Pajtás, 1964. szeptember-december (19. évfolyam, 35-51. szám)

1964-09-03 / 35. szám

XIX. ÉVFOLYAM­OS SZÁM 1964. SZEPT 3. ÁRA: 1 FT KINIZSI APRÓDJA VOLTAM — Öcsömuram! Hogy hívják kegyel­medet? — Gáspár apród a becsületes nevem. De tessék csak Harangi Mikinek szólí­tani. Azt jobban megszoktam. — Hány éves vagy? — Tizenegy múltam. Most megyek ötödikbe. — Milyen szerepet kaptál itt a nagy­vázsonyi lovas játékban? — Az első részben Kinizsi kapitány­nak voltam az apródja. A másodikban egy parasztfiút játszottam, akit rabság­ban tartottak a törökök. Mint az Egri csillagokban Gergő, én is megmentet­tem egy kislányt. Lesz miről mesélni a többieknek az is­kolában. Igaz, meg kellett válnom a dí­szes ruhától, a parókától, a színes kö­vekkel kirakott markolatú tőrtől és — Büszkétől, ettől a szép paripától is. No, de az iskolában más érdekesség vár. Én például nagyon szeretem a számtant, és mindenki elhiheti — alig várom, hogy új feladatot kapjak. Meg aztán ott az őrsöm a Példamutató őrs. Nemrég ke­rültünk össze, mégis nagyon jó barátok vagyunk. Jó lesz ismét együtt.

Next