Orvosképzés, 1931 (21. évfolyam, 1-6. szám)

1931-06-01 / 3. szám

A mellékvese kérgének működése és biológiai oxydatiók. 249' növényeknél, hogy a táplálékból lehasított hydrogent felvegye és azután megfelelő felmentek közvetítő hatása alatt az oxygennek adja át. Úgy látszott azonban, hogy a növényeknél a hydrogent nem közvetlenül ez a phenol származék veszi át az oxidáló molekuláktól, hanem a dehydrogenase és phenol származék közé egy más anyag van iktatva, mely a hydrogent közbeesőleg átveszi, mely anyag erősen redukáló természetű. Az állatokra kiterjesztett vizsgálatok azután kimutatták, hogy a mellékvesevelő is termel az adrenalin mellett egy erősen redukáló specifikus anyagot, mely az eddigi kutatók figyelmét elkerülte. Mind e vizsgálatok azonban nem adtak semmiféle felvilágosí­tást a mellékvese kérgének functiójára vonatkozólag. Vizsgálataim megkezdésekor a mellékvese kérgéről csupán azt tudtuk, hogy az az életre nélkülözhetetlen és az állat a mellékvese kérgének eltávolí­tása után okvetlenül elpusztul. A kéreg lassú pusztulásának egyik legjellemzőbb tünete a pigmentképződés, mely a „bronzkor“ elne­vezéshez, vezetett (másként Addison-kór). A növények nagy részénél nem találjuk meg azt az oxydatiós rendszert, melyről előbb megemlékeztem és amelynek egyik leg­jellemzőbb tagja egy az adrenelinnal olyan közeli rokon phenolszár­­mazék. Ezeknél a növényeknél a légzőmechanismus központjában egy anyag áll, mely a vizsgálat rendkívüli reactivitásával, igen ma­gas redukálóképességével lepi meg. Ez az anyag már savanyú oldat­ban is simán redukálja a jódot és az ezüstsókat. Ennek az anyag­nak izolálása azt a meglepő eredményt hozta felszínre, hogy ez az anyag szénhydrátszármazék, rokon a hat atommal rendelkező glykuronsavval, amiért is ez anyagnak a „hexuronsav“ elnevezést adtam. Ez az anyag, melynek szerikus structuráját remélhetőleg a most folyó vizsgálatok fogják felderíteni, az eddig ismert legreactí­­vabb szénhydrat. Eltérően más szénhydratoktól, itt a reactivitást nem aldehyd- vagy ketonfunctio adja. A reactivitást a molecula annak köszöni, hogy két hydrogén atomját igen könnyen képes le­adni. Az elveszett két hydrogént azután éppen olyan könnyedség­gel veszi fel. Ez magyarázza meg ennek az anyagnak fontos szere­pét az oxydatióknál, ahol ez az anyag hydrogénfelvételével és leadá­sával a hydrogentransporteur fontos szerepét játssza. Egyik feltűnő sajátsága ennek az anyagnak, hogy kóros pigmentképződést már minimális nyomokban is képes teljesen megakadályozni. Az álla­tokra kiterjesztett vizsgálatok azután kimutatták azt, hogy a mel­lékvese kérge is tartalmazza ezt az erősen redukáló anyagot, mely a szervre élesen specifikus. A kristályos állapotban izolált anyag­ vizsgálata azután kimutatta, hogy ez nem más, mint hexuronsav, melyet előzőleg már növényekből izoláltam. Ez anyag felfedezésével az Addisonnál fellépő pigmentatió­­képződés­ mechanismusa tiszta és egyszerű chemiai magyarázatot nyert. A várakozásoknak megfelelően a hexuronsavval kezelt Addison-betegek pigmentatiója szemmel láthatólag csökkent. Úgy­szintén bizonyos mértékig látszólag javultak az általános tünetek. A beteg egészsége azonban mégsem állott helyre, csak kis mértékben és dacára minden próbálkozásnak nem látszott lehetségesnek mellék­vese kiirtott állatokat hexuronsavval életben tartani. Fel kellett tehát tételezni azt, hogy hexuronsav mellett a mellékvese kérge

Next