A Pesti Hirlap Nagy Naptára, 1931 (41. évfolyam)
KÉPZŐMŰVÉSZET - Izsó Miklós
146 A PESTI HÍRLAP 1931 ÉVI NAGY NAPTÁRA Münchenben készült Izsó Miklós első nagyobb műve, hírnevének megalapozója, művészetének legjellegzetesebb alkotása: a Busuló juhász. Az egykorú kritika úgy vélekedett erről (s a mai is kénytelen elismerni), hogy nem csupán Izsó Miklós szobrászi működésének, hanem az igazi magyar szobrászatnak is kiinduló pontja. A pesti műkiállításon mutatta be a művész 1862-ben és igen nagy sikert ért el vele. Most végre valóban megnyílt előtte az érvényesülés útja: megbízásokat kapott. Legelőbb is Arany János és Egressy Gábor mellszobrát mintáztatják vele, azután a nyelvtudós Révai Miklós, a költő Fáy András és Lisznyay Kálmán, a színész Tóth József következett, majd Pákh Albert, az író, Zrínyi, a költő, Ghyczy Kálmán, a politikus, Pyrker László, egri érsek, Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferenc, báró Eötvös József, Szalay László történetíró képmása, valamennyi pompásan jellemző, tökéletes művészi munka. A hatvanas évek végén Olaszországba utazott, tanulni és pihenni. Teljesen felfrissülve tért vissza és rövid idő múlva három nagy munkához fogott hozzá : Petőfi budapesti, Csokonai Vitéz Mihály debreceni és Dugonics András szegedi szobrához. A három közül csak Csokonai szobrát fejezhette be, a másik kettőt Huszár Adolf vette át, ő végezte rajtuk az utolsó simításokat. Mert éppen csak ennyi volt hátra, amikor a művész hosszas betegeskedés után, 1875-ben, május 29-én meghalt. Izsó Miklósnak a képmás-szobrokon kívül sok egyéb munkája is maradt ránk, de nagyrészt befejezetlenül. Cigányokat, táncoló meg részeg parasztokat szeretett mintázni, a hollandul festők megkapó realizmusával, de teljesen vázlatszerűen. Hallatlanul érdekes és artisztikus megvillanásai ezek a skiccek a magyar szobrász zseninek, aki szerencsésebb körülmények között, személyeskedéstől és pártoskodástól mentes környezetben sokkal nagyobb pozícióra juthatott volna. De a magyar művészetben így is díszes magasságra emelkedett. Fadrusz János kivételével alig volt még egy olyan szobrászunk, akinek művészetében olyan monumentális erővel jelentkezett volna a magyar népi motívum, mint Izsó Miklós munkáiban. Ezért is felejthetetlen az ő művészi emléke. Fonóházi jelenet. Eredetije a Magyar Nemzeti Múzeumban. Csokonai V. Mihály: Eredetije Debrecenben.