Pajtás, 1961 (15. [16.] évfolyam, 1-52. szám)

1961-01-18 / 3. szám

Szeretettel köszöntjük­ a megnagyobbodott és új köntösbe öl­töztetett testvérlapunkat: a Tábortüzet, őrsvezetők, mostantól kezdve a Tábor­tűz a ti lapotok lesz. Sok-sok ötletet ta­lálhattok benne, amelyek felhasználá­sával érdekesebbé tehetitek össze jövete­leiteket. Amellett persze képes riportok és színes olvasmányok is tarkítják a lapot. Jó szórakozást! A­z Ifjúsági Rádió és ■ Pajtás szerkesz­tősége jubileumi pályázatának határidejét február 19-ig meghosszabbítottuk. Tehát van még elég idő. Fogjatok tollat és írjátok meg élményeiteket, vagy a tizenöt év valamely epizódját. FÉLÉV ELŐTT Két hét múlva itt a félév. Meg­kapjátok az értesítőt, amely öt hónapi munkátok eredményét mutatja meg. Vajon milyen je­gyeket írnak tanáraitok abba a könyvecskébe? Ötösöket, négye­seket, hármasokat? Vagy talán... Nos, nem mindegy, hogy kinek milyen jegye lesz. Az őrs számá­ra különösen nem lehet közöm­bös az, ha valaki még mindig „rosszul áll”. Igaz, jóval előbb kellett volna ezen segíteni, de még most sincs későn. Mit tegyen hát az őrs a gyenge tanulók ér­dekében? Először is: készíttessetek velük szigorú napirendet. A szabad idejüknek jelentős részét tanulás­sal töltsék. Még akkor is, ha Tél­apó hóval lepne meg, csak fél­órára engedjétek ki őket hócsa­tázni. Értessétek meg velük, hogy ilyenkor fél év előtt egy-egy fe­lelettől is sok függ. Másodszor: állítsatok melléjük tanulópárokat. Lehetőleg a leg­jobb barátaikat. Úgyis lehet, hogy egyik számtanból segít, a másik nyelvtanból és így to­vább. Arra nagyon ügyeljetek, hogy a tanulópárok ne kistaní­­tóbácsis módszerrel tanítsanak, ne feleltessenek, hanem valóban együtt tanuljanak a gyengén ta­nuló pajtásokkal. Harmadszor: az őrsi összejöve­teleken játszhattok olyan társas­játékokat, amelyek a tanulást se­gítik. Ilyen a helyesírási lottó. Például: írjatok fel egy sereg olyan szót, amelyben „j” betű ta­lálható (fojt, táj, ujj stb.), és közbe írjatok öt olyan szót is, amelyekben „ly”-t írunk (gólya, király, folytat stb.). Mindegyik szónál sem a „j” betűt, sem az „ly”-t ne írjátok ki, hanem pon­tokat rakjatok a helyükre (így: gó.. a, fo .. t, stb.). A játékosok­nak kell kitalálniok, hogy hová írunk „j”-t és hová „ly”-t. Lapunk mai számában több ilyen érdekes játékot találhattok. Negyedszer: Ha a gyengén ta­nuló pajtások közül valaki jól fe­lelt és ezzel javított az osztály­zatán, feltétlenül dicsérjétek meg. Akár az őrsi krónikába is beír­hatjátok a nevét és az elért ered­ményt. De arra nagyon ügyeljetek, hogy fél év után sem hagyja ab­ba a szorgalmas tanulást. ff 2 . ff ★ SPORTJEGYZETEK * SPORTJEGYZETEK * SPORTJEGYZETEK * SPORTJEGYZETEK * SPORTLEXIKON] k. A A l­noAk­« A › .. -1 a - r . » .­­ . . _ . __ III ►' IIIN ‹­OUJ -‹ I­ec OQ. */‹ N > Oui ►­OS O Cl. </) Hec O A kerékpár mai formájáig hosszas változás után jutott el. Az első gépet a német Drais Károly találta fel 1813-ban. Ez az úgynevezett „Hobby Hors”, csak járó­gép volt. A készüléket 1836- ban Knight angol mérnök, 1842-ben Fischer mannhei­­mi mechanikus, majd az angol Madison és Cowper tökéletesítette. Pedált első ízben a francia Micheaud alkalmazott. Hallis angol ve­gyész pedig tömör gumiab­roncsokat szerelt a kerekek­re. Forradalmi újítást je­lentett az angol Dunlopp ta­lálmánya 1879-ben. Dunlopp találta fel a két részből ál­ló pneumatikot, amit később a francia Micheline töké­letesített. Magyarországon az első kerékpár 1813-ban a budai vár utcáin jelent meg. Ezek a gépek még a Drals-féle „Hobby Hors”-ok voltak. 