Orvosi Hetilap, 1994. december (135. évfolyam, 49-52. szám)
1994-12-25 / 52. szám - Karasszon Dénes: A kórbonctan magyar mesterei : Scheuthauer Gusztáv emlékezete
lógiai titrálására és ezzel nagy lépést tesz a még komolyabb kutatómunka felé. A mind nagyobb körültekintéssel, pontossággal és tisztasággal készült gyógyszerek iránt egyre nőtt az érdeklődés, megteremtve a bővülő gyártás lehetőségeit. Az organoterápiás áttörés nem jelentett valamiféle bezárkózást a gyártási monokultúrába. Sorra kerültek a növénykémiai és szintetikus készítmények. Az első hazai tisztított gyűszűvirág-alkaloidot Adigan néven hozta a Richter forgalomba. Az acetylsalicylsav oldható sója, a Kalmopyrin mindmáig a legkeresettebb gyógyszerek egyike. Amikor Szent-Györgyi Albert 1936-ban kimutatta, hogy az ATP tiszta állapotában erősen tágítja a coronariákat és a környéki verőereket, a gyár forgalomba hozta az Atriphos-t. Ez az addigi értágító organoterapeutikumokkal szemben az első vegyileg pontosan definiált készítmény volt. Folytathatnánk a sort a szulfonamidokkal, a szteroid hormonokkal és más gyógyszerekkel. Ehelyett egy mondatot idézünk a gyár 1927-es évkönyvéből, amely a közlés idejétől független aktualitású: .,... Új szabadalmak phalanxával erősítette meg a külföld is, hogy gyárunk egész sereg gyógyszer előállítása terén újat alkotott, jobbat mint társai és elődei és hogy gyárunk nemcsak termelt, hanem alkotott is és a tudományt nem kevésbé szolgálta, mint a gyógyító gyakorlatot. ” Öt világrészre kiterjedő képviseleti hálózat, számos leányvállalat, jelentékeny export a rövid mérleg. Orvostörténelmi szemmel nézve is impresszionáló teljesítmény, ahogy az ipari tevékenység az orvosi heurisztika, a világra szóló laboratóriumi felfedezések és eredmények nyomába szegődik. Mindez Richter Gedeon alkatából eredt, amelynek jó talaja volt a széles körű tájékozottság, a történéseket megelőző éleslátás, a koncepciózus kreativitás. Tájékozódni, értékelni, alkotni. Ez volt Richter hitvallása. Ennek jele az is, hogy nem vonakodott a publikálástól. Már Szinnyei számba veszi A legújabb organotherápiás gyógyszerek c. monográfiáját, ,mely 1903-ban jelent meg. 1916-ban pedig Organoterápiai Értesítő címmel folyóiratot adott ki, magyar és német nyelven, jelezve ezzel, mekkora fontosságot tulajdonít a gyógyszerismertetésnek. Hiába volt azonban a Richter-gyár az egyik legjobban szervezett elismert és sikeres vállalat, a negyvenes évek elején egyre kedvezőtlenebb kihívásokkal, tiprásra kész baljós nyomással kellett szembenéznie. 1943-ban a MABI egészségügyi folyóirata még elismerő szavakkal dicséri a gyár igazgatóságának áldozatkészségét, a mintaszerű szociális intézményeket, a gyermeknyaraltatási, üdülőházat, olcsó beszerzési forrásokat és a dolgozók jólétére fordított 55 000 pengőnyi segélyt. A következő év őszén azonban a gyár tevékenysége úgyszólván teljesen megbénul. 1944 decemberében pedig tulajdonosát, Richter Gedeont elhurcolják a nyilasok és megölik. A háború után az újjáépült gyár hatalmas vállalattá fejlődött. Sok mindent lehetett folytatni, de sok mindent kellett újrakezdeni. A nagy strukturális gazdasági-ipari metamorfózisban a gyár új nevet kapott és Richter Gedeon neve egy időre elfelejtődött. De a tradíciók és a prakticizmus diktálta szükségszerűség erősebbnek bizonyult és a gyáróriás arculata végül is a régi névvel újult meg. Ma öt kontinens sok országába exportál humán- és állatgyógyászati készítményeket takarmánykiegészítőket, ipari enzimeket, bioaktív kozmetikumokat. Alapítója születése 100. évfordulóján Richter-emlékérmet alapítottak és a volt Üllői úti Sas patikát emléktáblával jelölték meg. Kempler Kurt — Horus rovatunk néhai szerzője — szerénységét, szorgalmát és az emberekkel szembeni jóhiszeműségét emeli ki. Talán módja lett volna, de nem gondolt biztonságára. Hajduska István — ugyancsak néhai — újságíró, akinek szívéhez közel állt a magyar gyógyszerészet, ugyanezt a gondolatot másképpen fogalmazta meg: Azt hitte, hogy érdemeit valahol számon tartja valamilyen illetékes. Jó gyógyszerei őt is megvédik, a legelvakultabb gyűlölködések korszakában is. Ezért nem vásárolt meg senkit, hogy kimenekítse az országból... Talán azt hitte, hogy a gyár elválaszthatatlan tőle, mert ő sem tudott a gyár nélkül élni. Azt gondolta, hogy ezt tudják mások is, ezért nem érheti baj. Tévedett. Tévedéséért az életével fizetett... Igaz ember volt, tudta, mi a tisztesség, maradandót alkotott és neve összeforrt alkotásával. IRODALOM: 1. Hajduska István: Magyar gyógyszerek, magyar kutatók. Budapest, 1976. — 2. Issekutz Béla: A gyógyszerkutatás jelentősége a gyógyszeripar fejlődésében. Magyar Tudomány, Budapest, 1964, 6, 389. — 3. Kempler Kurt: 100 éve született Richter Gedeon. Orv. Hetil., 1972, 113, 1933. — 4. Mabi- Tudósító, 1943, 188. old. — 5. Schott, Heinz: A medicina krónikája. Budapest, Officina Nova, 1993, 349. old. — 6. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1906, XI. 966. — 7. Vámossy Zoltán: A gyógyszertan haladása Balassa óta. Búvár, 1937, m, 1, 75. Hídvégi Jenő A kórbonctan magyar mesterei. Scheuthauer Gusztáv emlékezete Az orvostudományban a kórbonctani szemlélet és gondolkodásmód meghonosítása, megerősítése és kiterjesztése terén hazánkban meghatározó szerepet vivő Scheuthauer Gusztáv (1832—1894) életrajzi adatait és sokoldalú tevékenységét a róla megjelent megemlékezésekből ismerjük. A halála óta eltelt 100 esztendő most — úgy érezzük — mégis feljogosít arra, hogy működésének jelentőségét immár kellő távlatból értékelve helyét a magyar orvostudomány történetében meghatározzuk. Szakmai működése valójában Pannonhalmán, Benedekrendi papnövendék korában kezdődött: a ragyogó intelligenciájával már kora gyermekkorában feltűnő ifjú itt sajá 2882 Orvosi Hetilap 135. évfolyam 52. szám