Ózdi Vasas, 1962 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1962-01-06 / 1. szám

A szakszervezeti választások elé... A magyar szakszervezetek alapszabályának megfelelően a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa Elnökségének határozata alapján 1962. január 15 és március 15 között kerülnek újjáválasztásra az Ózdi Kohá­szati Üzemek szakszervezeti vezető szervei. Január 15-től 27- ig a szakszervezeti bizal­miak, január 27-től február 28- ig a műhelybizottságok, március 1-től 15-ig a szakszer­ezeti bizottság, a számvizsgál­ó bizottság és a társadalom­biztosítási tanács újjáválasztá­­sára kerül sor. A SZOT elnökségének ha­tározata kimondja, hogy „a választások a szakszer­vezeti mozgalom fejlődésé­nek fontos állomásai, ezért a taggyűlések, küldött­­közgyűlések, kongresszusok munkaértekezletek legyenek, ahol értékelik a szakszerve­zeti szervek munkáját Mel­lőzni kell a reprezentatív ün­nepélyességet”. Valóban, szük­ségtelen mindenfajta erőltetett, előre megszervezett, hivatalos" ünnepélyesség. Az emberek, a szakszervezeti tagok számára úgysem a felszínes, külsőséges dolgok jelentik és bizonyítják a beszámoltatás és újraválasz­tás belső tartalmát, jelentősé­gét, vagy akár az igazi, való­ban felemelő ünnepélyességet. A bensőséges, a szivet-lelket melegítő ünnepélyesség — mely joggal töltheti el az ózdi mun­kásokat, de szerte a világon minden szervezett dolgozót — más, mélyebb forrásból táplál­kozik. Ez a forrás a Szovjet­unió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa, a kommu­nizmus programjának világ­­történelmi jelentőségű Kong­resszusa. Amiért a különböző szakszervezetekbe tömörült munkások kezdettől fogva har­coltak, az immár messzire vilá­gító fáklyaként, az egész világ dolgozói számára óhajtott és követendő példaként így ke­rült megfogalmazásra a kom­munizmus programjában: „Mindent az emberért, min­dent az ember nevében”. Hogy mennyire kifejezi ez a­­program a dolgozó tömegek régi óhaját és akaratát, bizo­nyítja a­­ Moszkvában decem­ber elején megtartott V. Szak­­szervezeti Világkongresszus is. A minden idők legnagyobb szabású szakszervezeti tanács­kozása, a szakszervezeti mozgalom világparlamentje csaknem 143 millió szervezett dolgo­­­­zó képviseletében tanács­kozott. A kongresszus olyan kérdése­ket vitatott meg, melyek a világ összes dolgozóinak létér­dekeit jelentik. A nemzetközi munkásegység, a gyarmati né­pek szabadságharca, a béke biztosítása, a leszerelés, a né­met békeszerződés megkötése, valamint a világ dolgozóinak határozott, egységes fellépésé­nek biztosítása mindenfajta agresszív imperialista kísérle­tekkel szemben, — ezek vol­tak a főbb kérdések, melyek­ben a kongresszus állást fog­lalt. A vita tanulságait össze­foglalva a Szakszervezeti Vi­lágszövetség titkára rámutatott arra, hogy a világ dolgozói, a szovjet népnek a kommunista tár­sadalmat építő munkájá­ban látják megvalósulni saját, leghőbb vágyaikat és jövőjüket. Ezt tükrözte a páratlanul lel­kes fogadtatás is, amelyen öt kontinens munkás­ küldöttei Hruscsovot, a világ első szo­cialista államának, a kommu­nizmust építő­ Szovjetunió mi­niszterelnökét részesítették. A szűnni