Pajtás, 1969. január-június (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-03-13 / 10. szám

MÁRCIUS 15-i REJTVÉNYES KRÓNIKA 1848 elején a forradalmak Hulláma söpört végig Európán. Itália, Ba­jorország után Párizsban, Bécs­­ben és Prágában is felkeltek a népek elnyomóik ellen. Képes krónikánkat 1848 magyar esemé­nyeiből állítottuk össze. A meg­fejtéshez tankönyveiden kívül a Nemzeti Múzeum és a Petőfi Iro­dalmi Múzeum most megnyílt, új­­járendezett kiállítása is segítséget ad. Makovinyi Márton borbély­mester adta bérbe Petrovi­­cséknak a házat, ahol a kis Sándor megszületett. „Zsel­­lérállományú ház udvarral, 130 négyszögöl terület” — így áll a telekkönyvben. Hol áll ez a ház, és mikor született a költő? 1848. március 15-én a tömeg Länderer és Heckenast nyomdája elé vonult, ahol két kézirat kinyomtatását kérték. Hogyan hívták ezt az utcát? És mi a neve ma? _ Länderer megtagadta a munkát, de odasúgta a ta­nácstalan ifjaknak: „Fog­laljanak le egy sajtót!” Irinyi találta fel magát először. Pár perc múlva már az utcán osztogatták a sajtószabadság első termé­keit. Melyek voltak ezek? Kossuth Lajos lapjában je­lent meg először az új mű­faj, a vezércikk, melynek nevét is Kossuth adta. El­vont politikai elmélkedések helyett érthetően szólt a tömegeknek. Melyik volt a képen láthatók közül Kossuth lapja? A forradalom első napjá­nak egyik jelentős esemé­nye: a jurátusok, diákok és vásározó parasztok ki­szabadították a várbörtön­ből, és diadalmenetben vit­ték Pest-Budán. Ki volt ő? A korabeli Pest belterülete. Vajon a Lánchídon át­ment-e Petőfi és Kossuth? És még egy kérdés: nevezz meg öt utcát vagy teret, amely ma a szabadságharc eseményeire, hőseire emlé­keztet! 27

Next