1882-ben 93 kerékpáros ala­kította meg az első hazai kerékpáros egyesületet, Bu­dapesti Kerékpáros Egye­sület néven. Az első ver­senyt hazánkban 1885-ben a Hermina út és a Gödöllői út között 50 km-es távon rendezték meg. A versenyt Kaszás nyerte 3 óra 22 perc 80 mp-es eredménnyel. A Nemzeti Torna Egylet 1863-ban Budapesten alakult meg. Ez volt az első torna­egyletünk. Az NTE fedett tornacsarnokát 1870-ben a Szentkirályi utcában építet­ték meg. Ez a terem kor­szerűsítve ma is a tornászok rendelkezésére áll. Az NTE vezetője, s a magyar torna­­sport egyik vezéralakja Ma­­tolay Elek volt. 37 világcsúcsot tartottak eddig a magyar atléták. Az eddigi legeredményesebb magyar atléta a Bp. Hon­véd hosszútávfutója, Iharos Sándor volt. Iharos 12 vi­lágrekordot ért el. Ebből nyolcat egyéni versenyeken, négyet pedig a 4x1500 mé­teres váltócsapatok tagja­ként. A második helyen hét világcsúcs-eredménnyel a másik Honvéd-távfutó, Ró­zsavölgyi István következik, három egyéni és négy vál­tóban elért világcsúcsával. A celluloidlabdát 1899- ben találták fel. Az asztali­tenisz elterjedése ettől az időponttól számítható. Ak­kor még pergamen borítású ütővel játszottak, ezt kö­vette a fa, majd a gumi, most pedig a szivacs borí­tású ütők használata. Az asztaliteniszt Magyar­­országon Shires, az MTK angol származású labdarú­gója honosította meg 1904- ben. Az első világbajnokságot 1926-ban Londonban rendez­ték meg. A magyar ver­senyzők valamennyi számot megnyerték. A férfi egyes­ben dr. Jacobi Roland, a női egyesben Mednyánszky Mária, a férfi párosban dr. Jacobi Roland és dr. Pécsi Dániel, a vegyes párosban Mednyánszky Mária és Mechlovits Zoltán, végül a férfi csapatversenyben a dr. Jacobi Roland, Kehrling Béla, Mechlovits Zoltán, dr. Pécsi Dániel összeállítá­sú csapatunk győzött. Ak­kor ez az öt szám került megrendezésre. Sakkozóink eddig három világbajnokságot nyertek a csapatversenyek során. 1927- ben Londonban (Havasi, Ma­­róczy, dr. Nagy, Steiner E., dr. Vajda), 1928-ban Hágában (Havasi, dr. Nagy, Steiner E., dr. Vajda), vé­gül 1936-ban Münchenben (dr. Balogh, Barcza, Gere­ben, Havasi, Koródy, Ma­róczy, Steiner E., Steiner L­., Szabó L. és dr. Vajda) összeállításban. Ez idő szerint a Szovjet­unió csapata rendelkezik a világ legjobb sakkverseny­zőivel. Labdarúgásban eddig a legjobb gólarányt az 1917 18-as hadibajnokságban az MTK csapata ért el, a kék­­fehérek 147:10-es gólarány­­nyal, 21 győzelemmel, 1 döntetlen eredménnyel ve­retlenül fejezték be az éva­dot. Az eddigi leggólerősebb s egyben legjobb védelmű csapatban Knapp Miksa védett, Csüdör Ferenc és Feldmann Gyula hátvédet, Kertész I. Vilmos, Kertész IH. Adolf és Vágó Antal fe­dezetet, Tauszlg Imre, Kon­­rád n. Kálmán, Schlosser Imre, Schaffer Alfréd és Szabó Péter pedig csatárt játszott. 100 százalékos bajnokságot 1931 32-ben a Ferencváros csapata nyert. 22 mérkőzé­se közül mind a 22-ben győ­zött s így elérte a maximá­lis 44 pontot, 105:18-as gól­aránnyal. A csapat így állt fel: Háda — Takács I., Ko­rányi — Laki, Sárosi I., Lá­zár — Tánczos, Takács n., Turay, Toldi, Kohut. Ját­szott még: Angyal, Papp, Berkessy, Szedlacsek és Bu­­kovi­­tA ■o O 90 (A •o O 90 (A■o O 90 a )N mHm * ★ SPORTJEGYZETEK * SPORTJEGYZETEK * SPORTJEGYZETEK ★ SPORTJEGYZETEK * a •­ N

Next