Pajtás, 1975. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-06-04 / 23. szám
Ha álmomból költenének fel, akkor is meg tudnám mutatni a térképen a Csorsza patak völgyét, az egykori Sági pusztát, ahol először ütöttek sátrat a felfedezők. Azóta KISZ-védnökséggel fiatalok, felnőtt építőmunkások közös összefogásával, párját ritkító település született a sziklákon. A költő látnoki szavaival szólva: „Az ember új várost emelt, a város új hadat.” Zánka olyan hely lett, ahol örök nyár van, ahol a vakáció idején és a legzordabb téli hónapokban is gyermekzsivajtól hangosak a házak. Alig kerültek tető alá az első épületek, máris százak és százak táboroztak itt, ismerkedtek az úttörőtudományokkal, szereztek megbízólevelet a gyermekvilág vezetéséhez. És végre elkészült a nagy mű! Zánka igazi város! Az idei gyermeknap gyönyörű ajándékaként végleg birtokukba vehették a gyerekek a mesébe illő birodalmat. Dr. Polinszky Károly oktatási miniszter avató beszéde után az alapító oklevelet, a város kulcsát személyesen Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára adta át az ifjú polgároknak, aki kormányférfiak, a KISZ, az Úttörőszövetség vezetői társaságában érkezett Zánkára. Szemtanúja, részese lett a nagy örömnek, amelyet még a vigasztalanul zuhogó eső sem tudott elrontani. — A magyar népnek szellemileg jól felkészült, jól képzett, egészséges és erős ifjúságra van szüksége. Ezért azt kívánjuk minden úttörőnek, magyaroknak és más népek gyermekeinek is, akik majd vendégként ide kerülnek, hogy érezzék itt jól magukat; a programjuk olyan legyen, hogy az a test erősödését, a lélek épülését és a szellem fejlődését szolgálja. Az itt töltött idő váljon javára minden úttörőnek és segítse úttörőmozgalmunkat magasztos és szép feladatainak mindenkori jó megoldásában — mondta pártunk vezetője. A városlakók képviseletében a hetedikes Szabó Zsuzsa emelkedett szólásra. — Ez a város a miénk — mondta. — Rajtunk múlik, hogy milyenné tesszük, ígérjük, hogy vezetőink segítségével igazi várossá varázsoljuk Zánkát. Csodájára járhat majd mindenki. S hogy így lesz, a jelenlevők ütemes tapssal, hurrá kiáltással erősítették meg. A gyerekek körülvették a kedves vendégeket, városnézésre invitálták őket. Megmutatták Kádár elvtársnak mindazt, amire büszkék: a nyári és téli táborukat, sokezer kötetes könyvtárukat, múzeumukat, a gyermekalkotások galériáját, meghívták sportpalotájukba, színháztermükbe, kikötőjükbe, ahol a Balaton legnagyobb hajói is horgonyt vethetnek. S mert tudták, hogy szeret sak-kozni, bemutattak neki egy vérbeli sakkcsatát. Mérkőzésre ugyan nem vállalkozott, de a hatodikos Papp Attila bábuinak állását pillanatok alatt felmérte, s gratulált az ajkai fiúnak, aki hamarosan mattot adott ellenfelének. — Feledhetetlen marad számomra ez a nap — magyarázta Gárdián Edit, aki a fogadás pillanatától a búcsúig egyik kalauza volt a vendégeknek. — Nagyon jó, hogy eljött közénk Kádár elvtárs, hogy megoszthattuk vele boldogságunkat. Ez a látogatás számomra minden szónál szebben bizonyítja, hogy népünk vezetői mennyire törődnek velünk. A balatoni szél délutánra hátára vette az esőfelhőket, kiderült az égbolt, s négyezer gyermek részvételével a szabadban folytatódhatott a játék, a vigadalom. Volt mit látni, volt miben részt venni. A határőrség kutyaiskolájának lélegzetelállító bemutatóját az MHSZ repülőmodelleinek légicsatája követte. A Balatonon hajók,, csónakok, vitorlások jelentek meg. Békaemberek emelkedtek ki a hullámok közül, elkezdődött a káprázatos víziparádé. A parton szabad volt felülni a rendőr-motorkerékpárokra, beülni a rendőrkocsikba, párbeszédet folytatni az URH- rádiókon. Sétahajózni és táncraperdülni a város főterén. Számomra Zánka neve valamikor ősi falut, vadregényes tájat, a Balaton selymes vizét, bort barító napsugarat jelentett. Ma már tudom, hogy itt íródott a szocializmus építésének egyik legszebb históriája. Zánka város, kulcsa a vidámság, a játék jelképe lett. I 1 FARAGÓ GYÖRGY I 1 Fotó: GAMAN GÁBOR Elismerő kézfogás. Kádár János gratulál Papp Attilának A mi városunknak csodájára jár majd mindenki