Ötlet, 1984. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-05 / 1. szám

Az ötlet kérdése­­s——— —— Hogyan érinti Önöket a szabályozómódosítás? HORVÁTH GÁ­BOR, a Kéziszövők Szövetkezet főköny­velője : - Gazdaságossági számításokat még nem végeztünk, azt azonban biztosan állíthatom, hogy leg­érzékenyebben ben­nünket a tíz száza­lékkal emelkedő tár­sadalombiztosítási járulék érint. Sajátos profi­lunkból adódóan sokkal inkább, mint a többi vállalatot, mivel a járulékot a nem teljes mun­kaidőben foglalkoztatott bedolgozók után is fizetnünk kell. Szövődei kapacitásunknak cs­ak­­nem a felét kötik le a bedolgozók,a textiljátékok és a horgolt csecsemőruhák pedig szinte kizá­rólag bedolgozói hálózatban készülnek. Ezért felül kell vizsgálnunk termékszerkezetünket. A többletköltséget csak úgy ellensúlyozhatjuk, ha valóban keresett termékeket készíttetünk bedolgozóinkkal. A fejlesztési alappal kapcso­latos módosítás számunkra nem jelent külö­nösebb nehézséget. Szövetkezetünk hitel nélkül dolgozik, viszonylag tőkeerősnek mondható és ugyancsak jó a készletgazdálkodás és a forgó­eszközgazdálkodás is. Az elmúlt években rendszerint annyi volt a fejlesztési alapunk, ami a megélhetéshez kicsit soknak, a komoly fejlesztéshez viszont kevésnek bizonyult, így legalább reménykedhetünk, hogy az OKISZ- számlára befizetett összegek újraelosztásakor majdcsak jut nekünk is egyszer egy komolyabb összeg! Arról még egyelőre nem döntöttünk, hogy az idén élünk-e a lehetőséggel, és képe­­zünk-e tartalékalapot vagy sem. A piaci ki­látásaink jelenleg igen jók, biztonsággal gazdál­kodhatunk tartalékolás nélkül is. Fantáziát látunk az iparművészeti termékek arányának növelésében. Ezekre igény is van, bővítik a választékot, s az sem mellékes körülmény, hogy ezek után nem kell forgalmi adót fizetnünk, mi években. A jövőben ezt a szintet kell állan­dósítanunk. Ennek érdekében még tovább kell javítanunk a piaci munkát, és ki kell dolgozni a vállalat tíz gyára közötti eredményérdekeltség rendszerét. A fejlesztési pénzforrások mérsék­lésére vonatkozó változás különösebben nem érint bennünket, hiszen csak nemrégiben fejez­tünk be néhány nagy beruházást. Ezek terheit 1987-ig viseljük,az állóeszköz-állományunknak évente 10 százalékát fordítjuk a hitel vissza­fizetésére. NEMECZ TIBOR, a Május 1. Ruhagyár gazdasági igazgatója: - Részben örülhe­tünk, részben bán­kódhatunk a módo­sítások miatt. Remél­tük, hogy a gazdasági szabályozó-módosí­tás kevésbé merev ár­képzést tesz majd le­hetővé, s egyúttal azt is, hogy a bérszabályozással kapcsolatos intéz­kedések a jelenlegi 2,5-3 százaléknál nagyobb bérfejlesztést tesznek lehetővé. Annál is in­kább, mivel a KB legutóbbi ülése után - ahol 8 százalékos árszínvonal-emelkedésről hallot­tunk - ez azt jelenti, hogy a bérindex fele sincs a fogyasztói árindexnek. S az a tény, hogy tíz százalékkal emelkedik a vállalatok által fize­tett társadalombiztosítási járulék, nem keve­sebb, mint 18 millió forint eredménycsökkenést jelent számunkra. S ez komoly gondokat okoz a szakember-utánpótlásban. Ennyi pénzért maholnap nem jön ide senki. S hiába van ká­derutánpótlási tervünk, ilyen kereseti lehető­séggel nem tudunk idekötni jó mérnököket, értelmes közgazdászokat. A tartalékalapra vonatkozó módosítás különösebben nem befo­lyásolja tevékenységünket. Mivel hitelünket 1984-ben visszafizetjük, a tartalékalapot nem vesszük igénybe. Nem tartozunk az eladósodott vállalatok közé, ám számunkra is komoly fel­adatot jelent, hogy a piac követelményeinek belföldön és külföldön egyaránt megfeleljünk. S éppen emiatt a tartalékalap a korábbi évek­ben sem volt az a tényező, amivel biztosan számoltunk volna­­is, így a tejpré­mium, valamint az energiaáremelés el­lensúlyozására nyúj­tott állami támoga­tás. A mérleg szerinti nyereségünk évek óta 155 millió forint, az életbelépő rendel­kezések ezt most 16- 17 százalékkal „csök­kentik”. A tartalék­alap-képzésben és az új amortizációs rendszer­ben nagyobb önállóságot kaptunk, s így számí­tásaink szerint az érdekeltségi alapokra helyez­hető nyereségrész négymillió forinttal növek­szik. A részesedésialap-képzés lehetősége 40 százalékkal kevesebb lesz a jelenleginél. Szö­vetkezetünkben évek óta 20-22 millió forint részesedést fizetünk. Alább semmiképp nem