Galgóczi Károly: Magyarország-, a Szerb-vajdaság s Temesi Bánság mezőgazdasági statisticája (Budapest, 1855)
Első rész
35 szédságában a természeti ritkaságairól és szépségéről nevezetes Tátra hegye számtalan felhőkig emelkedő kősziklás csúcsaival borítja, mellyek közt a líriván legmagasabb. Az itt találtató iszonyú magas kősziklák közé rejtett két különböző tavakból, s tengerszemekből ered a Poprád és Fejér Vág vize. A Krivánnak ágazata délfelé a Hochwald, mellyen megy keresztül a szepesi országút; lentebb Szepes, Liptó és Gömör megyék közt van a Királyhegy, nemző annya a Fekete Vág, Garan, Hernád és Gülnicz folyamoknak. Innen kezdve nyugotra feküsznek a megyét Gömör és Zólyom megyétől elválasztó mészhegyek, mint az Ördög lakodalma, Gyömbérhegy, Cserni-Kamen, lilák. Megjegyzendő, hogy a Vág jobb partja felöl eső hegyek sziklás bérczekből állanak, mellyek ásványokra nézve ugyan szegények, de oldalaikat saljokat gyönyörű fenyvesek borítják, tetőik pedig csodálatos alkotásu kopár kősziklákkal vannak meglepve. Ellenben a Vág balparti sor mészköves ásványokkal gazdag hegyeket foglal magában. Csak közepe, mellyet a Vág sebesen zugó habjaival hasit keresztül, képez a megyének némileg kitárult völgyet, de ez is kisebb nagyobb dombokkal változik. Egyébütt a hellyel-közzel csaknem örökös hóval fedett magas kősziklás hegyek közt csak itt—ott hagynak a Vág vizében mint valamelly központba rohanó patakok némelly szűk setét völgyeket. Zólyomnak hegyei két sort képeznek. Az északi hegysor Liptó felöl húzódik el, s ebben nevezetesebb hegycsúcsok az Ördög lakodalma, Nagy és Kis-Gaplek, Baba, Peklo, Praszsziva, Laurin és Hermanecz. A másik hegysor a selmeczi bérczekkel függ össze, s ez szinte több ágakat bocsát ki a Garan felé, mellyek közül a Polana és Véper kitűnő magasságra emelkednek. Az e két hegysor közé szórt hegyek közt pedig Libetbánya mellett a szép kilátású Viszoka, s Beszterczebánya mellett a kerekded Urpin érdemlenek említést. Mind ezen hegylánczokban nagy kincse fekszik hazánknak, akár a keblükben rejtett nemes érczeket, akár orvos, s más zsíros legelőt szolgáltató füveiket tekintsük. E hegyek közt völgyet eleget, de síkságot épen nem láthatni; a Garan és Szlatina völgye azonban eléggé tágas. Szepes megye határszéleit egészen magas hegyek futják be, mellyek körülte mintegy természetes kőfalat képeznek, s a Kárpát, melly nagyobb részben Tátra nevet viselő ágával terjed el, itt mutatkozik legszebb pompájában, s meglepő változatossága által az embert ellenállhatlanul csodálatra ragadja. A nevezetesebb hegycsúcsok következők: eisthali, lomniczi, hunsdorfi, zöldtói, késmárki, nagy-szalóki, vöröstó-toronyi, fejértói, kalhbachergrati, hinter-leitheni, strinbergi, dulsbergi, a nyereg, slössseheni, késmárki major, a magura, a Királyhegy vagy Zvralova-Hora a megyének azon szegletében fekszik, hol a liptói, gömöri és szepesi határok összejönek; az Ildahegy Száztelek határán összefügg a Magurával; végre az Ökörhegy. A hegyek alján a magas dombokkal változó vidék már nyíltabbnak mutatkozik, mint az 3*