Ózdi Vasas, 1994 (37. évfolyam, 1-41. szám)
1994-01-07 / 1. szám
2 Területi hetilap ÓZDI VASAS Ózd város 1994. évi költségvetési koncepciója ÓZD VÁROS TISZTELT ÁLLAMPOLGÁRAI! Az önkormányzat képviselő-testülete december 14-i ülésén foglalkozott az 1994. évi költségvetés koncepciójával. Ennek részeként összegzésre kerültek azok a pénzügyi eszközök, amelyekkel városunk jövő évben számolhat, illetve jóváhagyta a képviselő-testület azokat a fontosabb kiadásokat is, amelyek a rendelkezésre álló erőforrásokból végrehajthatók. A koncepció megvitatása során kirajzolódott, hogy a város pénzügyi pozíciói tovább romlanak, a gazdálkodás feszültségei 1994. évben az ez évinél is nagyobbak lesznek. Ennek oka az, hogy bevételeink gyakorlatilag nem növekednek, a kiadások vonalán ugyanakkor számolni kell az ez évinél is nagyobb kötelezettségekkel (elég, ha csak a közalkalmazotti törvény végrehajtásából és az ÓKA felszámolásából az önkormányzatra háruló többletterheket említem!). 1. Az önkormányzat 1994. évi bevételei A számítások szerint 1994. évben 1 milliárd 888 millió forint bevétellel rendelkezünk az önkormányzati feladatok végrehajtásához. Ennek nagy részét a normatív állami támogatások (825 millió forint) teszik ki, amelyek tulajdonképpen az állam hozzájárulását jelentik az intézményhálózat működtetéséhez, fenntartásához. 208 millió forint a személyijövedelemadó-bevételünk, amely — az ismert okok miatt — az ország városai közül a legalacsonyabb. 450 millió forint körül összeggel járul hozzá a társadalombiztosítás az egészségügy finanszírozásához. Helyi forrásainkat, egyéb bevételeinket az 1993. évihez hasonló nagyságrendben tervezzük, némi növekedés várható az iparűzési adó miatt (mivel az adómérték 3 ezrelékről 5 ezrelékre került felemelésre). Pótlólagos hitel felvételét is számításba vettük az ÓKÜ-től átveendő feladatok finanszírozásához. Ezek a bevételek az év folyamán természetesen még növekedhetnek különböző pályázatok révén, s növeli forrásainkat a kórházi rekonstrukcióhoz és a fűtőmű építéséhez juttatott kormányzati támogatás is. Ezek azonban mind adott célfeladathoz kötődnek, az önkormányzat pénzügyi-gazdasági helyzetét ennélfogva nem érintik, összességében 1994. évre is igaz, hogy ez a bevételi volumen az ellátandó feladatokhoz képest is rendkívül kevés. Ismételten szükségesnek látszik külön kormányzati támogatási igény megfogalmazása az önhibáján kívül hátrányos helyzetű települések megsegítését célzó pénzalapból, kb. 120 millió forint nagyságrendben. 2. A költségvetés kiadásai Az igazán érzékeny kérdés mindig az, hogy a város mire akarja fordítani adott évi bevételeit. Ez fokozottan így lesz 1994-ben, hiszen a választások óhatatlanul felerősítenek bizonyos érdekeket, s a területi fejlesztési igények is hangsúlyozottabban kerülnek megfogalmazásra. Mindezek hangsúlyozásával is úgy érzem, hogy a képviselő-testület „politikamentesen”, felelősen döntött a rendelkezésünkre álló pénzügyi keretek felhasználási irányairól. Meghatározó tényező volt az, hogy az elmúlt három évben az önkormányzati fejlesztésekből kisebb részt kapó területek, az infrastrukturálisan elmaradottabb, peremterületként emlegetett városrészek a korábbinál érzékelhetően, nagyobb összeget kapjanak a fejlesztésre várhatóan rendelkezésre álló, amúgy igen korlátozott összegekből. A legelemibb követelmény 1994. évben is a lakossági alapellátást végző intézményhálózat biztonságos, még elfogadhatóbb színvonalú működtetése. Erre az 1993. évi összegek állnak rendelkezésre, s az önkormányzat csak a közalkalmazotti törvényből adódó bérnövekedéseket, annak önkormányzatra eső részét biztosítja intézményei részére. Támogatásokra, különböző karitatív szerveződések segítésére az előző évinél is kevesebb összeg jut. Különösen érzékeny ezen belül a sport támogatása, amelyhez 10 millió forintot szavazott meg a képviselő-testület. 