Orvosi Hetilap, 2002. április (143. évfolyam, 14-17. szám)

2002-04-21 / 16. szám - Fodor Bertalan: Hatással van-e a TT-vírus a hemodializált betegek T-sejt alcsoportjaira?

35-­ 30. 25-20-15 10-5-CD 8 (%) p = 0,061 NS NS egészséges TTV neg. HD ■TTV póz. HD CD 3/CD 69 (%) 5-4-3-2-1-p . 0,001 p ‰ 0,001 NS­­egészséges TTV neg. HD ■TTV póz. HD 2. ábra: Aktív, citotoxikus és NK- sejtek aránya 20-15-10- CD 3/HLA-DR (%) p < 0,001 T NS p < 0,001 Ü J 0- egészséges TTV neg. HD ■TTV póz. HD 30-25-20-15-10-CD 56 (%) p . 0,001 p . 0,001 NS egészséges U­V neg. HD ■TTV póz. HD Megbeszélés A hepatotróp vírusok családja az elmúlt évtizedek során újabb és újabb kórokozók felismerésével je­lentősen bővült. Az ismert hepatitisvírusokon kívül (HAV, HBV, HDV) újabb ágensekre derült fény (HCV, HÉV, HGBV-A, HGBV-B, HGBV-C, HGV). Ezen víru­sok transzmissziója jórészt parenterális, így a poli­­transzfúzióra szoruló betegek kockázata fokozott. Ezen betegcsoportok között a hemodializált betegek előkelő helyet foglalnak el. Néhány hepatitisvírus - különösen a hepatitis C- vírus - lokális hatásán túl jelentősen modifikálhatja a szisztémás immunregulációt. HCV pozitív betegek­nél több szerző autoimmun kórképek, cryoglobulin­­aemia, monoklonális gammopathia, lymphoma ki­alakulását figyelte meg (22). Ezen állapotok hátteré­ben feltételezhetően az immunkompetens sejtek arányának megváltozása és a citokinhálózat meg­bomlása áll (4, 8, 9, 10, 12, 17, 20). Annak ellenére, hogy az 1997-ben leírt TT-vírus­ról több közlemény is megjelent, konkrét patogene­tikai vonatkozásáról napjainkig semmilyen informá­ció nem áll rendelkezésünkre (egyes szerzők azt is megkérdőjelezik, hogy a hepatitis kialakulásában kóroki szerepe van) (6, 25). Felismerve ezt a tényt, szükségesnek éreztük annak behatóbb vizsgálatát, hogy hemodializált betegeinkben a TT-vírus okoz-e kimutatható májkárosodást, perifériás sejtaktivációt és citokinmintázat-,, átrendeződést". Bár a vírust azonosító első szerzők hepatitises be­tegben emelkedett transzaminázértékeket találtak, nem egyértelmű, hogy ezt valóban a TTV okozta. Vizsgálataink során a TTV pozitív betegek májspeci­fikus paraméterei normális tartományban voltak, és nem mutattak eltérést az egészséges kontrollokhoz képest. Ezért nem tűnik valószínűnek a TTV nagyfo­kú májkárosító hatása. A HD betegek perifériás vérében az egészséges kontrollhoz képest jelentősen csökkent arányban ta­láltunk CD3+, CD4+ és CD19+ sejteket. Ez a csökke­nés nem mutatott összefüggést azonban a TTV jelen­létével vagy hiányával. A CD8+ citotoxicus T- lymphocyták számának emelkedése és a CD56+ NK- sejtek, valamint az aktív lymphoid populációk (CD3/HLA-DR, CD3/CD69 kettős pozitív T-sejtek) ORVOSI HETILAP 2002 ■ 143. évfolyam, 16. szám

Next