Orvosi Hetilap, 2006. december (147. évfolyam, 48-52. szám)

2006-12-17 / 50. szám - Minker Emil: Megemlékezés a 120 éve született id. Issekutz Béláról

HORUS Megemlékezés a 120 éve született id. Issekutz Béláról A magyar orvostudomány nagy öregje, teljes nevén Issekutz Béla Albert (1886-1979) életének egyetlen állomása sem múlhatott el úgy, hogy ne emlékez­tünk volna róla (5, 6, 14, 17, 18, 26, 30). Születésé­nek várható 125. évfordulója, a jubileumi év (2011) alkalmából bizton remélhetjük, hogy az orvostörté­nészek közül valaki vállalja az Issekutz-monográfia megírását. Az Issekutz-életrajzok többsége életének első évtizedeit röviden tárgyalja, ső­t egyetemi tanul­mányainak kezdetét is csak bizonytalanul, kérdőjel kíséretében adja meg [Szegedi Egyetemi Almanach (1921-1996) II.]. Születésének mostani, 120. évfordulója alkalmá­ból megkíséreljük bemutatni Issekutz Béla Albert családját, egyetemi éveit, indulásának körülménye­it, életének kolozsvári, majd szegedi helyszínét. Felesége halála (1971) után, ahogy később is hi­vatalosan említették, id. Issekutz Béla, szükségesnek tartotta családjának történetét megírni. Jóllehet ak­korra látása már erősen romlott, de megtanulta az írógép használatát, s keze munkája nyomán elké­szült mintegy 170 oldalnyi kézirat. Ennek egyik pél­dányát ifj. Issekutz Béla (1912-1999) neje, Knul­­mann Annamária a kanadai Halifaxban őrzi (13). Ez a példány akkor került ifj. Issekutz Béla családjához, amikor 1976-ban- édesapjuk 90. születésnapját ün­nepelendő - hazalátogattak Magyarországra. Az Issekutz-család erdélyi története Az örmény eredetű Issekutz-család erdélyi története a 17. században kezdődött. Az 1657-1661 közötti Erdélyt fojtogató török-ta­tár dúlások idején a lakosság nagy része menekülni kényszerült. Az elnéptelenedett területekre I. Apafi Mihály fejedelem (1632-1690; fejedelem 1661-1690) 1672-ben mintegy 3000 örmény csalá­dot telepített Erdélybe Lengyelországból és Moldvá­ból. Többségük a szabad királyi városokban (Szamos­­újvár, Erzsébetváros) talált otthonra, ahol iparos­ként, de főleg kereskedőként élt. Ez utóbbiak Com­­pania Orientalis néven társulva versenyben álltak a Compania Graeca nevű görög-szász-magyar keres­kedő egyesüléssel (1, 25). Az Issekutz-ősök egyike Erzsébetvárosban (Ebes­falva, Dumbraveni, Kis-Küküllő vármegye) telepe­dett le, amely Medgyes és Segesvár között, a keres­kedelmi út csomópontjában fekszik. A millennium idején a szabad királyi városkának mintegy 2300 (köztük 600 örmény) lakosa volt. Az egyik örmény ős, Issekutz Mihály kereskedő Mária Teréziától (aki kedvelte a szorgalmas és igyek­vő örményeket) 1758. dec. 12-én Bécsben kiadott oklevele alapján nemességet, továbbá leszármazottai közül dr. Issekutz Gyula (1853-1917), m. kir. kúriai bíró pedig Ferenc Józseftől 1914-ben „erzsébetváro­si" előnevet kapott (4). A család fölmenői vagyoni helyzetüknél fogva taníttatták gyermekeiket, akik később magas állásokat töltöttek be. Issekutz Mihály és Márton Dorottya leszármazot­­tainak négy ága alakult ki, az arad-pécskai, marosvá­sárhelyi, erzsébetvárosi, valamint a torontál­ittebei. A család tagjai között magas rangú bírák, orvosok, tisztviselők, ügyvédek, bankárok, gyógyszerészek ta­lálhatók (4). Id. Issekutz Béla családjának genealógiája Erzsébetvárosi Issekutz Gyula (1884-1946) két fia­talabb testvére közül az egyik, Győző (1855-1917)­­akit Viktorként is említettek­­ köz- és váltóügyvéd, a fiatalon elhalt Oszkár pedig (1859-1881) aki. gyógyszerész lett (1. ábra). 1. ábra: Issekutz családfa 2006 ■ 147. évfolyam, 50. szám, 2425-2432. ORVOSI HETILAP Issekutz Mihály + Márton Dorottya­­ I. Ágoston + Lászlófy Mária I. Emanuel + Khel Mária I. Adeodat + Isaák Mária I. Adeodat + I. Antal + I. Imre + I. Sándor + Placsintár Mária Medgyesi Rebeka VerzárAnna Másvilági I. Hugó I. Gyula + I. Győző I. Oszkár Zakariás Irma I. Béla Albert + Jakabházy Mária I. Béla +­­ Issekutz Livia + Kaumann I. Mária + Küttel Dezső Annamária Wolsky Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék