Orvosi Hetilap, 2005. október (146. évfolyam, 40-44. szám)

2005-10-30 / 44. szám - Szállási Árpád: Magyar Imre (1910-1984), a szépíró orvos

cagóból az Eye Research Fundation (ERF) elnöksé­gétől. Meghívták a kontaktológusok első kong­resszusára, amit az év augusztusában rendeztek Chi­cagóban. Györffy boldog volt. Tudta, hogy ezt a meg­tiszteltetést munkája és publikációi miatt érte el. És akkor kezdődtek a problémák. A kiutazásához az engedélyt minden szinten megtagadták. Végül Rusz­­nyák István, az MTA akkori elnöke közbenjárására engedték utazni. Györffy Rusznyákot és családját Budapest ostroma alatt segítette, de őt az elmúlt 15 év alatt nem is látta. Chicagóban 45 perces előadásra kapott lehetősé­get. Három személy közül ő volt az egyik, aki kitün­tető diplomát kapott, meginterjúvolta a TV. Amel­lett, hogy mindennel ellátták, még egy 1000 dolláros csekket kapott. Az akkor jelentős mennyiségű pénzt utazásra költötte. Megnézett olyan városokat, ame­lyek vágyálmaiban éltek. Györffy a kontaktlencsével foglalkozó témakörben mintegy 80, egyéb témából 60 cikket jelentetett meg, írt még 6 könyvrészletet és közel 30 nemzetközi kongresszuson tartott előadást. Színes egyéniségét többek között az is jellemzi, hogy ő gyűjtötte össze 45 év alatt a világ leggazdagabb szemészeti témájú éremgyűjteményét, amely jelenleg a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban látható. Leányfalun pá­ratlanul szép magán botanikus kertet létesített. Több szakmai társaság tagja és vezetőségi tagja volt, továb­bá számos hazai és külföldi kitüntetés tulajdonosa. E sorok írója a barátságával büszkélkedhetett. Örököse és tulajdonosa olyan kéziratoknak, ame­lyek nem jelentek meg nyomtatásban. Györffyről munkája, cselekedetei és írásai alapján állíthatjuk, hogy kiváló ember volt. A kontaktológiai területen tehát kiváló magyar elődeink voltak. Sokkal jobbak voltak, mint amilyen lehetőségekkel pályájuk kezdetén rendelkeztek. IRODALOM: Csapody, /.. Abgüsse der lebenden Augenoberfläche für Verordnung von Kontaktgläsern. Klin. Mbl. Augenheilk., 1929, 82, 818-822. - 2. Dallos, Über Haftgläser und Kontakt­schalen. Klin. Mbl. Augenheilk., 1933, 91, 640-659. - 3. Fick, A. £.:Eine Contactbrille. Arch. Augenheilk., 1888, 18, 279-289. - 4. Herschel, J. F: Cit. In Encyclopaedia Britannica. 6. kiadás. 1823. - 5. Györffy I.: Közöletlen kéziratok. - 6. Györffy, I.: The history of the moulded all-plastic contact lens. Brit. J. physiol. Opt. 1964, 21, 291-292. - 7. Györffy, I.: Ophthalmologische Medaillen und Münzen. Klin. Mbl. Augenheilk. 1975, 166, 114-125. - 8. Kalt, E.: Cit. Györffy, I.: Contactologia. 1985, 7D, 108-109. - 9. Müller, A.: Brillengläser und Hornhautlinsen. Diss, Kiel, 1889. - 10. Nugent, M. VK.-The Tuohy corneal lens. Arch. Ophthal. 1950, 43, 222-227. Zajácz Magdolna dr. Magyar Imre (1910-1984), a szépíró orvos Néha az ember zavarba jön - mikor nevezzen egy orvosi oklevéllel rendelkező személyt orvosírónak, és mikor író orvosnak, ha az illető történetesen mindkét szakmát magas szinten műveli. A jó öreg „ gőzhangya", Szinnyei még könnyű helyzetben volt, hiszen az elmúlt századok minden tollforgató gyó­gyászát besorolta 14 kötetes alapművébe (13). Ma már ez lehetetlenség, szükségszerű a „minősítés". A Magyar Nyelv Értelmező­ Szótára nyilván ezt a kifejezést is definiálja, ám mi a terminust a magunk kialakult véleménye alapján igyekszünk most, árnyaltan ma­gyarázni. Hazánkban elsősorban Németh László neve társul e kettősséghez, holott a példa egyedi, tehát nem jel­lemző. Az Iszony írója rövid ideig foglalkozott csupán aktív gyógyítással, hatalmas életművének sem a me­dicina irodalmi megjelenítése a legfőbb jellemzője, bár a lélek, különösen a női lélek mesteri ábrázolá­sában a pszichiátriai képzettség mindig felismerhető. Tipikus orvosíró például Benedek István, aki évtize­dekig volt aktív elmegyógyász, szakkönyvet azonban mindössze egyet írt, azt is a kezdet kezdetén (!). Ön­kéntes és korai nyugdíjba vonulása után kizárólag szépirodalmi, tudománytörténeti könyvekkel káp­ráztatta el igen szép létszámú olvasótáborát. Az író orvosra bizonyára Magyar Imre a jó, bár ma talán már nem eléggé ismert példa, aki nyugdí­jazásáig az ország egyik vezető belgyógyász pro­fesszora, számos, itthon és külföldön is több kiadást megért szakmunka, tankönyv szerzője vagy társszer­zője volt, eközben azonban sorra jelentek meg az egészségügy gondjaival foglalkozó írásai, művelő­déstörténeti esszéi, „stílusgyakorlatai", önéletrajzi és ószövetségi tárgyú regényei is. A kortárs kritika enyhén szólva nem kényeztette el. Bár Kozmikus sértődés című tanulmánykötete nagy visszhangot keltett és három kiadást is megért, majd Stílusgyakorlatok című kötete is hosszan tartó vitákat kavart, regényeiről érdemlegeset alig írtak - jóllehet ennél többet érdemelt volna. (Szépirodalmi alkotá­sait méltató leveleket egyébiránt több kiváló írótól - Szentkuthy Miklóstól, Karinthy Ferenctől, Örkény Istvántól, Mészöly Miklóstól, Rónay Lászlótól - is kapott.) Szépirodalmi kiruccanásairól a szűkebb szakma, ha lehet, még inkább idegenkedett. E sorok írójának szelíd iróniával többször is megjegyezte: Azt, ha rendszeresen lóversenyre járna, vagy bár­zongorista lenne egy lebujban, a kollégák legalábbis megbocsáthatónak tartanák, de szépirodalommal kacérkodni az I. Számú Belgyógyászati Klinika igaz­gatójának valóságos szentségtörés, és a szakma lejá­ratását jelenti. Pedig akad ilyesmire példa elég a vi­lágirodalomban, elég Osler, Duhamel vagy Cushing munkáira gondolnunk. Fölöttébb érdekes két, Magyar Imréről írott lexi­koncímszó összevetése. A Magyar Irodalmi Lexikon 2274 ORVOSI HETILAP 2005 . 146. évfolyam, 44 . szám, 2274-2277.

Next