A Pesti Hirlap Kincsesháza, 1928

TÁRSAS ÉLET - A százéves "Angyalkert"

A PESTI HÍRLAP 1928 ÉVI KINCSESHÁZA 198 A múlt százai­ kultúrtörténeté­nek egyik legnagyobb jelentő­ségű eseménye a gyem­ekkertek megalakítása volt. Ennek az intéz­ménynek a szociális, művelődési és erkölcsi haszna kiszámíthatatlan megmérhetetlen. Két embernek köszönheti a világ ezt a nagy áldást. Az egyik Pestalozzi, a másik tízen­vik Teréz grófnő. ----- ... . A svájci peda­gógus hosszú ideig csupán elméletben foglalkozott a gyermekkert intéz­ményének megter­vezésével, mert a gondolat új volt Európának és so­kan idegenkedtek tőle. Brunsvik Te­réz sem valósította meg az eszmét, amikor megismer­te, csak két évti­zeddel később. Pestalozzival 1808- ban ismerkedett meg svájci utazá­sán s az első gyer­mekkertet csak 1828-ban, június 1-én nyitotta meg. Nem rajta múlt, hanem a társada­lom közönyösségén és nem kis mér­tékben azon is, hogy Széchenyi István gróf ellenezte. Nem azért, mintha nem tartotta volna szükségesnek és üdvös­nek, hanem attól félt, hogy a köz­ügy­ek iránt alig érdeklődő társadalom részvétele nagyon megcsappan és szét­­forgácsolódik, ha egyidőben indul meg több közérdekű akció. Az energikus Teréz grófnő azonban minden ellenkezést és minden aka­dályt legyőzött és megszerezte az első­­gyermekkert (vagy mint ő elnevezte­­„Angyalkért”) költségeit. Édesanyja, Brunsvik Teréz budai házában ren­­­dezte be kétszáz pengő forint költség­gel és negyven szegény gyermeket fogadott be. A budai intézet megalapítását nem­isokára követte a pesti. Azután állan­­­dóan agitált Teréz grófnő és néhány segítőtársa újabb intézetek alapítása érdekében s az or­szág politikai hely­zetéhez s a közha­tóságok és a társa­dalom érdeklődé­séhez képest elég gyors tempóban létesültek Budán, Pesten és a vidéki városokban újabb intézetek. Hogy milyen aka­dályokkal kellett Teréz grófnőnek megküzdenie, ar­ról a következő néhány példa ad­hat fogalmat. Festetich Leó gróf és Szentki­rályi Móric meg­alakította 1836- ban a gyermek-, kertek fönntartá­sáról gondoskodó egyesületet. Szent­­királyi indítványára aláírási ívet küldtek a Nemzeti Kaszinónak, hogy a tagok (akiknek kedvük és szívük van hozzá) kötelezzék magu­kat, hogy végrendeletükben maj­dan a kisdedóvókat fönntartó egye­sületről is megemlékeznek. Az ívet nem kapta v­issza az egyesület és még elutasító válaszra sem méltatta a Nem­zeti Kaszinó. Mészáros Lázár 1845-ben gyűjtő­ivel kért az egyesülettől, hogy a vele A SZÁZÉVES„ANGYALKERT“ Brunsvik Teréz élete utolsó évében.

Next