Pajtás, 1975. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-06-11 / 24. szám

20 Van Sajdik Ferencnek egy mókás kis szobor-karikatúrája. Agyagból gyúrta, for­málta a kis emberkét, csúzlit adott a ke­zébe és aláírta. A karikaturista emlék­műve. Nem lehet nem elmosolyodni, ha ráte­kintünk, nem lehet nem elgondolkodni rajta, hogy milyen találóan jellemzi - per­sze egy kicsit öncsúfoló módon - a rajzos karikatúra jellegét, lényegét Dehát mi is tulajdonképpen a csúzli? Játék? Csínytevés eszköze? Fegyver? Az értelmező szótár meghatározása sze­rint villa alakú fadarab, két ágára kötött gumiszalaggal működő játékszer, amely­lyel gömbölyded alakú kisebb tárgyat, ka­vicsot lőnek ki: gumipuska. Dehát ha pus­kának nevezik, akkor fegyver is lehet! És ha igaz - és igaz! - a találó megál­lapítás, hogy a csúzli a parittya „kisöccse", akkor még komolyabban veendő, hiszen harci parittyák is vannak! Toldi Miklósnak Arany János nemcsak súlyos buzogányát, de parittyáját is megénekelte . Derűs, vidám műfaj tehát a karikatúra de megcélozhat­­ és eltalálhat, jól „fej­­bekóll­rthat" emberi gyarlóságokat, hibá­kat, társadalmi fonákságokat is. Gazdag kiállítás nyílt nemrég főváro­sunkban az Ernst Múzeumban. Ennek anyagából adunk közre egy kis összeállí­tást. 30 ÉVES AZ ÚJ MAGYAR KARIKATÚ­RA. 30 ÉVES A KARIKATURISTÁK LAP­JA, A LUDAS MATYI IS. SZERETETTEL KOSZONTJUK! AZ ELSŐ TISZTA ÉG MÉSZÁROS ANDRÁS: HONFOGLALÁS

Next