nem akaró tapsorkán és a soknyelvű éljenzés után Hruscsov elvtárs így kezdte beszédét: „Higgyék el nekem, volt bányásznak, aki ismeri a munkát és hosszú ideig végzett fizikai munkát, hogy idegen tőlem a személyi kultusz Nem akkor örülök, amikor engem ünnepelnek, hanem, amikor népemet, hazám munkásosztá­lyát dicsőítik. Megértem ro­­konszenvüket, megértem szív­béli melegségüket, amely a volt Oroszország, a mai Szov­jetunió 1 munkásosztályának nagy tetteit illeti. Ez nagy örömömre szolgál, mert azt mutatja, hogy önök is megér­tik törekvéseinket, erőfeszítése­inket, amelyeknek célja a kom­munizmus felépítése. Nem tu­dom, vajon valamennyi jelen­lévő a kommunizmus hí­­v-e-e . .. Ma még talán a kom­munizmus ellen vannak egye­sek önök közül is, de holnap mindenki elkerülhetetlenül el­jut a kommunizmushoz.” A szakszervezeti választá­sok előtt tehát joggal tölthet el bennünket egy bizonyos fo­kú ünnepélyesség. Jó arra gon­dolni, hogy a szocializmust építő országok történel­mil­eg többé-kevésbé azonos időben lépik át a kommunizmus kü­szöbét, tehát a kommunizmus program­ja a mi számunkra is be­látható Mőn belül megva­lósítható életforma lesz. Melegség járja át a szívünket, ha erre gondolunk. De csupán erre gondolni, a kommunizmust áhítozni nem elég. Tenni kell! Tenni kell a szocialista mun­kásöntudat kialakításáért, a termelés növeléséért és muta­tóinak javításáért, a terv és a technológiai fegyelem mara­déktalan betartásáért, tenni kell, nagyon sokat kell tenni a szocialista, munka műhelyei­nek,­ üzemrészeinek, a szoci­alista munka gyárainak megte­remtéséért. Munkásoknak, mű­szakiaknak, mindenkinek a maga helyén tudása legjavát kell adnia. A szívekbe­­ költözött jóleső meleget forró lelkesedéssé kell formálni és e lelkesedésből fa­kadó nagy erőt a szocializmus építésének meggyorsítására kell fordítani. Ezt kell segíte­nie üzemeinkben is a szakszer­vezeti választásoknak. Simon Ferenc ! I Nem teljesítették a kohók december havi tervüket A nagyolvasztómű havi terv­teljesítése, december havi álla­potának megfelelően 84,1 szá­zalék, míg negyedéves szinten 95,1 százalék. A tervtől való elmaradást a II. sz. kohó ké­sőbbi indulása, valamint az üzemelő I., III., IV. kohók gyakori üzemzavarai okozták. A nyersvas minősége kielégí­tő volt. Kijavították a csőszakadást рек alatt az Ózd II. kerület­ben bekövetkezett csőszakadás kijavításánál Egymás után jöttek a jelentések a feltörő víz színhelyéről. Jónás Sándor vízszolgáltató üzemi művezető jó szervező munkájának kö­szönhető, hogy a csőszakadás kijavítása a legrövidebb időn belül megtörtént. Jó munká­jukért dicséretet érdemelnek: Tomkovics László, Fazekas Bukovszki Sándor csőszerelő lakatosok, továbbá a segítségükre siető segédmun­kás csoport A vízszolgáltató üzem cső­szerelő lakatosainak kemény harcot kellett vívni az ünne­ Elkészült a dolomitőrlő malom A karbantartásnál Suszter József villanyszerelő brigádja kiváló munkát végzett a prés­telepi dolomitőrlő malom vil­ Sándor,­lanyszerelési munkáinak el­készítésénél. A szerelési mun­kákat a beütemezett 3 nap alatt sikeresen elvégezték. Kényszerszünet a centeri rakodón Az utóbbi hetekben a centeri