Orvosképzés, 1932 (22. évfolyam, 1-6. szám)
1932 / 5. szám
AZ ORVOSKÉPZÉS REFORMJA* írta : SZENTGYÖRGYI ALBERT dr., egyetemi nyilvános rendes tanár. A Szegeden érvényben lévő vizsgarend, mely szerint a hallgatók az első év végén vizsgáznak physikából és chemiából, a második év végén vizsgáznak anatómiából és élettanból, igen alkalmasnak látszik. E vizsgáztatás mellett a rostálásnak már az első év végén megvan a lehetősége, azonban kívánatosnak látszik az is, hogy a második év végén letett vizsgák is bírjanak a rostálás jellegével. Hogy a rostálás komoly és igazságos legyen, feltétlenül szükséges azonban, hogy a chemia és physika tanítása jó legyen. Ne tartalmazzon adatokkal túlságosan megtömött tág anyagot. Ez azonban csak úgy érhető el, hogy ha a tanítás alkalmazkodik az orvos igényeihez és nem kényszeríti minden változtatás nélkül az orvostanhallgatóra azt a tudást, amit a leendő physikustól és chemikustól követel, amire az orvosnak szüksége van, az részben több, részben pedig kevesebb, mint amit a leendő physikus vagy chemikusnak kell tanítani. Az orvosnak sokkal kevesebb adatra, azonban sokkal tágabb körű természettudományi áttekintésre van szüksége. Mindez azonban csak úgy érhető el, hogy ha az orvostanhallgatókat nem csapják össze a természettudományi karok hallgatóival, hanem azokat külön tanításban részesítik, mégpedig olyanok, akik tájékozva vannak az orvostanhallgatók igényei felől. Maga a vizsgáztatás legyen szigorú és méltányos. Ez azonban csak úgy érhető el, ha mindkét vizsgán biztos van jelen, aki megosztja a súlyos felelősséget, amelyet a tanár azáltal vállal, hogy a nem megfelelő hallgatókat a pályáról véglegesen elutasítja. A vizsgabiztos, vagy elnök azonban legyen a tárgyához értő szakember. A kormánybiztos jelenleg fennálló rendszere, mint üres formalitás és mint jogosulatlan anyagi megterhelése a hallgatóságnak, elvetendő. Ami a vizsga tárgyait illeti, a biochemia tanítása nagyobb figyelemben részesítendő. A biochemia az első évben még nem adható elő, előtanulmány hiányában. Előadásnak azonban a második évben is csak úgy van értelme, hogy ha a vizsgarendben mint külön tárgy felvétetik, alkalmat adván a tanárnak a tanítás eredményeinek ellenőrzésére. A biochemiának a physiologia keretein belül való vizsgáztatása elhibázott dolog. A physiologus lehet véletlenül biochemikus is, azonban ez a szerencsés véletlen összetalálkozása nincs minden esetben biztosítva. * L. Grósz Emil dr. egyetemi tanárnak az Orvosképzés reformjáról az Orvosképzés folyóirat 1932. évi 4. számában megjelent cikkét, melyben az első két tanulmányi év reformjáról kért vélemények közül e válasz késve érkezvén, kimaradt volt.