 99mTc-HMPAO studies allow demonstration of the acetazolamideinduced cerebral perfusion alterations, and this method can be useful in the diagnosis and management of cerebrovascular disorders. Key words: cerebrovascular disorders, vascular reserve, acetazolamide, cerebral blood flow, SPECT, 99mTc-HMPAO technikával az agyi vérátfolyás 90—100%-os növekedését észlelték (15). A válaszreakciót ismételt kísérletek igazolták és így a CD2 belélegeztetés az agyi keringés vizsgálatában széles körben elfogadott stimulációs módszerré vált (4, 8, 9, 16, 29). A vasodilatáció provokálására sokkal kényelmesebb és a beteg számára is kevésbé megterhelő eljárás acetazolamid intravénás befecskendezése. A készítmény az agyi vérátfolyást valószínűleg közvetetten a carbo-anhydráz enzim gátlásán keresztül, illetve direkt módon az erek simaizomzatára kifejtett hatással befolyásolja, és egészséges érrendszer esetén az agyi perfusiót 20—35%-kal növeli (7, 13,18,27, 28). Az acetazolamid mellékhatásaként egyesek enyhe diszkomfort érzésről, a száj körüli területek és a kezek, lábak paraesthesiájáról, illetve kellemetlen di- Rövidítések: TIA , tranziens ischaemiás attack, SPECT , single photon emissziós computer tomográfia Orvosi Hetilap 133. évfolyam 39. szám