A Pesti Hirlap Kincsesháza, 1928
TÁRSAS ÉLET - A százéves "Angyalkert"
A PESTI HÍRLAP 1928 ÉVI KINCSESHÁZA 198 A múlt százai kultúrtörténetének egyik legnagyobb jelentőségű eseménye a gyemekkertek megalakítása volt. Ennek az intézménynek a szociális, művelődési és erkölcsi haszna kiszámíthatatlan megmérhetetlen. Két embernek köszönheti a világ ezt a nagy áldást. Az egyik Pestalozzi, a másik tízenvik Teréz grófnő. ----- ... . A svájci pedagógus hosszú ideig csupán elméletben foglalkozott a gyermekkert intézményének megtervezésével, mert a gondolat új volt Európának és sokan idegenkedtek tőle. Brunsvik Teréz sem valósította meg az eszmét, amikor megismerte, csak két évtizeddel később. Pestalozzival 1808- ban ismerkedett meg svájci utazásán s az első gyermekkertet csak 1828-ban, június 1-én nyitotta meg. Nem rajta múlt, hanem a társadalom közönyösségén és nem kis mértékben azon is, hogy Széchenyi István gróf ellenezte. Nem azért, mintha nem tartotta volna szükségesnek és üdvösnek, hanem attól félt, hogy a közügyek iránt alig érdeklődő társadalom részvétele nagyon megcsappan és szétforgácsolódik, ha egyidőben indul meg több közérdekű akció. Az energikus Teréz grófnő azonban minden ellenkezést és minden akadályt legyőzött és megszerezte az elsőgyermekkert (vagy mint ő elnevezte„Angyalkért”) költségeit. Édesanyja, Brunsvik Teréz budai házában rendezte be kétszáz pengő forint költséggel és negyven szegény gyermeket fogadott be. A budai intézet megalapítását nemisokára követte a pesti. Azután állandóan agitált Teréz grófnő és néhány segítőtársa újabb intézetek alapítása érdekében s az ország politikai helyzetéhez s a közhatóságok és a társadalom érdeklődéséhez képest elég gyors tempóban létesültek Budán, Pesten és a vidéki városokban újabb intézetek. Hogy milyen akadályokkal kellett Teréz grófnőnek megküzdenie, arról a következő néhány példa adhat fogalmat. Festetich Leó gróf és Szentkirályi Móric megalakította 1836- ban a gyermek-, kertek fönntartásáról gondoskodó egyesületet. Szentkirályi indítványára aláírási ívet küldtek a Nemzeti Kaszinónak, hogy a tagok (akiknek kedvük és szívük van hozzá) kötelezzék magukat, hogy végrendeletükben majdan a kisdedóvókat fönntartó egyesületről is megemlékeznek. Az ívet nem kapta vissza az egyesület és még elutasító válaszra sem méltatta a Nemzeti Kaszinó. Mészáros Lázár 1845-ben gyűjtőivel kért az egyesülettől, hogy a vele A SZÁZÉVES„ANGYALKERT“ Brunsvik Teréz élete utolsó évében.