Orvosi Hetilap, 2002. szeptember (143. évfolyam, 35-39. szám)
2002-09-08 / 36. szám - Szállási Árpád: Maugham doktor szépirodalmi világképe
kező irányba is terjedt, a Jack Straw, azaz Jack, a senki című színművét 1909-ben már a pesti Magyar Színház is sikerrel mutatta be. Ezzel egy időben és attól függetlenül a West End állandó szerzője lett. Első amerikai útja 1910-re esett, a Broadway és Maugham egymás bűvkörébe kerültek. Anyagi gondja többé nem volt, többször átkelt luxushajóval az Óceánon, majd Capri szigetére ment pihenni és alkotni. Amikor az első világháború kitört, éppen nyomdába készült egyik legjobb regénye, a már említett Örök szolgaság. Bár ízhez illően bírálta Britanniát, baj esetén katonai szolgálatra jelentkezett. A sorozóbizottság által magasnak ítélt kora (éppen 40 éves) és alacsony termete miatt csak Churchill admirális ajánló levelével lett katona, küldték át Franciaországba, ahol egy Ford mentőkocsi sofőrje, orvosa és tolmács lett egyszemélyben. Részt vett a belgiumi Ypres melletti véres ütközetekben, de érdekes módon háborús naplót nem vezetett. Az időhiány rá nem elég magyarázat. Már előtte bensőséges viszonyt folytatott egy férjes asszonnyal (biszexuális volt), majd 1915- ben megszületett közös leányuk, aki első megjelent írására való tekintettel a Liza keresztnevet kapta. Az apai érzések mellett Amerikából Theodore Dreiser méltatása jelentett nagy örömöt, ugyanakkor hazájától szokatlan feladatot kapott. Megbízták, hogy a semleges Svájcban mint igazán betegeskedő, ír származása miatt kritikus magatartású, tehát gyanú fölött álló alkotó, végezzen hírszerző munkát. Alkati nyugalma, széles körű személyes ismeretsége, többnyelvűsége erre nagyon alkalmasnak mutatkozott. Egyetlen gyenge pontja volt a homoszexualitás, férfi partnerét ezért a tengerentúlra száműzték. Ez irányú ténykedésének irodalmi terméke: Ashenden, a hírszerző csak 1928-ban jelenhetett meg, magyarra Bán Miklósné fordította. A háború utolsó előtti évében információgyűjtést már nem végezve a régi férfi baráttal hosszabb távol-keleti útra hajózott. Amerikai kiadója tanácsára Hawaii-szigetét szintén felkeresték, majd Tahiti romantikus világában Gauguin lábanyomát keresve rábukkant egy csodálatos, eddig ismeretlen festményére, amelyet azonnal megvásárolt a bennszülöttektől. A környezet hatására fogant meg a nagy francia különc festő életrajzi regénye, Az ördög sarkantyúja (7). Angol alteregója Strickland, a londoni tőzsdeügynök és művészzseni, aki szintén az egzotikus szigeten keres a civilizáció elől menedéket. Még 1917-ben visszatért San Franciscoba, hogy leányának anyjával kapcsolatát törvényesítse. Az ilyen „házasságok (nem) az égben köttetnek." A már világhírű író 1917 végén újabb kalandra vállalkozott, újra hírszerzői megbízatással most Oroszországba küldték, hogy a forradalmi zűrzavar hazáját a háború feltétlen folytatására bírja. Az Egyesült Királyságnak ez állt érdekében, így a harcból kiválni készülő bolsevikokkal már csak „hivatalból"sem rokonszenvezhetett. Szívesebben vállalta volna ezúttal a tőle megszokott szemlélődést, hiszen Tolsztoj és Dosztojevszkij kedvéért oroszul is tanult. A transzszibériai vasúton keletről érkezett Pétervárra, ahol az ún. célszemélyeken kívül találkozott Kropotkin leányával és Masaryk