Prinz Gyula: Magyar föld, magyar faj. III. Magyar földrajz 3. Az államföldrajzi kép (Budapest, 1938)
Az ország felosztásának államterületei
AZ ALFÖLDI MEGYÉK ÉS VÁROSOK 383 mag, az igazi város minden kellékével, és mellette Közép-Európa legszebb egyetemi városnegyedével. A két tábla között a Tisza mélyebb síksága van. Ez a Jászság- Nagykunság felsődiluviális terrasza, melyen a szabályozás előtt óriási meanderekben kanyargott a Tisza, árvizeivel megtermékenyítve napi járóföldre a legelőket. A szabályozás óta ezek mentesültek az árvizektől, de ahová ma a Tisza vize már nem ér, ott a szikesedés tette a földet kisebb értékűvé. Tokajtól Szegedig a megrövidült Tisza mentén szintén színtiszta magyarság lakik az előbbeniekhez hasonló gazdasági körülmények között és településekben. Itt is feltűnnek a térképeken a nagyfalvak sajátságos, kerekded alaprajzai, a puszták helyét pedig itt is szántóföldek és a tanyák zsúpfedeles sárházai váltották fel. Jászberény, Szolnok, Karcag északon, délen pedig Szentes, Csongrád, Makó és Hódmezővásárhely a legnagyobb mezővárosok, helyesebben városfalvak. Ebből a típusból az 1878. évi nagy árvíz pusztítása után nyugateurópai városi alaprajzzal újraépült Szeged bizonyos mértékig kiemelkedni látszik. Bár itt is csak a polgárság kétharmada lakik a városban, s fele ennyi a tanyás, s a városmagot itt is a vályogházak széles karéjjal veszik körül, maga a belváros azonban már mind terjedelménél, mind arculatánál fogva a kisebb középeurópai történet nélküli újvárosok között alig marad hátra. A Kolozsvárról idetelepített egyetem kulturális szintjén is nagyot emelt. Ezzel szemben az államhatár nemcsak vonzásterületének felét vágta le, hanem egészében határvárossá tette, ami Délkelet-Európában különösen erősen érezhető a városok fejlődésében. A Maros és Körös közén már csak kisebb terület maradt a királyság határaiban, a török háborúk után hátramaradt pusztaságok egyike. Éppen ezért itt, bár magyar többségű, de elég vegyes nemzetiségekkel kevert gyarmatos lakosság van. A közel 5.200 km 2 területen elég sűrű lakosság él most. Ebből magyar 78 °/C, német 3-4%, tót 14,4%, oláh 2-7%, szerb 0-7, russzin 0*5%. Legtöbbje kimért, sakktáblás alaprajzú faluban is lakik, mint a XVIII. század telepesei többnyire. Egy másik ilyen, nem színtiszta magyar terület a bácsi, Baja körül. Itt a Dunának és az új határnak szögletében 2236 km2 területen mélyen a királysági átlag alatt maradó sűrűséggel (62) 140.000 ember él főleg kukorica- és