Orvosi Hetilap, 1998. január (139. évfolyam, 1-4. szám)
1998-01-11 / 2. szám - Szállási Árpád: 100 éves a magyar művészeti anatómia oktatása
AZ MŰVÉSZETI BONCOLÁSTAN ;vy ü.'NMNíl 'i'E'.ST !'0'\. '! 'üí'.'-Ui 'SMEI? !TTi;SE íinviiszbi; es n nflviiszcT utSrrr i*rdcimi.ődök számAt..! Számos eredeti fametszetről és színmnyomatos rámával. Irta Dr. Tci.lyiísnicziw Bálnán Budapest * az Ognenberger-téli hönvyvkereskedés leizomítja 1.900 . ábra érdekes a festő Székely Bertalan és az anatómus Tellyesniczky könyvének összevetése. Az előbbinél inkább a bonctani ismeretekre, az utóbbinál a test szerkezetének művészettörténeti megjelenítésére esik a hangsúly. Az „Egri nők” hősiességének képi megörökítőjénél a nagy reneszánsz mesterek (Leonardo, Michelangelo, Raffaello) neve nem fordul elő, míg a bonctan hivatásos professzora a görögök mellett főleg rájuk hivatkozik. Az 1868-as születésű Tellyesniczky Kálmánt 1891-ben avatták a fővárosban orvosdoktorrá (8). A morfológia, a mechanika, valamint a művészetek iránti érdeklődése korán kezdett kibontakozni, ezért nem meglepő, hogy medikus éveiben a Mihalkovics Géza professzor vezetése alatti I. sz. Anatómiai Intézet egyik legszorgalmasabb mikroszkópizálója (13). Mihalkovics mester külön értékelte benne a fejlődéstan iránt érdeklődőt. Már 1895-ben nagy feltűnést keltett „A gyíkhere szöveti szerkezetéről” szóló, önálló kutatáson alapuló dolgozata (1), amelyben megállapította, hogy a regeneratív szabályos és a degeneratív szabálytalan sejtekből álló folyamatok váltogatják egymást. A millennium évében az intézet első tanársegédje lett, majd boroszlói tanulmányútja során a paraffinbeágyazás mellett az ún. „lemezmodellezést” is elsajátította, amely a legapróbb szervek lemezesen készített, matázsszerű felnagyításával az embrionális szövetek vizsgálatára igen alkalmas volt. Born professzor boroszlói intézetében találkozott először a tudomány szolgála Emberi test SZÉPSÉGEIRŐL. IRTA: Dr. TELLYESNICZKY KÁLMÁN EGYETEMI MAGÁNTANÁR. 2. ábra tába szegődött művészetekkel. Hazajövetele után az artisztikumokat különösen kedvelő, az illusztrálást maga is magas szinten művelő Thanhoffer Lajos tanár, valamint Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter javaslatára a 1897/98-as tanévtől, tehát éppen száz éve kezdte előadni Tellyesniczky Kálmán a mintarajziskola növendékeinek is a művészeti bonctant. Hullákon, az Anatómiai Intézetben demonstrálva. Nyugaton ugyanis Leonardo, illetve Vesalius óta kötelező volt a kadaverrel való direkt kontaktus, nálunk viszont csak a hullaházba járás negyedszázada alatt. Az 1899-es dátum fontos határkő Tellyesniczky életében. Ekkor hunyt el szeretett mestere, Mihalkovics Géza, ugyanezen évben az általános szövettan és szövettani módszerek tárgyköréből magántanárrá habilitálták. Az I. sz. Anatómiai Intézet élére méltán került ifj. Lenhossék Mihály, míg a II. sz., 1902-től Tájanatómiai és Szövettani Tanszék igazgatója Thanhoffer Lajos lett. Közben az artisztikai stúdiumok fellegvára az Andrássy úti palotában (a mai helyén) felvette az Országos M. Kir. Képzőművészeti Főiskola nevet (10). Grafikai tanszékkel bővült, de a művészeti anatómiát 1922-ig Tellyesniczky tanár adta elő. Említett könyvével párhuzamosan megírta „Az emberi test szépségéről” szóló monográfiáját (15) (2. ábra). Az orvosi fakultásnak a művészetek iránti elkötelezettségét erősítette Thanhoffer tanár három szépen illusztrált tanulmánya az anatómia és divat kapcsolatáról (18). a budapesti leír. magyar tudomány-egyetem első boncolástani intézetének adjunctusa, a kir. m. iparművészeti oskola művészeti boncol.istani tanára BUDAPEST. eppenberger-féle könyvkereskedés bizománya, 1900.