100 millió forintot meghaladó kötelezettségekkel kell számolni azoknak a feladatoknak a végrehajtásához, befejezéséhez, amelyek 1993. évi kötelezettségvállalást jelentenek, s részben már a megvalósítás stádiumában vannak (pl. folyamatban levő szennyvízcsatorna- és gázvezeték-építések, stb.). Igen jelentős súlyt képvisel 1994. évi költségvetésünkben a bérlakások fenntartása, felújítása. Ehhez —* az ingatlankezelő iroda saját bevételein kívül — közel 60 millió forint önkormányzati támogatást kell ütemeznünk. Az ÖKÜ-től átveendő feladatok, illetve objektumok működtetéséhez (Gyártörténeti Múzeum, gyári uszoda, kaszinó épülete, Liszt Ferenc Művelődési Ház) 50 millió forint előirányzatot tartalmaz a költségvetési koncepció, azzal a feltétellel, hogy mindezt az önkormányzat csak akkor tudja felvállalni, ha ehhez hitel felvétele útján a fedezetet is meg tudjuk teremteni. Beruházásokra (a már említett, folyamatban levő áthúzódásokon kívül) 72 millió forintot irányoz elő a költségvetés. Ebben meghatározó súllyal szerepel Sajóvárkony, Farkaslyuk, Hódoscsépány-Somsály, Szentsimon, Uraj-Susa, Center és Tábla-Szenna térsége. A meglevő hitelállomány tőke- és kamattörlesztéséhez 171 millió forint kifizetése lenne szükséges. Ebből 100 millió forintot 1994. utánra is át tudunk ütemezni, vállalva annak kamatterhét. Szerény mértékű(12 millió forint) tartalékot is ütemezünk a költségvetési koncepcióban az előre nem látható, év közben jelentkező, kisebb feladatok elvégzéséhez, különböző pályázatok benyújtásánál a saját erő finanszírozásához. Ez a költségvetés természetesen korántsem azt tükrözi, amire szükségünk lenne, hiszen nagyon sok területen (szociálpolitika, kommunális szolgáltatások működtetése, stb.) a feszültségek növekedésével kell szembenéznünk. A korlátozott pénzügyi lehetőségek mellett is törekvésünk ugyanakkor az, hogy az alacsony közművesítettségi színvonalú városrészekben élők is érzékeljék az előrelépést, s a meglevő létesítményeink tovább működjenek, ne váljanak gazdátlanná. Ózd város önkormányzata nem attól szegény vagy gazdag, hogy költségvetési számlánkon mennyi pénz van, illetve mennyi hiányzik az adott évi legszükségesebb feladatok finanszírozásához. Attól vagyunk rendkívül szegények már több év óta, és sajnos leszünk még jó néhány évig, mert az önkormányzat nem rendelkezik gazdasági háttérrel. A gazdálkodó szervezetek döntő része tönkretment, felszámolás alatt áll, csődöt jelentett, adóját nem tudja fizetni. A lakosság elszegényedett, nemcsak, hogy adót nem fizet, har nem kér az önkormányzattól. Nincs fizetőképes kereslet, ami az önkormányzati vagyon bevételt hozó hasznosítását is lefékezi, visszafogja. Úgy gondolom, nemcsak az itt élő embereknek, hanem az önkormányzatnak is elemi érdeke az, hogy munkahelyek létesüljenek Ózdon, s minél hamarabb megszűnjön a már-már tömeges életformává váló tespedtség, lemondás, beletörődés. Nyilvánvaló azonban, hogy az új munkahelyek létesítését a vállalkozásoktól, a piacképes termékek gyártásától lehet elvárni. 