Orvosi Hetilap, 1998. február (139. évfolyam, 5-8. szám)

1998-02-01 / 5. szám - Szekanecz Zoltán: Az angiogenesis és mediátorai : Patogenetikai és klinikai jelentőségük "angiogén betegségekben"

Az angiogén faktorok aktiválják az endothelsejteket, melyek azután proteolitikus enzimeket, köztük matrix metalloproteinázokat (kollagenáz, gelatináz), illetve uro­­kináz és szöveti típusú plazminogén aktivátorokat ter­melnek. Ezen enzimek a membrana basalis és az ezeket körülvevő ECM degradációját okozzák (A), mely lehető­vé teszi az endothelsejtek proliferációját és migrációját („elsődleges rügy” képződése; B). A proliferáció és a sej­tek kivándorlása, melyben az ECM makromolekulái és a sejtadhéziós molekulák (CAM) által szabályozott adhé­ziós mechanizmusok alapvető szerepet játszanak, fo­lyamatosan, párhuzamosan megy végbe, így a „rügy” egyre növekszik, lumen képződik benne, és ezzel egy időben új bazálmembrán szintetizálódik (C). Végül az így keletkezett „kapilláris hurok” lefűződik, és létrejön az új ér (D). A folyamat ezután szekunder, tercier stb. „rü­gyek” és „hurkok” képződésével folytatódik (8,9,11,18). Az angiogenesis gátlása, melynek igen komoly klinikai jelentősége van, több ponton, így az angiogén mediá­torok termelődése, a proteázok szekréciója, az endothel proliferáció és migráció, az ECM komponensek produk­ciója, a CAM expresszió szintjén történhet (1. ábra). Az angiogenesis vizsgálatára számos in vitro, és in vivo modell alkalmas. In vitro körülmények között extracelluláris mátrix (ECM) tartalmú szubsztrátokon növesztett endothelsejt kultúrákon (11, 24), szövetkultúrákon (41) vagy endothelsejt kemotaxis vizsgálattal (21, 23,24,41) tanulmányozható az an­giogenesis. Az in vivo vizsgálatokat patkány, egér, nyúl, tengeri­malac szaruhártyáján(9,19, 21,23,24), csirkeembrió chorioal­lantois membránon (9, 24), hörcsög pofazacskójában (9), mesenteriumon (9) végezték. Ezen kísérletekben vizsgálták az endothelsejtek migrációját, az endothelium proliferációját, a DNS szintézist, az angiogén mediátorok termelését, a lamina basalis szintézisét, illetve degradációját, valamint a kapillárisok képződésének folyamatát (9). Az angiogenesis mediátorai Növekedési faktorok Az angiogén mediátorok (1. táblázat) fontos csoportját képezik a heparint kötő növekedési faktorok, melyek kö­zé tartozik a bázikus fibroblast növekedési faktor (bFGF), a savas FGF (aFGF) és a vascularis endothelialis növekedési faktor (VEGF). Ezek az anyagok az ECM-ban heparinhoz és heparánszulfáthoz kötődnek, melyek 1. ábra: Az angiogenesis folyamata. A) Az angiogén mediátorok aktiválják az endotheliumot, melynek hatására az endothelsejtek által termelt proteázok emészteni kezdik a bazálmembránt. B) Az aktiválódás hatására az endothelsejtek migrációja és proliferációja is felgyorsul, ezáltal kis érkezdemények, ún. „elsődleges rügyek" képződnek. C) A rügy növekszik, majd lumen képződik benne. D) A lefűződéssel kialakul az új ér. Az angiogenesis kimenetele az itt bemutatott folyamatok, illetve az ellene ható gátló faktorok és mechanizmusok egyensúlyán alapszik. További részletek a szövegben 228

Next