Orvosi Hetilap, 1998. április (139. évfolyam, 14-17. szám)

1998-04-19 / 16. szám - Balogh Ádám: Emlékezés dr. Vidakovits Kamilló professzorra, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Sebészeti Klinika első igazgatójára

Emlékezés dr. Vidakovits Kamilló professzorra, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Sebészeti Klinika első igazgatójára Harminc évvel ezelőtt, 1967. augusztus hó 6-án hunyt el dr. Vidakovits Kamilló tanszékvezető egyetemi tanár, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Sebészeti Klinikájá­nak első igazgatója. A gyászjelentésben, amelyet tudomá­sunk szerint Petri Gábor professzor fogalmazott, így jellemezték őt: „Vidakovits professzor a Magyar Sebész Társaság­nak egyik alapító tagja volt, aki nemzedékeket nevelt fel és avatott be a sebészet művészetébe, és aki a kötelességteljesítésnek, a sebészeti műgond­nak, az irodalmat és a művészetet értő orvosnak, valamint a sors olykor kegyetlen csapásait szilárd lélekkel álló embernek példaképe volt.” Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minisz­ter, akinek a szegedi egyetem alapításában érdemei elévülhetetlenek, díszdoktorrá avatásakor, 1926. október 5-én elmondott beszédében így fogalmazott: „Az állam és a város csak épületeket, klinikákat, laboratóriumokat és tantermeket emelhet. Tudo­mányos szellemet azonban ezekbe a külső kere­tekbe mi nem lehelhetünk bele. Ezt a tanári kar oldhatja meg.” Az 1921-ben Szegedre helyezett kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem tanárai között volt Vidakovits Kamilló sebész c. ny. rk. tanár is, aki életének legaktívabb, legeredményesebb időszakát a szegedi egyetem Sebészeti Klinikáján töltötte el. A több mint két évtizedes műkö­dését felidézve emlékét szeretnénk megőrizni azok szá­mára, akik ismerhették, s hírt szeretnének hagyni az utánuk jövőknek a magyar sebészet egyik kiemelkedő képességű művelőjéről, egyetemünk kiváló professzorá­ról. Vidakovits Kamilló Újmoldován (Krassó, Szörény vm.) született 1878. január 18-án. Apai nagyapja orvos volt Futakon (Újvidék mellett), lelkes híve Kossuth Lajos­nak. Az osztrákok 1849-ben bebörtönözték, a pétervára­­di börtönben halt meg. Anyai nagyapja gyógyszerész volt ugyancsak Futakon, majd édesapja hasonlóképpen gyógyszerész lett Újmoldován. Vidakovits Kamilló középiskoláit Temesvárott, Szege­den és Fehértemplomban végezte el 1896-ban. 1898-ban gyógyszerészmesteri oklevelet szerzett a budapesti tu­dományegyetemen (erről még kortársai sem tudtak), és 1903-ban ugyanitt szerzett orvosdoktori diplomát is. 1901-ben és 1904-ben tett eleget katonai kötelezettsé­gének, mint orvos önkéntes: az első félévet Innsbruck­ban, a császárvadászoknál, a második félévet a temesvári helyőrségi kórházban szolgálta. Orvosi Hetilap 1998,139 (16), 971-973. Egyetemi tanulmányainak befejezése után a buda­pesti tudományegyetem II. sz. Kórbonctai Intézetében mint gyakornok működött. 1904-től a Szent Rókus Kór­ház sebészeti osztályának h. orvosa, majd az új Szent Já­nos Kórház sebészeti osztályának segédorvosa lett. 1906- ban mint alorvos a Vöröskereszt Erzsébet Kórházához került, majd 1909-től a kolozsvári M. kir. Ferencz József Tudományegyetem Sebészeti Klinika és Műtő Intézeté­ben dolgozott mint műtő növendék, illetve gyakornok, 1910—1913-ig II. tanársegéd és 1914-1915-ben mint I. ta­nársegéd. Magántanári próbaelőadását 1914. február 21-én tar­totta „A műtéttel járó veszélyek és káros hatások elkerü­lésére irányuló törekvések a modern sebészetben” cím­mel, melynek alapján „sebészeti műtéttanból” magánta­nári címet nyert. 1914 júliusától 1915 augusztusáig a volt császári és királyi haditengerészet kötelékében, hadi szolgálatot teljesített. Hadnagyi rangban hajóorvosi te­endőket látott el. 1915 augusztusában a kolozsvári Sebészeti Klinika igazgatója, Makara Lajos professzor súlyos betegsége mi­att visszarendelték a klinikára. Makara professzor halála után (1915. november 5.) Vidakovits magántanár a Sebé­szeti Klinika mb. vezetője lett. Megbízását 1919. októ­berig látta el, amikor a románok bevonultak Kolozsvárra és átvették a klinikát. 1920-1921-ben a Budapesten ideiglenesen működő kolozsvári egyetem Sebészeti Klinikájának vezetője volt. 1920. december 21-én c. ny. rk. tanári kinevezést kapott. 1922-ben megnősült, és 1923-ban megszületett Júlia lányuk. A trianoni békeszerződés határozatainak következté­ben a kolozsvári és a pozsonyi egyetem elhelyezése nyo­masztó gondot jelentett a magyar kormány számára. A megoldást célzó számos terv és elképzelés nyomán ho­zott végső döntés alapján a kolozsvári Ferencz József Tudományegyetemet Szegedre helyezték (1921. május 29-i XXV.tc.). A kolozsvári egyetem tanácsa az egyetem szegedi el­helyezésének intézésére „Egyetemi Bizottságot” küldött Szegedre. A bizottság, amelynek Vidakovits Kamilló is tagja volt, 1921. április 2-án érkezett meg, és munkája eredményeként 1921. október 9-én megkezdődött az 1921/22-es tanév. A Orvosi Kar tanárai valamennyien ko­lozsváriak voltak. Közben 1921. július 29-én Vidakovits Kamilló egyete­mi ny. r. tanári kinevezést kapott, s megbízták a Sebészeti Klinika igazgatásával. A Sebészeti Klinikát és Műtő Intéz

Next