1993. december 3-án jelent meg a Településfejlesztési Alap felhasználását szabályozó kormányrendelet. Ez igen kedvező állami támogatást irányoz elő főleg a munkahelyteremtő fejlesztés megsegítésére a gazdasági, társadalmi szempontból elmaradott körzetek településein, a munkanélküliséggel leginkább sújtott foglalkoztatási körzetbe tartozó településeken. Ezzel a lehetőséggel élni kell, s nemcsak a vállalkozóknak érdekük ez, hanem talán még ennél is jobban érdekük kell, hogy legyen azoknak az embereknek, akik már évek óta munkanélküli-segélyből vagy jövedelempótló támogatásból próbálják megoldani saját létfenntartásukat. 1994-ben — az elfogadott költségvetési koncepció alapján — reméljük, hogy az önkormányzat meg tudja őrizni fizetőképességét, s a legfontosabb lakosságellátási, településüzemeltetési feladatokat végre tudja hajtani. Ennél sokkal nagyobb kihívást jelent az, hogy végre elinduljon valami, ami a jövőbe mutat, tartós munkahelyeket ígér. Nem a kohászat felszámolásának továbbnyújtására van szükségünk, nem olyan megoldások kellenek, amelyek a szociális feszültségek tovább tompításával, ismét elodázzák új munkahelyek létesítését. Ezt a felismerést minden dolgozni akaró ember magáénak kell, hogy vallja, mert enélkül sajnos, csak konzerválni lehet a jelenlegi helyzetet. * Ózd Város önkormányzatának Képviselő-testülete 1994. január 18-án (kedden) 14 órától a polgármesteri hivatal tanácskozótermében közmeghallgatást tart az 1994. évi költségvetés témakörében. Kérem polgártársaimat, a város lakosságát, hogy a közmeghallgatáson közérdekű javaslataikat, észrevételeiket mondják el. Ózd, 1994. január 3. STROHMAYER LÁSZLÓ polgármester Visszapillantós fenyőfák is sztrájkoltak Díszítsd fel a lapátnyelet! Sokat látott öreg barátom háborús élményeinek egy „derűs” epizódját meséli, miután már néhányszor körbejárta a várost s nem talált (az ünnepek előtt két nappal!) karácsonyfát. — ‘44-ben, mikor átvonultak (majd jó néhány évig bekvártélyozták magukat) „felszabadítóink", felsóhajtott a gyerek: Apám! Itt a nyakunkon ez a príma hideg, a disznóölés ideje. De se szalma, se disznó! Mit vágunk az idén. Apám?!... Az ólajtót fiam! — volt az válasz. Nos, így jártak az ózdiak az idén a karácsonyfával. Az ünnepek előtt jó egy héttel ezelőtt érdeklődtem a putnoki erdészet igazgatójánál: - Milyen lesz Ózdon az idei fenyőfafelhozatal? - Uram! Mi idejében felajánlottuk ismét, mint minden évben az olcsó fenyőfát a városnak. Sajnos rendelés, illetve igénybejelentés nem érkezett a címünkre. Ezért jórészt Putnokra és környékére koncentráltuk az értékesítést. He körbenézett Gömörben tapasztalhatta, hogy a legkisebb faluban is válogathattak a szebbnél szebb fákban - és ami a legfontosabb - olcsón! Megérdemlik tehát az ózdiak (már akik hozzájutottak, hogy háromszoros áron vásárolhatták meg a „tűlevelűt". Mi is történik tehát? Ózd az idén nem igényelt fenyőfát a putnoki erdészettől. Az élelmes viszonteladók viszont megjelentek a cég telephelyén, ahol a kitermelt fát készségesen fel is pakolták nekik. Ugyanezek a kereskedők - 20-25 kilométer autózás után — Ózdon azonnal a háromszoros összeget kérték a putnoki fenyőért Tudomásom szerint azonban még így, ezen az áron sem jutott minden ózdi házba fenyőfa, így aztán jó néhány családba — a hivatal baklövése jóvoltából - a szent és „szentséges” éjjé változott. - mizi - A PUTNOKI PIACTÉR PAVILONSORÁN 1994. JANUÁR 6-ÁN MEGNYITOM Hányám diszkontárnál VISZONTELADÓKNAK nagyta.áron! Várom kedves Vásárlóimat! 