A Pesti Hirlap Nagy Naptára, 1928 (38. évfolyam)

AZ ÉV TÖRTÉNETE - Korunk hősei

KEYSERLING) HERMANN GRÓF, a több ízben itt tartott előadásairól nál­­­unk is ismert, idealista német filozófus, hir­­l­andi szárma­­тятттшятштт zásu, orosz föld­re kivándorolt német lovagok ivadéka, ősi birtokáról elűz­ték a bolsevisták s Darmstadt városában telepedett le. Itt megalapította a „Bölcseség iskoláját“, melynek célja a keleti és nyugati, az ázsiai és európai bölcseség összeegyez­tetése. Emelkedett szellemű, az egész emberiséget össze­fogó fejtegetéseit számos je­lentős könyvben fejtette ki, melyek közül legjelentősebb az „Egy filozófus útinaplója“ c. nagy könyv. Budapesti elő­adásaira, melyek nagy be­nyomást keltettek, gróf Ap­­ponyi Albert hívta meg, kivel régóta bizalmas barátságot tart fenn. WEINGART­NER FÉLIX, , nevét minden zenekedvelő is­­ meri széles e . világon, mint s egyiket korúul­­ legkiválóbb kar új mestereinek. " 1863-ban szü­letett. Ilaus . 1910-ben a bécs Opera zenei igazgatója volt később átvette a bécsi fil­harmonikusok, majd a ham­burgi városi színház vezetését később darmstadti város főzeneigazgató, utóbb a bécs népopera igazgatója. Számot operát, szimfonikus költe­ményt, dalt stb. irt, melyek az újabb német zene legjavá­hoz tartoznak. Mint karmes­ter aratta legnagyobb sikereit Európa majd minden na­gyobb városában dirigált­­ Budapesten is többször meg­fordult. Egy időben szó volt arról is, hogy meghívják a budapesti Operaházhoz, ez a terv azonban meghiúsult. CURIE MÁ­­RIA, az egye­düli nő, aki a tudományos Nobel-díjat megkapta, legkiválóbb tu­­­­­dós, akit eddig­­ a női nem adni tudott az em­beriségnek. Lengyel szárma­zású nő, 1867-ben született Varsóban, Párisban, mint egye­temi hallgatónő, megismerke­dett Curie Péterrel, a nagy­­hikű­ fizikussal, kinek nem­csak hitvese, hanem legkivá­lóbb munkatársa lett. Kuta­tásuk területe a rádium és a rádioaktivitás; ők fedezték fel a radioaktív ásványokat, a rádiumot és poloniumot, amivel valóságos forradalmat­ támasztottak a fizika világá­ban. 1903-ban együtt kapták meg a fizikai Nobel-díjat. Curie 1906-ban utcai baleset miatt bekövetkezett halála után tanszékét felesége örö­költe, akit 1911-ben a kémiai Nobel-díjjal is kitüntettek. В STALIN, "szár-­al­mazására nézve a georgiai pa­gi raszt, az orosz Ц szovjet elnöke, L°nin utóda a diktátori szék­ben. Már Lenin életében ő­k igen nagy be­folyása volt, mint az orosz kommunista párt titkárának. Az ő kezében futottak össze a nagy kommunista szerve­zetek szálai. Diktátorrá vá­lasztását éles pártharcok előz­ték meg, melyek kevés híján megrendítették az egész bol­sevista uralom alapjait; a régi vezérek, főleg Trockij és Zi­­novjev, hevesen küzdöttek az új diktátor ellen, Stalinnak azonban sikerült elhallgat­tat­ni ellenfeleit, kiszorítani őket a párt vezetéséből és megszilárdítani a maga ural­mát. Ma már ugyanolyan ha­talmat gyakorol, mint elődje, Lenin. COUDENHO­­YE-DALERGI RICHARD, az ismert osztrák gondolkodó és szociológus, osztrák diplo­mata apának és japán anyának a fia. Nevét a háború után a Pán-Európa című mozgalom megindításá­val tette ismertté; ennek alapgondolata, hogy Európa államai álljanak össze olyan szervezetté, mint az amerikai Egyesült­ Államok. Ez az eszme, mely egyelőre még sokáig a politikai álmok biro­dalmába fog tartozni, a há­ború utáni hangulatban nagy visszhangra talált az idealista lelkekben ; a nagy városokban Pán-Európa egyesületek tá­madtak. Coudenhove-Calergi Budapesten is járt s itt az egye­temi ifjúságból sorozódott, hí­vei is egyesületet akartak alapítani. Az erre való próbál­kozásokat azonban a heves­vérű, nemzeti érzésű ifjúság nagy tüntetések közben meg­akadályozta. KERENSZKI FEDOROVICS ALEXANDER az orosz forra­dalom első idő­szakának ve­zére és hőse, m­ég fiatal em­ber, negyven­hét éves. Ügy­védből lett politikus, 1912-ben lett először duma-képviselő, az 1917-i forradalom kitö­rése után miniszter, majd rö­videsen miniszterelnök lett. Nagyszerű szónok, eleinte kor­látlan befolyással volt az orosz népre, szónoklatával és szer­vező erejével keresztülvitte a Brusszilov-féle lucki offen­­zivát s a háború folytatását. Az egyre jobban terjedő bol­sevista agitáció azonban meg­buktatta. Kerenszki azóta emigrációban él s a bolsevista­ellenes emigráció köztársasági szárnyának vezére.

Next