Pajtás, 1971. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1971-04-08 / 14. szám
24 шгш m AZ ÖTEZER ÉVES TESTEDZÉS A torna eredetét és származását bizony elég nehéz meghatározni. Tény az, hogy először a Földközitenger kalandor hajósnépei ismerték meg az i. e. 2098-ban Huang-Ti kinai császár által kezdeményezett, eredetileg vallási szertartást jelentő gyakorlatokat. Nyomait később Egyiptomban is megtaláljuk: síremlékek domborművein és az etruszkoktól ránk maradt bronzszobrocskákon is felfedezhetünk hidat, kézállást és átfordulást végző alakokat. A középkorban a cirkuszok hivatásos mulattatói, akrobatái végeztek tornagyakorlatokat. Ezeket a produkciókat a gyerekek ellesték és persze próbálgatták. Festményeken gyakran látunk bakot ugró, cigánykerekező gyerekeket. E gyakorlatok eredete a XVI. századra tehető. Mindez a talajtornára vonatkozik. A szertorna más területekről és jóval később fejlődött ki. A „ló” például a rómaiaktól, ahol a lovas katonák falovon tanulták mesterségüket. A korlát, a létra, a mászás és a bordásfal egyes foglalkozások mozdulatait csempészte be a sportba. A kötélmászás például a matrózok mindennapi munkájából, a korlát a katonák akadályleküzdéséből, a létra és a hordásfal az építőmunkások és a tűzoltók munkaeszközeiből alakult át tornaszerré. A XVII. és XVIII. században orvosok és pedagógusok úgy nyilatkoztak, hogy a leghasznosabb testgyakorlás a torna, a gimnasztika. Ma már az óvodáktól az egyetemekig mindenütt űzik, de tornásznak a felnőttek is. Gondoljatok csak az otthon végzett egészségügyi tornára, a rádió tornára, az egyre erőteljesebben terjedő munkahelyi testnevelésre, amikor a dolgozók munka előtt vagy munka közben végeznek bevezető vagy felfrissítő tornagyakorlatokat. Bizonyára láttatok már művészi torna, vagy akrobatikus tornaversenyt. Az előbbi a lányok számára igen alkalmas, nálunk is egyre jobban tért hódít, és ma már világbajnokságot is rendeznek ebben a sportágban. Az akrobatikus torna is fiatal sportág, mely hazánkban a felszabadulás után fejlődött versenysporttá a munkás sportegyesületek tornaünnepélyeinek gálabemutatóiból. Nagy előnye, hogy semmiféle tornaszert nem igényel. Magyarországon 1871-ben kezdődött a tornasport, amikor Váradi Szabó János „A hazabeli iskolák jobb lábra állításáról” című munkájában sürgette, hogy a tornát vegyék fel az iskolák tantervébe. 1833-ban megjelent Pesten Clair kapitány, Napóleon császár egykori gárdatisztje. Az obsitos harcos vívó- és tornamesterként kezdte működését. Széchenyi és Kossuth személyes támogatásával Clair létrehozta a Pesti Testgyakorló Egyletet. Példája nyomán egyre-másra alakultak a klubok és végül 1885-ben 16 tagegyesülettel megalakult a tornaegyleteket összefogó szövetség, a MOTESZ. A két világháború közötti időszakban az olasz, jugoszláv, svájci, német és finn tornászoké volt a vezető szerep. 1949-től törtek élre a szovjet férfi és női tornászok, a legutóbbi években hozzájuk csatlakoztak a japánok, a csehszlovákok és az NDK sportolói. Olimpiai és világbajnoki győzelmek és helyezések fémjelezték egykor a magyar tornasport útját. Ma tornászaink a nemzetközi mezőnyben a második vonalban foglalnak helyet. Rajtatok is múlik, hogy meddig... SZŐNYI JÁNOS NÉMA Közeledik a mini-kosárlabda kupa döntője, ezért felkerestem a csodacsapatot, amelyik hat év óta minden budapesti bajnokságot megnyert, a tavalyit például egyetlen vereség nélkül. Hat év alatt az országos úttörőolimpiákon két első, három második és egy harmadik helyet harcoltak ki, tavaly pedig megszerezték „Az év úttörő sportolója” címet. Budapest, I. kerület, Attila úti Általános Iskola, 627. számú Zrínyi Miklós Úttörőcsapat. A kapunál két ügyeletes: — Melyik iskolába tetszik menni? Már-már elbizonytalanodom. Hány iskola van itt? Szerencsére még idejében kivágom magam. — A mini-kosarasokat keresem. A felcsillanó szemek és a szíves invitálás jelzi: kétség nem lehet, a kosarasokhoz csak egy út vezet. Bent a tornateremben is az utat tudakolom, a győzelmekhez vezető utat, és a sikerek titkát Kilián Árpádnétól. Ő a csapat kedves Erzsiné- 1