Papp János (szerk.): Justh Zsigmond parasztszínháza - Bibliotheca Bekesiensis 9. (Békéscsaba, 1973)
Justh Zsigmond: Az én szenttornyai otthonomról
így rendeztem be aztán ezt a kis „csuda-barlangot”, mint ahogy egy írótársam elnevezte, bizánci stílben. Keletről visszahozott szöveteim (pár indiai és török fátyol, perzsa szőnyegek), egy bizánci trón s egy oltárszerű könyvállvány, néhány keleti réz- és bronztárgy teszik ki a szoba egész bútorzatát. Itt van még pár igen ritka Felicien Rope és Gustave Moreau a naporte is felakasztva. ,,Bizánc”-ba járunk aztán művészvendégeimmel hangulatért, ide, ha ellenkezőjét akarjuk érezni a percben annak, amit a külvilág: a puszta egységes, egyszerű hangulata kifejez. Az emeleten egy igen széles terasz (angolos ízlésben bebútorozva), amelyről (dacára a már sajnos annyira befásított vidéknek) messze ellátni, s a nagy szalon, amely a régi Marczibányiaktól öröklött rokokó bútorokkal van berendezve. A falakon néhány régi családi kép, s a XVI. századból fametszetek. Az új épület egy szobájában van csak az idén összeszedett s rendezett autográf gyűjteményem elhelyezve; vagy 1000 darab levél, irat, autografirozott könyv és arckép, így levelek : Sarah Bernhardt-tól, Taine-től, Jean Ricard, Jászai Mari, Jókai, Gyulai Pál, Sully Prudhomme, Grünwald Béla, Jean Berge (új kötetének ajánlása kéziratban), Carbonero Moreno, Wereschagin, Andcolschi, Hubay, Aggházy, Liszt Ferenc, Luise Ackermann, Jean de Néthy, Wohl Stefánie és Janka, Alexander Harrison, Albert de Mun, Jean Lahor, Dagnan Bouveret, Munkácsy, Bartók, Kiss József, stb, stb, kézírásai, nem eggyel hosszabb, folytonos levelezés évek óta. Nagyon becses nékem Reviczky Gyula utolsó kötetének általa kijavított kefelenyomata, amelyet ő nékem halálos 21