rakodón dolgozó darusok ré­széről igen sok panasz hang­zott el. Nem jó a munkaszerve­ző, sok a kiesett idő és emi­att a keresetük is csökken, mert a kiesett időt csak 80 szá­zalékos bérrel számolják el. A december 31-én 22 óráig tartó műszakon a 10. sz. daru 480 percet, a 14. sz. 320 percet, a 16. sz. 320 percet állít mun­ka­hiány miatt. Január 1-én 6 órától 14 órá­ig tartó műszakban a 10. sz. derű 180 percet, a 14. sz. daru 380 percet a 16. sz. 400 percet állt munkahiány miatt. Január 2-án 6 órától 14 órá­ig tartó műszakon a 14. sz. da­ru 240 percet a 16. sz. daru 140 percet állt. Január 3-án 22 órától 6 órá­ig tartó műszakon a 10. sz. da­ru 190 percet, a 14. sz. daru 240 percet, a 16. sz. daru 480 percet állt munkahiány miatt. Ha csak a fenti 4 műszakot vesszük fi­yelembe megálla­pítható, hogy a 4 daru munka­idő kihasználása csak 66 szá­zalékos volt. Ez nem gazdasá­gos és szerintünk nem enged­hető meg. A közlekedési üze­mek vezetői kérték a rakodó üzemet, hogy az egyik darut adják le javításra, mert a je­lenlegi munkát kevesebb daru­val is el lehet végezni. A ra­kodóüzem, nem adta át a da­rut, pedig amint a számokból is látható a 3 daruval is elvé­gezhették volna a munkát. Tudomásunk szerint az ügy­gyel a dolgozók panasza alap­ján foglalkozik a szakszerve­zeti bizottság is. Jó volna ha az illetékes gyárrészlegvezetők is mielőbb megtennék a szük­séges intézkedést, és nagyobb gondot fordítanának a helyes munkaszervezésre. Ha megkötjük a békeszerződést az HDK-val, az összekötő utak fölött­­ rendelkezik-e? A Nyugat-Németországból Nyugat-Berlinbe vezető utak fölött már évek óta a Német Demokratikus Köztársaság rendelkezik. A Szovjetunió ugyanis 1949. október 19-én és november 11-én nyilvánosságra hozott nyilatkozataiban átadta jogait és funkcióit a Német Demokratikus Köztársaság ha­tóságainak. A Szovjetunió és az NDK között 1955. szeptember 20-án kötött megállapodás sze­rint pedig az NDK-nak korlát­lan döntési szabadsága van mind belpolitikai, mind kül­politikai kérdésekben. A nemzetközi jog értelmé­ben az NDK — mint min­den szuverén állam — a területén áthaladó száraz­földi, vízi és légiutak felett korlátlanul gyakorolja fel­ségjogait. Ebben a vonatkozásban a Német Demokratikus Köztár­saságot csupán azok a megál­lapod­ások kötik, amelyeket a Szovjetunió és a Német De­mokratikus Köztársaság kül­ügyminisztere 1955. szeptem­ber 20-i levélváltásával rögzí­tett. A Német Demokratikus Köztársaság akkor ugyanis be­leegyezett, hogy a nyugati ha­talmak Nyugat-Berlinben állo­másozó katonáinak utánpótlási vonalát, pontosabban a Nyu­­gat-Németországból Nyugat- Berlinbe irányuló nyugati ka­tonai széllítmányokat ideigle­nesen az NDK-ban állomásozó szovjet csapatok ellenőrizzék TV. De a Nyugat-Németország és Nyugat-Berlin közötti civil forgalmat jelenleg is ki­zárólag az NDK hatóságai ellenőrzik. A Német Demokratikus Köz­társaságnak ezt a jogát évek­ óta senki sem vonja kétségbe, nem is tiltakoztak ez ellen so­ha. Meg kell jegyeznünk, hogy az összekötő utak forgalmának 93 százaléka civil forgalom, amelyet az NDK Hatóságai el­lenőriznek és 7 százaléka ka­tonai, amelyet ideiglenesen a