Andrássy Gyula et al. (szerk.): Magyarország Vereckétől napjainkig 2. Állami és gazdasági élet (Budapest, 1939)

I. rész. Az állami élet

97 nek fénye túlragyogta a koronáét s a magyar nemzet büszkeségévé vált. Dicsőséges csaták hosszú sorozatában ő az, aki a nemzetet a félhold roppant hatalma ellen megvédte, s maga a nemzet valódi hősévé válván, annak a hősök egész nemzedékét nevelte. Hadvezért pályafutása alatt csupán a török ellen 42 csatát és ütközetet vívott s abból csak kettőt vesztett el, mert zászlóját mindig győzelem követte, dicső­sége volt a magyarnak, réme a töröknek.­­ Sok ezer magyar esett el ezekben az ádáz küzdelmekben és áztatta véré­vel nemcsak a várnai és rigómezei csatateret, amely helyeken Hunyadit önhibáján kívül érte vereség, hanem : a husziták elleni 1438-i, a törökök elleni 1438-i és 1439-i hadjáratokban, az 1440—42-i pártharcokban, Nándorfehérvár alatt 1440—41-ben és 1456-ban, az 1442-i erdélyi háború­ban (szentirmai ütközet, szebeni csata, vaskapui diadal), az 1443-iki úgy­nevezett hosszú és a Balkán zordon hegyei között roppant fáradalmakkal és nélkülözésekkel egybekötött hadjáratban, az alsó-szávai, az aldunai és oláh­országi, a Frigyes, valamint a Giskra és a szerbek elleni harcokban és végül az 1456-i nándorfehérvári fényes győzelemmel végződő hadjáratban. A csapat­ Magyar gyalogos hajdú és magyar huszár a XVII. századból. (Egykorú metszet.)

Next