Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-07-24 / 14. szám
3 Otthon Áruház A belváros régi épületeiről áttekinthető történelmi ismertetés eddig nem jelent meg. Az Országos Műemléki Felügyelőség korábban csak a volt kuriális és középületekkel, valamint a műemlék és városképi jellegű épületekkel foglalkozott, sajnos ez is elkallódott a képes albummal együtt. Most, hogy a Paksi Hírnök - igen örvendetesen -, az óváros jellegzetes épületeinek bemutatására sorozatot indított, kissé nehéz helyzetbe hozta a helytörténeti kutatókat, hisz az épületek némelyikéről, jelentőségük ellenére, alig-alig maradt fenn feljegyzés. Ennek ellenére igyekszünk Beregnyei Miklós főszerkesztő úr kérésének eleget tenni és az írott, hallott és megtapasztalt benyomások alapján, valamennyiről hiteles történelmi képet kialakítani. A képen látható, tulajdonképpen Hegyhát utcai, L-alakú épület ma üzletház, melyben a Népbolt Vállalat Otthon Áruházát helyezték el. A 18. század második felében épült, közel két évszázadig patika és magánlakás célját szolgálta. Építtetői és első haszonélvezői a Morvaországból bevándorolt Bun testvérek voltak, akikről a múlt, június 26- iki számban már hírt adtunk. A gyógyszertárat Bán Samu vezette, melyről az egyetlen biztos adatunk, Fényes Elek 1830-ban kelt rövid feljegyzése: „Paksnak van gyógyszertára”. Kisebb patika már korábban is létezett a mezővárosban. Ezt egy 1851. évi megyei tisztiorvosi jelentésből tudjuk: „a gyógyszertár most már nagyon elavult, bútorzatát, felszerelését felújításra megérettnek minősítem.” Bán Samu utóda, a csak vezetéknevéről ismert Orzovenszky volt, aki a gyógyszertárat 1832-ben átadta Farkas József gyógyszerésznek. Farkas az első, aki gyógyszerészsegédet is alkalmazott. Vezetése alatt romlott le annyira, hogy üzemképtelenné vált és 1874. február 17-én el kellett árverezni. Ekkor a város leggazdagabb kereskedője, mint legtöbbet ígérő, megvette a jogot. Bár nem volt gyógyszerész, nagyon jól járt vele a mezőváros lakossága. A gyógyszertárat kitűnő állapotba hozta, majd Garai Soma okleveles gyógyszerész vezetésére bízta. 1883-ban Garaitól Malatinszky Sándor, tőle pedig 1901-ben Gründl Tivadar vette át kezelésbe. Ezután működtetése az I. világháború kezdetén zavarossá vált, ezért az épület tulajdonosa, aki egyben a Paksi Takarékpénztár igazgatója is volt, megvásárolta. A család utolsó élő tagja, Bán Anna, dr. Somogyi Zsigmondné, a takarékpénztár csődbejutása következtében az épületet is kénytelen volt átengedni a takarékpénztárnak. A Paksi Takarékpénztár, hosszas huzavona után eladta a gyógyszertári részt dr. Abay Nemes Gyula gyógyszerésznek, aki 1928- ban belügyminiszteri engedéllyel átköltöztette a Szent István téren épült új lakóházába. Tehát a mai Otthon Áruház helyén közel két évszázadig az első paksi, „Szentháromságról” elnevezett gyógyszertár működött. 1919 februárjában alakult meg Pakson a nagygazdákat és középparasztokat tömörítő Hangya Szövetkezet, melynek ügyvezető igazgatójává Németh Mihály tanítót választották. Üzlethelyiségük a Duna utca sarkán (ma Földműves Szövetkezeti Kisáruház) volt, Somogyi Oszkár sömnagykereskedő házában. 1931-ben Kerekes Béla vette át a Hangya Szövetkezet vezetését. Ekkor már vagyonuk lehetővé tette, hogy bérelt helyiségből, saját üzletházukba költözzenek. A Paksi Takaréktól megvásárolták az L-alakú sarki épületet, melyben az üzlethelyiségen kívül a szövetkezet vezetője is lakást kapott. 1941-től az üzletet Herczeg József vezette, sikeresen, mely a közellátás akkori egyetlen megbízható bázisa volt. 1949 februárjában - kényszer hatására - a Hangya fuzionált az FMSZ-szel, majd az államosítás során az üzlethelyiséget a Népbolt vállalatnak adták át. A Népbolt Vállalat üzlethálózata Pakson viszonylag gyorsan kifejlődött, mivel törekvésük, Paks évszázados, virágzó szaküzleteinek fenntartása és továbbfejlesztése volt. A Szent István téri két korszerű, bár zsúfolt egységükkel, az ABC-áruházzal és az Otthon áruházzal, jól kapcsolódnak a földműves-szövetkezeti kisebb bolthálózatokhoz. Az Otthon Áruház jelenleg is a belváros egyik leglátogatottabb kereskedelmi objektuma, a Szent István tér évszázadokra visszanyúló kereskedelmi központjában. Egyben a hagyományos átutazó és megállító forgalom egyik történelmi emléke. Különösen napjainkban, midőn a téren lévő szálloda- és vendéglátóipart, a múlt fontos idegenforgalmi egységeit, tudatosan elsorvasztották. DR. NÉMETH IMRE helytörténész Tisztelt Olvasó! Ebben és a következő számban a két háború közötti Paks kereskedelmét mutatjuk be, talán ötletet adva a mai kor újra induló vállalkozásaihoz. (I. rész) 1990. JÚLIUS 24. PAKSI HÍRNÖK