szovjet katonák ellenőriznek. Ha a békeszerződést meg­kötjük, ez természetesen azzal jár, hogy a Német Demokrati­kus Köztársaság átveszi az el­lenőrzést a katonai szállítmá­nyok felett is. „A békeszerződés határo­zottan megvédi majd az NDK szuverén jogait is, beleértve a szárazföldi, a viza és légi tér­ségre vonatkozó jogait” —– hangsúlyozta a varsói szerző­dés tagállamaiban működő kommunista és munkáspártok központi bizottságai első titká­rainak értekezletéről kiadott közlemény. Magyar—orosz sza­va­z­ó­verseny A Magyar-Szovjet Baráti Társaság és a városi KlSSz­­bizottság 1962. január 13-án (szombaton) délután 5 órakor a Liszt Ferenc Művelődési Ház tánctermében a József Attila Általános Gimnázium és a közgazdasági technikum ipa­ri tagozatának hallgatói rész­vételével szavalóversenyt ren­dez. Igaz, hogy sízni még nem tudunk, de... mennek Mátrafüredre január 10—23-ig. Miután azt is megtudtam, hogy ők fizettek be ez évben legelsőnek üdülésre és mind­ketten a telefonközpont szor­galmas dolgozói, tovább kutat­tam. Miért éppen Mátrafüre­­det választották? — érdeklőd­tem a férjtől. — Még hegyvidéken nem üdültünk. — Másutt igen? — Tavaly Balatonlellén a MEDOSZ üdülőben töltöttünk két hetet. . . — Jól érezték magukat? — Naszúdon voltunk. — Csak irigyelni lehet. — Most a hegyvidék szépsé­geivel akarunk közelebbről megbarátkozni. Igaz, sízni még nem tudunk, de ait is megtanuljuk. — Feltéve, ha addig ki nem nyílnak az ibolyák. Az elmúlt hét ugyancsak tavasz felé haj­lott. — Reméljük, hogy a január az csak január marad és téli örömökben gazdagon térünk haza. ■ — ha —! Nem illik beavatkozni más ember magánügyeibe, most mégis megkíséreltem. Nos, ha ez bűn, akkor én csak bűnré­szes vagyok, mert a szakszer­vezeti bizottságon Szalai Edit „árulta” el Jónás László és fe­lesége titkos vágyait. Üdülni Példamutató kezdeményezés December 30-án, szombaton reggel alig fújta el a gyári szi­réna a 6 órát, a villamos üzem főművezetője, Galik elvtárs már ott állt a köréje sereglett dolgozók között.­­ Ezerkilencszázhatvanket­­tőben a villamos üzemnek 260 ezer forintot kell megtakarí­tani. Kérem az elvtársakat, hogy ötletes tanácsaikkal, ja­vaslataikkal és újításaikkal segítsenek ebben. Még 9 óra sem volt, amikor Kiss Sándor elvtárs, a KISZ- szervezet titkára és Szabolcs elvtárs, a KISZ vezetőség tag­ja felkereste Galik főműveze­tőt és közölték — a KISZ alap­szervezet társadalmi munká­ban vállalja, hogy mintegy 100­ ezer forint értékű ellenállás távolságtartókat felújítunk.­­ Hamarosan előkerült a jó öreg logarléc, amellyel pillana­tok alatt megállapította, hogy igen komoly összeget tud meg­takarítani hasznos kezdemé­nyezésével a KISZ alapszerve­zet. Szilveszter délutánján egy­más után jelentkeztek a fiata­lok Kiss elvtársnál, hogy­­­­részt kívánunk venni a társa­dalmi munkában. Az új év első napján a KISZ alapszervezet már átadta a felújított ellenállás távolság­­tartók egy részét a felhasz­náló munkabrigádnarc. Az új év tehát jól kezdődött a villa­mos üzem KISZ alapszervhez, 1920 forint megtakarítással kezdték és minden bizonnyal ezt az összeget hamarosan kö­veti a többi. Ehhez a munká­hoz sok sikert