Ötlet, 1984. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1984-04-26 / 17. szám

( Címlap-sztori felejtik, mert nem lehet igaz. A Celladamot viszont fel kell ajánlani az Országos Gyógysze­részeti Intézetnek további vizs­gálatokra. (Nem ajánlják fel, mert előbb a saját kísérleteiket szeretnék befejezni.) Később az Egészségügyi Minisztérium egy levélben közli, hogy a szer további vizsgálatát az Onkoló­giai Intézet végezze el. Úgy tűnik, most már a szerződésnek sem lesz akadálya: az intézet állatháza nagyon rossz álla­potban van, Kovács Ádám pedig vállalja, hogy saját költ­ségén újat épít. Ettől kezdve már felgyorsul­nak az események. A kutató­­csoport három tagja az egyik Belgyógyászati Klinikához fordul; van egy eljárásuk, amellyel - még tünetmentes betegek vérsavójából - kimu­tatható a kóros folyamat. A kli­nika vezetője próbát ajánl: vizs­gáljanak meg 100 kenetet, ha 70 százalékban jó az eredmény, tárgyalhatnak az ügyről. Az eredmény 96 százalékos találat. És újabb próba, 500 kenettel. Ezúttal 90 százalékos bizton­sággal sikerül elkülöníteni a betegek és egészségesek lele­teit. Bizonyítéknak még ez is kevés, de annyira figyelemre méltó eredmény, hogy most már 1000 kenettel folytatják a vizsgálatot. Júniusra végeznek vele. S akkor talán tehetnek egy újabb lépést. A kutatócsoport élete addig sem szűkölködik események­ben. Április végén Kanadában tartanak konferenciát a világ minden tájáról érkező sejtku­tatók, s ezen Kovács Ádám két munkatársa is ott lesz - Ma­gyarországról csak őket hívták meg hogy beszámoljanak diagnosztikai módszerükről. S ami idehaza történik, az sem lényegtelen. A csoport munkájában nagy fantáziát lát az Ipari Minisztérium Innová­ciós Alapja és az OTP is, ajánlataikban több millió fo­rintról esik szó. Az ürömi tanács ötholdas területet ad a társaságnak, ahová labora­tóriumot és szanatóriumot szeretne építeni a szintetikus peptid kötésekkel foglalkozó kutatócsoport. Kovács Ádám mégsem elé­gedett. Azt tudja, hogy a cso­portot, amit létrehozott és finanszírozott, kinőtte a fel­adat. A folytatáshoz komoly kutatóbázis és nagyon sok pénz kell. Csak abban bízik, hogy a segítő kezek szorítása nem lesz túl erős. SZENES ÉVA „Maga sem tudja, mire vállal­kozott!” - mondja Kovács Ádám, 46 éves műszerész kis­iparos első találkozásunkkor, s egyelőre ennyiben maradunk. Irodája ajtaja percenként nyí­lik, kisiparosok, megrendelők, üzletkötők jönnek-mennek. Amikor végre beszélgethe­tünk, Kovács Ádám percek alatt lényegül át szenvedélyes üzletemberből szenvedélyes kutatóvá. Ha még mindig nem gondoltam meg magam - ajánl­ja - menjünk ki Pilisborosjenő­­re, ahol csaknem egy évtized történetét nézhetem meg egy ötórás videoprogramba sűrít­ve. Mire a szépen gondozott kerthez érünk, annyit már tu­dok vendéglátómról, hogy nem lehet könnyű együtt dolgozni vele. Valószínűleg a MEDI­­COR-nál is inkább megkönny­ A Cancer Research Group egy célorientált kutatásra szerve­ződött csoport, amely egy egy­szerű, sajátságos feltételezésből indult ki. Lehetséges-e, hogy a szervezetben levő malignus fo­lyamatok annak eredményei, hogy a sejtek közti kommuni­kációs csatornák hiánya miatt a sejtek nem tudnak egymásról, elvesztik egymáshoz való kap­csolódásukat, és saját belső pa­rancsuk értelmében osztódni kezdenek. Az osztódás kóros, és ez vezet a mértéktelen sejt­­burjánzáshoz. Ez volt az alap­kérdés, amelyre választ keres­tek. Megfigyeléseik szerint ugyanis, ha az úgynevezett kontaktgátlás - amely leg­egyszerűbben a sebgyógyulás folyamatában észlelhető - mű­ködőképes, minden esetben meggátolja a túlzott és normá­listól eltérő sejtszaporodást is. Ha a sejtek közötti kommu­nikációs csatornák hiánya okozza a kóros sejtszaporodást, akkor ezekben a folyamatok­ban szükségszerűen fellelhető valamilyen közös jellemző sa­játosság. Hipotézisük megfogalma­zása után a vérszérumot kezd­ték vizsgálni. A megfelelően kezelt vérsavót hagyták beszű­nyebbülést okozott, amikor ez a makacs ember kilépett, és ipart kért a rádió-tévé műszerész szakma gyakorlására. Ez tizenkét éve történt, azóta Csillaghegytől Pilisborosjenőig az összes maszek az ő megren­delésére dolgozik. Gyártanak mindent, amit el lehet adni - főfékhengert, erősítőt, hólán­cot, műszert, sejtszámlálót, rendőrszirénát, riasztót, alkat­részeket. Kovács Ádámot so­kan irigylik, a KIOSZ-t viszont egy életre magára haragította, mert a támogatásként „ado­mányozott” adókedvezményről önként lemondott, viszont a múlt évben 600 ezer dollárt - mintegy 24 millió forintot - termeltek a Kisipari Termeltető Vállalat és a MOGÜRT meg­rendelésére. radai és a beszáradás utáni re­­pedési képeket tanulmányoz­ták. Nagyszámú vizsgálat után, a malignus folyamatokra jel­lemző törvényszerűségeket fe­deztek fel. A malignus folya­matban levő és az azt nélkü­löző szervezetekből levett vér­savók beszáradási képe telje­sen különböző elrendeződést mutatott. Ezekből a vizsgála­- Hát ez a kutatómunka anyagi háttere! - mondja. Saját céljaira csak annyit költ jövedelméből, amennyi a Skoda, és a családi ház fenn­tartására kell. Az elmúlt tíz évben több mint 8 millió forin­tot költött a „rákkutató” cso­port munkájának és felszerelé­sének finanszírozására.­zokból, amelyeket nagy szám­ban végeztek el, már látszott, hogy függetlenül attól, milyen fajta - a szervezetben jelentke­ző rosszindulatú - folyamatról van szó, a beszáradási kép jel­lemzői mindig ugyanazok vol­tak. Eltávolítva a beszáradt anyagokat, jellegzetes fehérje­­szál-elrendeződéseket - „fo­nalnak” nevezett - képződmé­nyeket vettek észre. Már akkor megfogalmazódott az a felte­vés, hogy ezeket a fonalakat a sejtek termelik és a véráramba kerülve a beszáradt vérsavó­­képben kimutathatók. „Kommunikációs csatornák hiánya miatt a sejtek nem tudnak egymásról'' Az eljárás Hántolt vérsavó ( ÖTLET 84 • Április 26

Next