cseh elnökjelölttel. Látta színházban egyik komédiáját (útja ezért sem volt gyanús), remekül jellemezte a tipikusan orosz „nyicsevo"mentalitást, de nem lett a nagy októberi ... sokakat megtévesztő tudósítója. Kerenszkij kormányzó az író közvetítésével a határos Norvégián keresztül akart angol fegyverszállítmányhoz jutni, ám a felgyorsult események ezt már nem tették lehetővé. Újabb, ezúttal romániai kiküldetését visszatérő tuberkulotikus panaszai akadályozták meg. A háború utolsó évét egy svájci tüdőszanatóriumban töltötte, itt nyert végleges formát Az ördög sarkantyúja és a Cézár felesége című regénye. Alig kapott erőre, a megszokott férfi barát, G. Haxton társaságában négyhónapos kínai körutazásra vállalkozott, amelynek eredményei az Egy kínai paravánon cikkgyűjtemény, a Szueztől keletre Pekingben játszódó darab és a Színes fátyol című regény. Egzotikus remeklése az Eső című elbeszélése, a jeles biográfus, Budai Katalin a világirodalom tíz legjobb novellája közé sorolja (1). Teátrumi változatát a Magyar Színház 1925-ben mutatta be, a Nyugatban Karinthy Frigyes írt róla (5). A kanyarójárványban összezsúfolódott emberi tragédiák tablója. A semmittevésben kitárulkoznak a szívek, egymás mellett a pap és a prostituált, a hit és hitetlenség, valamint a vergődésüket fölényesen szemlélő doktor. A nagy humorista előbb amerikai, majd óvatosságból általánosabban értelmezhető angolszász szerzőt említ, „ aki nem tudni, magától jutott-e idáig, vagy a divatos freudizmus kényelmes bányaliftjén szállt alá, amikor a lelkek geológiai rétegezettségében analízist igyekszik végezni. Egy józan angolszásztól - úgymond - már ez is méltányolandó ritkaság." A Ne váljunk el! című vígszínházi vígjátékot a szintén orvos végzettségű Földi Mihály méltatta (3). A levél című drámáját 1927-ben vitték színpadra. Gyarmaton játszódó történet ez is, revolverlövésekkel kezdődő krimi. Egy valódi lady hat golyóval szitává lövi hűtlen szerelmesét, majd angol hidegvérrel önvédelemre hivatkozik. Csak az ügyvédjének gyanús, hogy miért kellett ehhez féltucat célzás. A bizonyító bűnjeles levelet egy kínai kereskedő ajánlja fel szép összegért, amely találkára való hívást rejt. A jog őre megszerzi, de a hatóságnak nem szolgáltatja ki. Konfliktusok feleség és férj között, képmutató bűnbánattal és kétes megbocsátással. Schöpflin Aladár szerint „csak annyira csiklandozza meg a közönség idegeit, amennyire okvetlenül muszáj, hogy a nézőtér érdeklődését a színpadra szögezze" (12). Nincs tér a gazdag életművön tételesen végigmenni, csak jelezzük, mennyire népszerű volt nálunk a két világháború között is. Csak a Lord Rothermeré múlta felül. A Színes fátyol, mint említettük, a kínai úton született. A megcsalt férj kettős öngyilkossági szándékkal viszi kolerasújtotta városba nejét, aki a francia apácák között hősies helytállással érdemli meg a kiengesztelést, de a bakteriológus férj végül a járvány áldozata lett (10). A siker csúcsán lévő Garbo főszereplésével film is készült belőle. A Sör és perec, bukaresti kiadásban a Sör és tea, vagy a család szégyene (9) Thomas Hardy nagy angol író regényes életrajza. A harmincas években került nálunk bemutatásra még a Szent láng, A kenyérkereső, Az asszony és az ördög 2090 ORVOSI HETILAP 2002 ■ 143. évfolyam, 36. szám