Papp János (szerk.): Justh Zsigmond parasztszínháza - Bibliotheca Bekesiensis 9. (Békéscsaba, 1973)

Justh Zsigmond temetése

Páris élénk szellemi élete ragadta meg leginkább; négy telet töltött a francia fővárosban. Először nemzetgazdasági stú­diumokra szánta magát, de Taine Hyppolit, a nemrég elhalt nagy francia kritikus tanácsára az irodalommal kezdett fog­lalkozni s gazdasági tanulmányok helyett a belletrisztiká­­hoz 30 fordult. Nagy hatással volt különben ez elhatározására magyar író barátjainak unszolása is; ezeknek a befolyása el­határozó volt úgy pályaválasztására, mint az új úton fejlő­désére is.­­ A megboldogult író földi maradványait haza­hozzák Cannes-ból s Szent-Tornyán temetik el. JUSTH ZSIGMOND TEMETÉSE Justh Zsigmondnak, a korán elhunyt írónak temetése vasár­nap délután 4 órakor ment végbe, mintegy 2000 résztvevő jelenlétében. - A környékbeli falvakból csak úgy özönlött a sok nép, úr és szegény egyaránt. - J­elen voltak V­eres J­ózsef orosházi és Endrey Gyula vásárhelyi országgyűlési képvise­lők is.­­ Az egyházi szertartást Szauer Alajos bánfalvi r. kat. plébános végezte.­­ A gyászházról fekete lobogó lengett és az egész első emeletet és a lépcsőházat drapériák borították. A bánfalvi és a szenttornyai olvasóegyletek fekete zászlók alatt kísérték a koporsót... A megboldogultat zeneszóval kísérték a görög színházba, melynek közepén volt a sír megásva. Mielőtt letették volna a sírba a korán elhunyt írót, Czóbel István földbirtokos igen szép beszédben búcsúzott el tőle. Azon a helyen, ahol Justh Zsigmondnak a páholya volt, ott most egy nagy, megkoszo­rúzott kőkereszt áll, hirdetve, hogy a színház temetővé vál­tozott át.

Next