Czirbusz Géza: Magyarország a XX. évszáz elején (Temesvár, 1902)
I. rész. Magyarország plasztikájának leírása
57 100 m. tehető.1) Legszélesebb a Tisza és mellékfolyóinak áradmánya az Alföld keleti felében, míg nyugati felén a Duna mentén a diluvium meghaladja az alluviális lerakodások terjedelmét. A Tisza ártere 11.950 km 2. 4. A folyók folyása, különösen a Duna és Tisza meder alakulása, kanyarulatai és kimélyítése, a medencze ősi magassági és lejtési viszonyaitól, nevezetesen a diluvium kötöttebb anyagának eloszlásától függ. Azért teszi a diluvium a folyóvölgyületek kámráját s az Alföld határtájait. A diluvium könnyebben elmosható rétegét lesöpörték és elhordották a folyók, de a hegységek dombos végéről, hegylaposairól nem bírták a diluv. lerakodásokat elhordani, így marad épségben 4 diluv. felsík, u. m.: a) Duna—Tisza közti Kun felsík, melynek északi, átlag 150 m. magas fele kavicson és murván nyugvó lesz, déli 150 — 100 m. magas Czeglédtől Szabadkáig érő háta futóhomok; Szabadkán alul a bácskai löszplatóau a Duna— Tisza és a Ferencz-csatorna D-ében foglal helyet; b) az aldunai felsík, mely az alibunári lápot fogja körül, szintén felerészben lősz, felében kavics rakomány; c) a debreczeni hátság vagy a Nyírség a Bihar eresztvényén 100 —170 t. f. magassággal, mely a Szamosnak, Kraszna és Tiszának partra vetett futóhomokjából halmozódott fel; végre d) az aradi felsík a Bihar és délmagyarországi hegység hegylapulatain, melynek tetején a síkságra 24 m.-el eső Maros ásta felpartolt medrét. Szakadatlanul egyenes felszíne sehol nincs ezek után az Alföldnek; legsimább a Tisza völgyület áradmánnyal föltankolt és kiegyenlített mélyedékjének két partján s a feltöltött lápfenekeken (Sárrét, érmelléki laposok, Ecsedi láp). Ez igazi rónaság (rovinai egyenesség). Mivel széles víz egyesült erővel dolgoztak nagy időn át feltöltésén, rendkívül csekély a hajlása. P. o. Takta Száda 98 m., Dombrád 97, Szajol 86, Maros töve 82, Borcsa, szemben Zimonnyal 76 m., Ada sziget a Tisza torkán alul 74, Duna 0 pontja Zimony mellett 66-5, Orsóvá, az Alföld legmélyebb p. 54 m. Keletről nyugöt felé mégis nagyobb, mint a lejtője északról dél felé. Legegyenletesebb lejtője s legösszefüggőbb esése van a Tisza medrének, mellékfolyói t) Az alluvium magasságát az Alföld szélén a következő összeállításból megítélhetni : Vörösmart Szamos mellett 133 m. Géres Nagy-Várad mellett 96 « Fekete-Tóti (F.-Kőrös) _ 118 « Arad .................... 112 « Temesvár ...................... 91« Denta ... ... ................ 108 « Kis-Zsám ....................... 91 «