Pajtás, 1953 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1953-01-07 / 1. szám
Molnár Imre pajtás írja: „Nálunk a surjáni iskola közelében van egy nagy legelő. Ezt esőzések alkalmával elönti a víz. Amikor megfagy, alkalmas korcsolyázásra. Nagyon sok pajtás fordult hozzám azzal a kérdéssel, hogy mit csnáljanak. Nem csúszkálhatnak, mert elkopik a lábbelijük és korcsolyájuk nincs. Azt mondtam nekik: látjátok ezt a fakorcsolyát? Ezt én csináltam és ki is mi tudjátok csinálni." Faragjátok a cipőetalp nagyságához mért fadarabul háromszögű hasáb alakúra. Egy cm széles alsóélébe vájjatok mélyedést és szoritsolok bele vaspálcát. Ennek két végét görbítsétek felfelé és szegezzétek a korcsolyához. Még főbb, ha két nagy késpengét tudtok szerezni, ezeket be kell verni és szeggel megerősíteni. A sarokhoz szegezzetek bádoglaplt. .1 szíjak úgy tartanak legjobban, ha átjárt hasítékon vezetitek keresztül. Gömbölyű Cili korcsolyán nehéz az egyensúlyozás, filcteres bot végébe verjetek tecsipettfejü szeget, gyakorláshoz ezzel lökjétek et magatokat. * Molnár Imre pajtásnak, kiváló levelezőnknek, jó tanácsáért könyvjutalmat küldött a szerkesztőség. Csodálatos! A pusztiszentlászlói tanteremben úgy zöldelnek a növények, mintha tavasz volna Egészen lenyűgözi az embert az eléje táruló kép. Az ablak mellett faállványon, kis parcellákon számos növényfajtát látunk: ágasbúzát, ősziárpát, zabot, kukoricát, gyapotot, bab is van és életerős paprikapalántákat fedezünk fel. Nagy és szép munkát folytatnak a pajtások ebben a szakkörben. A turikájuk nyomán kicsiráztak a magvak, nőnek a növények, naponta vívnak harcot a természettel, biztosítják a növények életfeltételeit, hogy csatát nyerjenek, eredményeket érjenek el. Kísérleteikkel segíteni akarják a most meginduló tszcs munkáját, hogy hozzájáruljanak a szocialista mezőgazdaság fejlődéséhez. Alig várják, hogy paprikapalántáik megnőjenek és a megerősödött növényekkel kísérletezzenek Nemesíteni akarják. Két palántát összeoltanak, úgy, hogy mindkettőnek a szárára is lemetszenek egy-egy kis darabot. A száraknak ezeket a helyeit egymáshoz illesztik és ütkötik. Az egyik növény hajtását levágják, hogy a két gyökér táplálja a növényt, így sokkal több tápanyagot kap a paprika, nagyobbra nő a termés. Voltak, akik azt gondolták, hogy a téti hónapokban nyugovóra térnek a növények és nincs mit kezdeni velük. Az igazság pedig az, hogy fűtött helyiségben, rendszeres munkával mindenütt lehet botanikuskertet létesíteni. A pusztaszentlászlói pajtások ujbirkát, tököt, dinnyét is nemesítenek Megmutatják, hogy a téli hónapokban lehet krumplit, paradicsomot, lent ültetni. A krumplit meleg, világos helyre teszik ki, hogy kicsirázzon. Utána szétszeletelik, vigyázva, hogy a csirákat meg ne sértsék, ■ és elültetik. A kikelt krumpli-, paradicsomnövényeket is meg lehet két-két növény egymásbaollásával nemesíteni. A meg akarják honosítani falujukban az eddig még ismeretlen csumizt és gumipitypangot. A megtanulják a gyapot szakszerű kezelését, a kicsúzást, a befejezést és letakarással is kísérleteznek Aleghitják a szövetkezet felnőtt dolgozóit, tanácsot kérnek tőlük és megmutatják az eddig elért eredményeket. szabad országok, nyugati és gyarmati országok küldötteivel Nem éreztük, hogy idegenek vagyunk, hanem azt, hogy nagyon jó, hűséges barátok. Szilárdnak éreztük a barátságunkat, mert Amerika teles urait mindannyian gyüsziny karján aludt. A vasúti felügyelő és egy rendőr elvtárs is odament hozzájuk, hogy ne kuporogjanak ott a kisgyermekkel a padon, hiszen nálunk a gyermekek számára külön váróterem van, ahol kis ágyakban nyugodtan alhotnak.Renato numihoz »zongoti a képet, aztán 4 mesterhez fordul: — Amerigo bácsi. Kérdezhetnék valamit? C / mom:17