Orvosképzés, 1931 (21. évfolyam, 1-6. szám)
1931-06-01 / 3. szám
A mellékvese kérgének működése és biológiai oxydatiók. 249' növényeknél, hogy a táplálékból lehasított hydrogent felvegye és azután megfelelő felmentek közvetítő hatása alatt az oxygennek adja át. Úgy látszott azonban, hogy a növényeknél a hydrogent nem közvetlenül ez a phenol származék veszi át az oxidáló molekuláktól, hanem a dehydrogenase és phenol származék közé egy más anyag van iktatva, mely a hydrogent közbeesőleg átveszi, mely anyag erősen redukáló természetű. Az állatokra kiterjesztett vizsgálatok azután kimutatták, hogy a mellékvesevelő is termel az adrenalin mellett egy erősen redukáló specifikus anyagot, mely az eddigi kutatók figyelmét elkerülte. Mind e vizsgálatok azonban nem adtak semmiféle felvilágosítást a mellékvese kérgének functiójára vonatkozólag. Vizsgálataim megkezdésekor a mellékvese kérgéről csupán azt tudtuk, hogy az az életre nélkülözhetetlen és az állat a mellékvese kérgének eltávolítása után okvetlenül elpusztul. A kéreg lassú pusztulásának egyik legjellemzőbb tünete a pigmentképződés, mely a „bronzkor“ elnevezéshez, vezetett (másként Addison-kór). A növények nagy részénél nem találjuk meg azt az oxydatiós rendszert, melyről előbb megemlékeztem és amelynek egyik legjellemzőbb tagja egy az adrenelinnal olyan közeli rokon phenolszármazék. Ezeknél a növényeknél a légzőmechanismus központjában egy anyag áll, mely a vizsgálat rendkívüli reactivitásával, igen magas redukálóképességével lepi meg. Ez az anyag már savanyú oldatban is simán redukálja a jódot és az ezüstsókat. Ennek az anyagnak izolálása azt a meglepő eredményt hozta felszínre, hogy ez az anyag szénhydrátszármazék, rokon a hat atommal rendelkező glykuronsavval, amiért is ez anyagnak a „hexuronsav“ elnevezést adtam. Ez az anyag, melynek szerikus structuráját remélhetőleg a most folyó vizsgálatok fogják felderíteni, az eddig ismert legreactívabb szénhydrat. Eltérően más szénhydratoktól, itt a reactivitást nem aldehyd- vagy ketonfunctio adja. A reactivitást a molecula annak köszöni, hogy két hydrogén atomját igen könnyen képes leadni. Az elveszett két hydrogént azután éppen olyan könnyedséggel veszi fel. Ez magyarázza meg ennek az anyagnak fontos szerepét az oxydatióknál, ahol ez az anyag hydrogénfelvételével és leadásával a hydrogentransporteur fontos szerepét játssza. Egyik feltűnő sajátsága ennek az anyagnak, hogy kóros pigmentképződést már minimális nyomokban is képes teljesen megakadályozni. Az állatokra kiterjesztett vizsgálatok azután kimutatták azt, hogy a mellékvese kérge is tartalmazza ezt az erősen redukáló anyagot, mely a szervre élesen specifikus. A kristályos állapotban izolált anyag vizsgálata azután kimutatta, hogy ez nem más, mint hexuronsav, melyet előzőleg már növényekből izoláltam. Ez anyag felfedezésével az Addisonnál fellépő pigmentatióképződés mechanismusa tiszta és egyszerű chemiai magyarázatot nyert. A várakozásoknak megfelelően a hexuronsavval kezelt Addison-betegek pigmentatiója szemmel láthatólag csökkent. Úgyszintén bizonyos mértékig látszólag javultak az általános tünetek. A beteg egészsége azonban mégsem állott helyre, csak kis mértékben és dacára minden próbálkozásnak nem látszott lehetségesnek mellékvese kiirtott állatokat hexuronsavval életben tartani. Fel kellett tehát tételezni azt, hogy hexuronsav mellett a mellékvese kérge