Papp János (szerk.): Justh Zsigmond parasztszínháza - Bibliotheca Bekesiensis 9. (Békéscsaba, 1973)
Czóbel Minka: Justh Zsigmond
Ez a kastély, amely kicsiny, éppoly szép. Renaissance stílben van építve és köröskörül törpe fenyőkkel övezve. Az épület előtt keskeny udvar terül el, melynek túlsó oldalán a szolgaszemélyzet épülete áll. A kastély jobb oldalán szép növésű fiatal fákból álló erdőcske van, mely már most is, a legmelegebb napokon árnyat ad, idővel pedig egész erdővé fog fejlődni. Itt szokott volt Justh vendégeivel nyári estén jó bor mellett elbeszélgetni. A kastély berendezése is egyszerű, de csinos. A verandáról előszoba nyílik. Ebből egyenesen a fürdőszoba, balra könyvtára és írószobája, jobbra két hálóterem. Az ebédlőben kalotaszegi bútorzat van. A kastély előtt messze a síkságba pedig belenyúlik a birtok, melyen csak itt-ott áll egy-egy fehérre meszelt gazdasági épület, vagyis inkább viskó. Ezen a birtokon rendezte Justh Zsigmond azokat a paraszt-előadásokat, melyekről alig pár héttel ezelőtt referáltunk utolszor, és amelyekről a környéken olyan sokat beszéltek. Egyszerű parasztemberekkel adatott elő darabokat. Ő maga tanította be őket rá nagy fáradsággal. * A „Telefon Hírmondó” a következő érdekes adatokat közli róla: Justh Zsigmond éppen olyan érdekes ember volt, mint amilyen érdekes és eredeti író. Különösen szenvedélyes gyűjtő volt és ami útjaiban érdekes régiséget, műtárgyat csak talált, azt összevásárolta és atyja sz.-tornyai kastélyában helyezte el. Ez az alföldi tuskulum, ahol a szegény megboldó 61