1994. január 7. Ózd város önkormányzatának 25/1993. (XII. 23.) SZAMŰ RENDELETE Ózd város önkormányzatának tulajdonáról és a vagyongazdálkodás főbb szabályairól Ózd város önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) l1. (1) bekezdésében kapán felhatalmazás alapján a 79. a) és b), valamint a 80. §1) bekezdésben foglaltak végrehajtására Ózd városi önkormányzat vagyonával való rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól az alábbi rendeletet alkotja : A rendelet hatálya 1 f A rendelet hatálya kiterjed az Ózd városi önkormányzat (továbbiakban önkormányzat) tulajdonába tartozó ingatlanokra, ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, valamint a forgalomképes követelések összességére (továbbiakban önkormányzati vagyonra), illetve a tulajdonosi jogok gyakorlójára, a vagyon használójára. I. FEJEZET Az önkormányzati vagyon összetétele г. ( Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, melyet a többi vagyontárgytól elkülönítetten kell nyilvántartani és e vagyon állapotára vonatkozó adatokat az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni. (Otv. 78. § (2) bekezdés.) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon forgalomképtelen (1. sz. melléklet) és korlátozottan forgalomképes (2. sz. melléklet) vagyontárgyakból áll. 3. f (1) Forgalomképtelen vagyontárgyak a) A törvény erejénél fogva — a helyi közutak és műtárgyaik (a nyilvántartásban: út, utca, közút, tanácsi közút, járda, árok megnevezéssel) ; — terek és parkok (a nyilvántartásban: közterület, köztér, névtelen tér, üzemtér, tér, parkoló, közpark, park, diszkert, játszótér megnevezéssel) ; — köztéri műalkotások (szobrok stb.), (a nyilvántartásban : diszkót, emlékmű megnevezéssel) ; — vizek (tavak) és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények (a nyilvántartásban: vízmosás, csatorna, töltés, park megnevezéssel) ; — az önkormányzat és intézményei, vállalata (közüzeme) működésével kapcsolatban keletkezett, rendeltetésszerűen azok irattárába tartozó levéltári anyagok (a megyei levéltárban történő elhelyezés a tulajdonjogot nem érinti). b) Jelen önkormányzati rendelet minősítésével — köztemetők, — dögtér, — városközponti pihenőerdő, véderdő. (2) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére, megterhelésére, gazdasági társaságba vitelére kötött szerződés semmis. (3) A forgalomképtelen vagyontárgyak egyéb módon (bérbeadás, közterület-használati díj ellenében történő használatba adás stb.) hasznosíthatók. 4. 1 (1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak. Korlátozottan forgalomképesnek az a vagyontárgy minősül, amely törvényben vagy a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint bérbeadható, eladható, továbbá az önkormányzati közszolgáltatások alapvető funkcióját és a helyi közhatalmi feladatok ellátását szolgáló vagyontárgyak. a) A törvény erejénél fogva — városképi jelentőségű ingatlanok (városrendezési, kommunális és környezetvédelmi bizottság minősítése alapján) ; — muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek; — közművek (vízellátás, szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés, távhőellátás, erősáram, távközlés, gázellátás, egyéb célú közmű jellegű hálózat, pl. központi tévé-antenna stb. közművei és azok védőterületei) ; — intézmények vagyona, művelődési, oktatási, egészségügyi, szociális, sport és egyéb intézmények használatában lévő önkormányzati vagyon (a nyilvántartásban: orvosi rendelő, üzemorvosi rendelő, kórház, mentőállomás, általános iskola, kisegítő iskola, középiskola, közgazdasági szakközépiskola, gimnázium és szakközépiskola, óvoda, bölcsőde, napközi otthon, pártház, most átmeneti szállás, kultúrház művelődési ház, obszervatórium, sporttelep, lőtér, telephely megnevezéssel) . . . — a képviselő-testület és szervei, valamint hivatala elhelyezésére szolgáló középületek és a hozzájuk