Ötlet, 1984. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-05 / 1. szám
Az ötlet kérdéses——— —— Hogyan érinti Önöket a szabályozómódosítás? HORVÁTH GÁBOR, a Kéziszövők Szövetkezet főkönyvelője : - Gazdaságossági számításokat még nem végeztünk, azt azonban biztosan állíthatom, hogy legérzékenyebben bennünket a tíz százalékkal emelkedő társadalombiztosítási járulék érint. Sajátos profilunkból adódóan sokkal inkább, mint a többi vállalatot, mivel a járulékot a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott bedolgozók után is fizetnünk kell. Szövődei kapacitásunknak csaknem a felét kötik le a bedolgozók,a textiljátékok és a horgolt csecsemőruhák pedig szinte kizárólag bedolgozói hálózatban készülnek. Ezért felül kell vizsgálnunk termékszerkezetünket. A többletköltséget csak úgy ellensúlyozhatjuk, ha valóban keresett termékeket készíttetünk bedolgozóinkkal. A fejlesztési alappal kapcsolatos módosítás számunkra nem jelent különösebb nehézséget. Szövetkezetünk hitel nélkül dolgozik, viszonylag tőkeerősnek mondható és ugyancsak jó a készletgazdálkodás és a forgóeszközgazdálkodás is. Az elmúlt években rendszerint annyi volt a fejlesztési alapunk, ami a megélhetéshez kicsit soknak, a komoly fejlesztéshez viszont kevésnek bizonyult, így legalább reménykedhetünk, hogy az OKISZ- számlára befizetett összegek újraelosztásakor majdcsak jut nekünk is egyszer egy komolyabb összeg! Arról még egyelőre nem döntöttünk, hogy az idén élünk-e a lehetőséggel, és képezünk-e tartalékalapot vagy sem. A piaci kilátásaink jelenleg igen jók, biztonsággal gazdálkodhatunk tartalékolás nélkül is. Fantáziát látunk az iparművészeti termékek arányának növelésében. Ezekre igény is van, bővítik a választékot, s az sem mellékes körülmény, hogy ezek után nem kell forgalmi adót fizetnünk, mi években. A jövőben ezt a szintet kell állandósítanunk. Ennek érdekében még tovább kell javítanunk a piaci munkát, és ki kell dolgozni a vállalat tíz gyára közötti eredményérdekeltség rendszerét. A fejlesztési pénzforrások mérséklésére vonatkozó változás különösebben nem érint bennünket, hiszen csak nemrégiben fejeztünk be néhány nagy beruházást. Ezek terheit 1987-ig viseljük,az állóeszköz-állományunknak évente 10 százalékát fordítjuk a hitel visszafizetésére. NEMECZ TIBOR, a Május 1. Ruhagyár gazdasági igazgatója: - Részben örülhetünk, részben bánkódhatunk a módosítások miatt. Reméltük, hogy a gazdasági szabályozó-módosítás kevésbé merev árképzést tesz majd lehetővé, s egyúttal azt is, hogy a bérszabályozással kapcsolatos intézkedések a jelenlegi 2,5-3 százaléknál nagyobb bérfejlesztést tesznek lehetővé. Annál is inkább, mivel a KB legutóbbi ülése után - ahol 8 százalékos árszínvonal-emelkedésről hallottunk - ez azt jelenti, hogy a bérindex fele sincs a fogyasztói árindexnek. S az a tény, hogy tíz százalékkal emelkedik a vállalatok által fizetett társadalombiztosítási járulék, nem kevesebb, mint 18 millió forint eredménycsökkenést jelent számunkra. S ez komoly gondokat okoz a szakember-utánpótlásban. Ennyi pénzért maholnap nem jön ide senki. S hiába van káderutánpótlási tervünk, ilyen kereseti lehetőséggel nem tudunk idekötni jó mérnököket, értelmes közgazdászokat. A tartalékalapra vonatkozó módosítás különösebben nem befolyásolja tevékenységünket. Mivel hitelünket 1984-ben visszafizetjük, a tartalékalapot nem vesszük igénybe. Nem tartozunk az eladósodott vállalatok közé, ám számunkra is komoly feladatot jelent, hogy a piac követelményeinek belföldön és külföldön egyaránt megfeleljünk. S éppen emiatt a tartalékalap a korábbi években sem volt az a tényező, amivel biztosan számoltunk volnais, így a tejprémium, valamint az energiaáremelés ellensúlyozására nyújtott állami támogatás. A mérleg szerinti nyereségünk évek óta 155 millió forint, az életbelépő rendelkezések ezt most 16- 17 százalékkal „csökkentik”. A tartalékalap-képzésben és az új amortizációs rendszerben nagyobb önállóságot kaptunk, s így számításaink szerint az érdekeltségi alapokra helyezhető nyereségrész négymillió forinttal növekszik. A részesedésialap-képzés lehetősége 40 százalékkal kevesebb lesz a jelenleginél. Szövetkezetünkben évek óta 20-22 millió forint részesedést fizetünk. Alább semmiképp nem szeretnénk