kívánunk a vil­lamos üzem pártszervezete ne­vében. Urbán József alapszerv. vez. tag. Hét újszülött, három haláleset !Ez az év is jól kezdődik — így lehetne jellemezni az új esztendő első négy napjá­nak születési és halálozási mérlegét. A mérleg „bevételi” oldalán Losonczi Béla újszülött vezet, aki az ózdi kórház szülészeti osztályán 1962 január elsején 0 óra 45 perckor látott napvi­lágot. A kis legény példáját még hatan követték: három fiú és három leány. Így 4:3 a fiúk javára, ha azóta ez az arány meg nem változott. A fiúk közül kettőnek Béla és egynek János nevet adtak szü­lei. A lányok Gizella, Anna és Emőke névre hallgatnak majd. A legifjabb mama, aki 18 éves, fiúgyermeket szült. A „mérleg” másik oldalára a halál jegyezte be adatait. Összesen három kiszemelt ál­dozatát kaszálta le az új esz­­­tendő első négy napján. Alkohol az üzemben? ! A cím, amely e cikk elején­­ áll, képtelenségnek tű­­­nik első pillanatban. Üzem és Ialkohol — egymással ellenté­tes fogalmak. Az üzemekbe — természetesen — tilos alkoholt­­bevinni, hiszen a munka köz­­­beni italozásból számtalan sú­lyos baj származna. És — saj­­á­tos — mégis sokan visznek be­­alkoholt az üzemekbe, szerte­­az országban. No, nem éppen­­palackban, zsebbe dugva (bár­­néha ilyen is akad), hanem a fő szervezetükben. Reggel egy­ikét féldeci! Hogy „jobban­­menjen a munka!" Vajon jobban megy-e ettől a munka?­­Lássuk csak! ! Az üzemi dolgozók nagyobb­­mérvű alkoholfogyasztása még­­akkor is igen rossz következ­­­ményekkel jár, ha az alkohol ivása nem munka közben vagy­­közvetlenül műszakkezdés­­előtt történik, hanem előző teste! ► Mindenekelőtt azért, mert [a nagyobb mértékű alkoholfo­­­gyasztás a szervezet különböző­­részeinek — idegrendszer, máj, ►szí«, vese — tartós, súlyos ká­rosodását okozza és elsősorban­­az idegrendszer károsodása az, amely növeli a baleseti ve­szélyt, mert kedvezőtlenül be­folyásolja a munka során az észlelés, a koncentrálás, a fi­gyelem, a gondolkozá­s és a mozdulatok biztonságát. így van ez még akkor is, ha a munkás nem érkeztt el az al­koholizmusnak arra a fokára, amikor már az iszákos ember keze durván remeg. A tudományos kutatások megállapították, hogy minden negyedik, ötödik üzemi bal­eset, az úgynevezett „alkoho­los befolyásoltság” állapotában érte a sérültet. Megállapítot­ták azt is, hogy a balesetek a rendszeres alkoholt fogyasztók között 35 százalékkal gyako­ribbak, mint az alkoholt nem fogyasztók között. Kísérletek­kel bizonyították, hogy az al­kohol már kisméretű fogyasz­tása esetén is csökkenti a fi­gyelmet. ........... A baleseteken kívül is az egyén és az üzem életére egy­aránt kedvezőtlen hatása van annak a fokozott megbetege­dési hajlamnak, amely az iszá­kosok legyengült szervezeté­ben mutatkozik, így például ismeretes, hogy az alkoholis­ták sokkal könnyebben be­tegszenek meg tüdőgyulladás­ban, mint a szeszesitalt nem fogyasztók. Sok májmegbete­gedés esetében is kimutatha­tó a betegség és az alkohol kapcsolata. Az alkoholfogyasz­tás­ és a gyomor egyes beteg­ségei — gyomor- és nyombél­­fekély, gyomorhurut — közötti összefüggés ugyancsak statisz­tikailag pontos számokkal bi­zonyított tény. Az