tartozó földek (a nyilvántartásban: irodaház, tanácsháza, városháza udvar, tűzoltóság megnevezéssel); . .... — életvédelmi létesítmények (légvédelmi pince, légópince) ; — önkormányzati vállalat (távhőszolgáltató) használatában lévő önkormányzati vagyon; — műterem; b) Jelen önkormányzati rendelet minősítésével — korlátozottan forgalomképessé minősített lakások, nem lakás célú helyiségek, földterületek (3—5. sz. melléklet); — fürdő, strand; — templom; — szeméttelep; . . . — nyilvános WC-k (mellékhelyiség, illemhely); — erdőterületek (az erdőtörvény megjelenéséig). 5. S (1) A 3—4. paragrafusban fel nem sorolt vagyontárgyak az önkormányzat egyéb jellegű forgalomképes vagyonát alkotják. (6. sz. melléklet) ___,, a) Ideiglenesen önkormányzati tulajdonba tartozik: — elidegenítésre kerülő önkormányzati bérlakások és nem akás célú helyiségek, a 3—4. sz. mellékletben felsoroltak elvételével (a nyilvántartásban: lakóház, udvar, beépítet t őrület, gazdasági épület, lépcsőház, társasházi lakás, örökakás, épület, garázs, földalatti pince megnevezéssel) ; — egyházak által visszaigényelt, volt állami tulajdonú, közcélú épületek. , b) Tartósan önkormányzati tulajdonba tartozik: — vegyes rendeltetésű épületek, építmények (a nyilvánartásban: üzem, kényszervágóhíd, felvásárló telep, telephely, bisztró, italbolt, étterem, áruház, szolgáltatóház, lakás, bányamentő állomás, eszpresszó, szálloda, műhely, kóla megnevezéssel) . . . — vásárcsarnok, piac, kiépített vásárterület, — beépítetlen belterületi földek (telkek, lakótelkek), továbbá a külterületi földek (szántó, gyep, szőlő, gyümölsös), az 5. sz. mellékletben felsoroltak kivételével; — részesedések gazdasági társaságban (üzletrész, részt^ynmateriálisaP javak (nem anyagi jellegű eszközök : vásárolt vagy apportként szerzett vagyoni értékű jogok, szellemi termékek stb.); . ..__ , — egyéb (előzőekben fel nem sorolt) vagyontárgyak. II. FEJEZET A tulajdonosi jogok gyakorlása I. I (1) Az önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. (Otv. 89. § (1) bekezdés). (2) A tulajdonost megillető jogokat a képviselő -testület gyakorolja, ezt a jogát szerveire (a polgármesterre, a bizottságaira és hivatalára), intézményeire, közüzemére — e rendeletben meghatározott feltételek szerint — átruházhatja. 7. § (1) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) a korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyontárgyakkal kapcsolatos tulajdonosi jogkör gyakorlása a (4) bekezdésben foglaltak kivételével. b) a forgalomképes önkormányzati vagyon szerzése, elidegenítése, megterhelése, a (3) bekezdésben foglaltak kivételével, — gazdasági társaságba történő bevitele, — alapítványba történő bevitele, — ingyenes átruházása, használatba adása, c) önkormányzati követelésről való lemondás, d) koncessziós pályázat kiírása és elbírálása, önkormányzati véleményalkotás az állam nevében kiírásra kerülő — önkormányzatot érintő — pályázatok esetében (az 1991. évi XVI. törvény hatálya alá tartozó (az önkormányzati törzsvagyon részét képező helyi közutak és műtárgyaik, továbbá a helyi közművek működtetése] esetekben), e) elvi döntés egyes vagyontárgyak körének privatizálásáról, az értékesítés feltételrendszeréről. (2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezési jog gyakorlása a képviselő-testület egyedi határozata alapján történhet, a gazdasági bizottság, illetve a szervezeti és működési szabályzat szerint illetékes bizottság előterjesztésében. Az előkészítést a polgármesteri hivatal ügyrend szerint illetékes szerve végzi. (Folytatás a 3. oldalon)