Pajtás, 1957 (11. [12.] évfolyam, 1-48. szám)
1957-03-14 / 7. szám
fogjanak munkához. A kéziratokat apró darabokra vágták, hogy minél gyorsabban kiszedhessék. Kint addig a nép türelmesen várt és ázott, anélkül, hogy esernyőjét használta volna. Végre ki volt szedve a kézirat. Betették a gépbe, s Irinyi azon nedvesen kikapta a hengerek közül az első példányt. Rohant vele a néphez az utcára. Egyik kezében óráját tartva, a másikban a nyomtatványt lobogtatva, messzedörgő hangon kiáltotta: __Március 15-e délelőtt fél tizenkettőre, nagy időszak a magyar történelemben. Íme, itt van a sajtószabadság első példánya, a nép hatalmának első műve. És e kis darabka papír előtt még a kalapokat is levette a közönség, s fedetlen fejjel állt ott az esőben, mintha imádkoznék. Ezalatt pedig egész Pest talpon állt. Sűrű tömegek szállták meg az utcákat, a kocsiközlekedés szünetelt Örömmámorban úszott mindenki. Délután a Múzeum előtt gyülekezett a sokaság, s az összegyűlt nép a Talpra magyart kívánta, immár ötödször ezen a napon. De ez még nem elég! Fel Budára, ahol a nagy író, Táncsics raboskodik! Az ifjúság kifogta a lovakat és maga húzta a kocsit, benne a boldogan integető, meghatott íróval. Este pedig a Himnuszt énekelték és a Bánk bánt játszották a Nemzeti Színházban. Pest városában ezen az estén későn feküdtek le az emberek. ...Ez történt százkilenc esztendővel ezelőtt, 1848. március 15-én, a halhatatlan magyar szabadság megszületésének napján. De sok vért ontott még népünk azután is, az elkövetkező egy esztendőben, hogy lerázhassa magáról a kettős bilincset. Ebben a nagyszerű harcban olyan hősök támadtak, mint Damjanich, Vécsey, Perczel, Bem apó, mint a legendáshírű vörössipkások és a bécsi halálfejes légió. Róluk, áldozatukról, felejthetetlen szavakkal emlékezett meg Marx Károly, a nagy tudós is. Harcuk azonban akkor elbukott, s a dicsőséges 1848 korán elfogyott virágai csak közel száz év múlva nyílhattak ki. 1. Az úttörő hű gyermeke hazánknak, a Magyar Népköztársaságnak. 2. Az úttörő erősíti a népek barátságát. 3. Az úttörő híven teljesíti kötelességeit és önként szolgálja a közösséget. 4. Az úttörő ahol tud, segít. 5. Az úttörő jókedvvel dolgozik és megbecsüli mások munkáját. 6. Az úttörő mindig igazat mond és igazságosan cselekszik. 7. Az úttörő szereti szüleit, tiszteli tanítóit és az idősebbeket. 8. Az úttörő igaz, hű barát. 9. Az úttörő bátor és fegyelmezett. 10. Az úttörő edzi testét és fejleszti tudását. 11. Az úttörő szereti és védi a természetet. 12. Az úttörő őrzi csapatának jó hírnevét és a vörös nyakkendő becsületét. Az úttörőélet törvényeit 12 pontban foglalták össze, hasonlóan Petőfi Sándorék egykori tizenkét pontjához. Megtartásuk az úttörők emlékezését, háláját és tiszteletét fejezi ki a hős fiatalok iránt. Törvényeink betartása azt jelenti, hogy a magunk erejével segítjük hazánkat, a szocializmust építő Magyarországot. Azt jelenti, hogy erősítjük barátságunkat a testvérnépek pionírjaival, a világ összes gyermekével. Azt jelenti, hogy fejlesztjük jó tulajdonságainkat, jellemünket, hogy testben és lélekben minél tökéletesebb emberekké váljunk.