alkoholisták munkából való elmaradása nemcsak iga­zolt betegség formájában szo­kott jelentkezni, hanem a meglehetősen elterjedt, rend­szerint hétfőn és a fizetés utáni napokon szokásos hiány­zásban is. Ezek az igazolat­lan hiányzások jelentős terme­lési kiesést eredményeznek és nemritkán előfordul az is, hogy az iszákos ember úgy gondolkodik: ha már nem mentem be hétfőn, nem me­gyek be kedden sem és eset­leg többé felé sem néz a gyár­nak. Márpedig az „önkénye­sen kilépett” bejegyzés súlyos hátrányokkal jár. Az alkohol romboló hatását érezteti azonban, az üzem­ben azokkal is, akik maguk nem isznak és rendesen dol­goznak. Az alkoholisták ugyan­is legtöbbször kötekedők, baj­keverők, megrontják az üzem hangulatát. Éppen ezért az alkoholizma elleni küzdelem minden üzem vezetőinek és józan munkásai­nak közös feladata, mert a bal­esetet szenvedettek, a betege és a hiányzók száma az italo­zás következtében növekszik. Az eredményes munk­a érde­kében meg kell változtatni az a sok üzemben helytelenül ki­alakult gyakorlatot, amel hosszú ideig elnéző, nemtörő­döm módon kezeli az alkoho­listák mulasztását. Minden al­koholistával egyénileg kell fog­lalkozni még akkor is, amikor a baj csak kicsi és nem sza­bad megvárni, amikor már ne­gyedszer mulaszt igazolatla­nul. Mert nemcsak az üzemb­­e vitt alkohol — rum, pálinka bor — okozhat nagy bajt, ha nem az a szesz is, amelye szervezetében visz be a mun­kás, még akkor is, ha nem munkába induláskor, hanem előző este itta meg „a magáét. DR. BÁLINT ISTVÁN Országos Munkaegészségügyi Intézet Új tagokkal gyarapodik a KST üzemünkben jön az év végén egy összegben. De az is jól jár, akinek évköz­ben kisebb vagy nagyobb köl­csönre van szüksége. Az, üzemű bankból, ill a KST-ből, aki tagja, 4 hónapi részletre köl­csönt kaphat. Ezenkívül a be­tett összeg kamatozik is. Az OTP járási fiókja a szak­­szervezeti bizottság, s mű­helybizottságok segítségével január 31-ig tartó szervezési kampányt indított Az eddigi jelentések alapján a régi ta­gok nevei mellé szép számmal kerülnek fel újak is. Az igazgatóságnál 1­3 új tagja van már a KST-nek. A szervezésben itt jó munkát vé­gez Németh István szakszer­vezeti titkár, Ladányi György, a KST ügyintézője. Hasonló szép eredményeket értek el­­ fi­nomhengeriű­ben is, ahol több mint 50 új KST tag van már. Török Sándor műhely­­bizottsági titkár különösen­­ ér­tékes felvilágosító munkát vé­gez ezen a téren. A tűzállóanyaggyár nem tar­tozik a legnagyobb gyárrészle­gek közé, de már itt is többi mint 30 taggal gyarapodtak. Az eredményt elsősorban an­nak köszönhetik, hogy szénai körben ismertetik a dolgozók előtt a KST tagsággal járó elő­nyöket. .Nagy Géza és Szab­­ István elvtársak a tűzálló­­anyaggyárban nap mint napi fölkeresik a dolgozókat s erről beszélgetnek velük. Általános tapasztalat, hogy ahol az üzemi bizottságok kellő segítséget adnak a KST ügyintézőknek, ott az ered­­­­­mény nem is marad­t. Mint már arról korábban hírt adtunk, üzemünk dolgo­zói körében igen nagy népsze­rűségnek örvend a KST. A ta­karékossági mozgalomnak na­gyon jól bevált formája lett. A havonként félrerakott 50, 100, vagy 200 forint igen jól

Next