szeretnénk adni, ezért intézkedéseket kell ten­nünk a hatékonyság javítására. Ezek a szer­kezeti változások fejlesztéseket kívánnak, ugyanakkor a fejlesztési alapok csökkennek! A kisebb nyereségösszegből a jövőben az eddi­gi 9 százalék helyett 20 százalékot kell köte­lezően erre a célra zárolnunk, így összesen 26 millió forinttal kevesebbet használhatunk fel fejlesztési célokra, mint 1983-ban. A gazda­sági szabályozók az elmúlt 4-5 évben kétszer is módosultak és módosították gazdálkodásun­kat is. Mégsem mentünk tönkre, a kényszer mindig új ötleteket szül. DR. CSABA LÁSZ­LÓ, a Magyar Hűtő­ipar gazdasági igaz­gatója : - Az SZTK-járulék tízszázalékos növe­kedése és az amorti­zációs kulcsok válto­zása természetesen minket is kellemetle­nül érint, hiszen ez­által költségeink je­lentősen nőnek. Ugyanakkor egy másik módo­sítás számunkra több szempontból kedvező. 1984-től ugyanis a hűtőiparra - akárcsak eddig a konzerviparra - a mezőgazdasági szabályo­zók érvényesek. A mezőgazdaságban közvet­lenebb módon érvényesül az eredményérde­keltség, s ugyanakkor a fejlesztési és a részese­dési alap képzése is kedvezőbb lesz. Természe­tesen mindez csak egy bizonyos eredménytö­meg - ami az árbevétel 10-15 százaléka - eléré­se esetén áll fenn. A vállalat 1983. évi eredmé­nye 350 millió forint jóval több, mint a koráb­bAPP JÓZSEF, a Csepeli Duna MGTSZ fő­könyvelője : - Az általunk használt termelőeszközök - főként a műtrágyák és a fehérjetakarmányok - árainak emelkedése miatt költségemelkedésre kell számítanunk. Ezt azonban nálunk a me­zőgazdasági felvásárlási árak emelkedése ellen­súlyozza. A társadalombiztosítási járulék cí­mén jelentkező többletköltségek közel 30 mil­lió forinttal növelik a termelési költségeket, ugyanakkor megszűnik néhány dotáció DR. SÁGI LAJOS, a Dunakeszi Gyü­mölcs- és Főzelék­konzervgyár igazga­tója:­­ Január elsejétől a vállalatok által fize­tett társadalombizto­sítási járulék növeke­dése és a 290 forintos „húspénz”-nek a bérbe történő beépí­tése előzetes számításaink szerint 5 millió forint többletköltséget jelent a vállalatnak. Ez a változás kedvezőtlen oldala. A kedvező pedig a tartalékalap-képzésre vonatkozó módosítás­­ lenne. Mert sajnos ez nekünk nem jelent előnyt. Tartalékalapunkat ugyanis még koráb­ban - míg tröszti felépítésben dolgoztunk - fel­­töltöttük. A fejlesztési alap sorsáról tulajdon­képpen már jóval régebben döntöttünk, tavaly kezdődött nálunk egy nagyszabású rekonstruk­ció. Ennek keretében új gyártósorokkal és egy új, 400 vagonnyi árut befogadó raktárral jó­szerivel megreformáljuk az itteni konzerv­­gyártást. Ez, jövő év közepére fejeződik be, egy új, aszeptikus gyümölcsvető-feldolgozó gépsor üzembe állítása pedig 1985 végére vár­ható. Mindez 208 millió forintunkba kerül. Az amortizáció mértéke kisebb lesz, mint a korábbi években, az új rendszerben jobban igazodunk a téeszek kulcsaihoz. 1983-ra 22 millió forint nyereséget terveztünk. Bízom abban, hogy jó munkánk eredményeként sike­rült ezt túlteljesíteni. 99 B­ft . 18 A KISZ KB gazdaságpolitikai lapja • Főszerkesztő: ERDŐS ÁKOS • Főszerkesztő-helyettes: LÉDERER PÁL*Szerkesztőség: Budapest XIII., Jász utca 103-105 • Levélcím: Budapest, 1986 • Telefon: titkárság 203-803, rovatok: 403-743, 403-744, 403-797 • Telex: 22-7363 •­­­V­I Kiadja az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat • Felelős kiadó: dr. Petrus György igazgató • Kiadóhivatal: Budapest VI . Révay u. 16. • Telefon: 116-660­9 • Szedés, grafikai előkészítés: Zrínyi Nyomda, Budapest • Felelős vezető: Vágó Sándorné vezérigazgató • Nyomja a Szikra Lapnyomda Budapest • Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató • Terjeszti a Magyar Posta • Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a Posta Központi Hírlap Irodánál (postacím: Budapest 1900), személyesen vagy postautalványon • A budapesti közéletek átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámára • Előfizetési díj 1 évre: 456 Ft, félévre: 228 Ft, negyedévre: 114 Ft. 1 hónapra: 38 Ft • Külföldi címekre forintban is előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp. 1900) • Külföldi terjesztőnk a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat (Budapest, Pf. 149. H-1389) • Index: 25691 • HU ISSN 0230-8762 ( ÖTLET 84 .Január 5. )

Next