adni, ezért intézkedéseket kell tennünk a hatékonyság javítására. Ezek a szerkezeti változások fejlesztéseket kívánnak, ugyanakkor a fejlesztési alapok csökkennek! A kisebb nyereségösszegből a jövőben az eddigi 9 százalék helyett 20 százalékot kell kötelezően erre a célra zárolnunk, így összesen 26 millió forinttal kevesebbet használhatunk fel fejlesztési célokra, mint 1983-ban. A gazdasági szabályozók az elmúlt 4-5 évben kétszer is módosultak és módosították gazdálkodásunkat is. Mégsem mentünk tönkre, a kényszer mindig új ötleteket szül. DR. CSABA LÁSZLÓ, a Magyar Hűtőipar gazdasági igazgatója : - Az SZTK-járulék tízszázalékos növekedése és az amortizációs kulcsok változása természetesen minket is kellemetlenül érint, hiszen ezáltal költségeink jelentősen nőnek. Ugyanakkor egy másik módosítás számunkra több szempontból kedvező. 1984-től ugyanis a hűtőiparra - akárcsak eddig a konzerviparra - a mezőgazdasági szabályozók érvényesek. A mezőgazdaságban közvetlenebb módon érvényesül az eredményérdekeltség, s ugyanakkor a fejlesztési és a részesedési alap képzése is kedvezőbb lesz. Természetesen mindez csak egy bizonyos eredménytömeg - ami az árbevétel 10-15 százaléka - elérése esetén áll fenn. A vállalat 1983. évi eredménye 350 millió forint jóval több, mint a korábbAPP JÓZSEF, a Csepeli Duna MGTSZ főkönyvelője : - Az általunk használt termelőeszközök - főként a műtrágyák és a fehérjetakarmányok - árainak emelkedése miatt költségemelkedésre kell számítanunk. Ezt azonban nálunk a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése ellensúlyozza. A társadalombiztosítási járulék címén jelentkező többletköltségek közel 30 millió forinttal növelik a termelési költségeket, ugyanakkor megszűnik néhány dotáció DR. SÁGI LAJOS, a Dunakeszi Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyár igazgatója: Január elsejétől a vállalatok által fizetett társadalombiztosítási járulék növekedése és a 290 forintos „húspénz”-nek a bérbe történő beépítése előzetes számításaink szerint 5 millió forint többletköltséget jelent a vállalatnak. Ez a változás kedvezőtlen oldala. A kedvező pedig a tartalékalap-képzésre vonatkozó módosítás lenne. Mert sajnos ez nekünk nem jelent előnyt. Tartalékalapunkat ugyanis még korábban - míg tröszti felépítésben dolgoztunk - feltöltöttük. A fejlesztési alap sorsáról tulajdonképpen már jóval régebben döntöttünk, tavaly kezdődött nálunk egy nagyszabású rekonstrukció. Ennek keretében új gyártósorokkal és egy új, 400 vagonnyi árut befogadó raktárral jószerivel megreformáljuk az itteni konzervgyártást. Ez, jövő év közepére fejeződik be, egy új, aszeptikus gyümölcsvető-feldolgozó gépsor üzembe állítása pedig 1985 végére várható. Mindez 208 millió forintunkba kerül. Az amortizáció mértéke kisebb lesz, mint a korábbi években, az új rendszerben jobban igazodunk a téeszek kulcsaihoz. 1983-ra 22 millió forint nyereséget terveztünk. Bízom abban, hogy jó munkánk eredményeként sikerült ezt túlteljesíteni. 99 Bft . 18 A KISZ KB gazdaságpolitikai lapja • Főszerkesztő: ERDŐS ÁKOS • Főszerkesztő-helyettes: LÉDERER PÁL*Szerkesztőség: Budapest XIII., Jász utca 103-105 • Levélcím: Budapest, 1986 • Telefon: titkárság 203-803, rovatok: 403-743, 403-744, 403-797 • Telex: 22-7363 •VI Kiadja az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat • Felelős kiadó: dr. Petrus György igazgató • Kiadóhivatal: Budapest VI . Révay u. 16. • Telefon: 116-6609 • Szedés, grafikai előkészítés: Zrínyi Nyomda, Budapest • Felelős vezető: Vágó Sándorné vezérigazgató • Nyomja a Szikra Lapnyomda Budapest • Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató • Terjeszti a Magyar Posta • Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a Posta Központi Hírlap Irodánál (postacím: Budapest 1900), személyesen vagy postautalványon • A budapesti közéletek átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámára • Előfizetési díj 1 évre: 456 Ft, félévre: 228 Ft, negyedévre: 114 Ft. 1 hónapra: 38 Ft • Külföldi címekre forintban is előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp. 1900) • Külföldi terjesztőnk a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat (Budapest, Pf. 149. H-1389) • Index: 25691 • HU ISSN 0230-8762 ( ÖTLET 84 .Január 5. )