Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-07-24 / 14. szám
A nagy vállalkozó Pesthy Endre bácsit talán mindenki ismeri Pakson, ám kevesen tudják róla, hogy ő volt az első benzinkutas Tolna megyében. 1924-25-ben örökölte a kutat, amely a mai Dózsa Gy. u. 33. alatt volt. Egyébként a Vákuum magyar-amerikai közös vállalattal volt kapcsolatban, amely később beolvadt a Shell-be. Abban az időben 4-5 személykocsi volt Pakson. Bandi bácsi szerette a kocsikat, a technikát, nem véletlen, hiszen rádió-és villanyszerelő mester oklevelet szerzett 1936- ban Pécsett. Ezután a megyei bíróság elektrotechnikus szakértőként hívta segítségül egy-egy bírósági ügyhöz. Egyébként volt egy vas- és gépkereskedői üzlete, valamint 1934-ben megnyitotta a „Rádió és villamossági” üzletét. Elmondása szerint 15-20 db rádiója volt a boltban állandó jelleggel. Az akkori menő márkák: az Orion, Philips, a Stendert és Telefunken voltak. Abban az időben a férj és feleség együtt ment be a boltba, kiválasztották a rádiót és hazavihették 2-3 napra hallgatni. Ha otthon is megtetszett a családnak, akkor jöttek vissza az üzletbe fizetni. Bár Bandi bácsi részletre is adott, de akkor kamatot nem számoltak fel. Az akkori tisztviselői réteg könyvre vásárolt és csak hó végén - amikor megkapták a fizetésüket - egyenlítették ki a számlát. Még egy érdekes adat: 1945-46-ban két személyautó volt Pakson, dr. Ress Gyulának volt egy Opelje és Bandi bácsi 1946. augusztus 16-án egy osztrák színésznőtől vett egy hathengeres „Steyr” sportautót. Akkor még igen kevés forint volt forgalomban és a kocsi 10 000 Ft-ba került. Ez nagy pénz volt, mert másfél házat lehetett volna ennyi pénzért venni. Az idő majdnem nyomtalanul múlt el Bandi bácsi fölött, hiszen fürgén mozog, gyorsan megy, pedig 81 éves, ám orvos 31 éve nem nyúlt hozzá. - re - Reklám 1935-ből Kunfalvi Jánost a négy polgári elvégzése után vették fel kereskedő tanulónak. Ekkor három év volt a tanoncidő, heti négy délután volt tanítás 14—17-ig. Minden hétfő reggel a bolt előtti járdát kellett lesepernie, a kirakat ablakait megpucolni, délután pedig leventeoktatáson vett részt. Ebben az időben minden szombaton munka volt, és 1943-ig még vasárnap reggel 7-10-ig nyitva kellett tartani az üzleteket. Kunfalvi János kezdettől fogva a Hangya Szövetkezetnél dolgozott, melynek akkor dr. Kovács Sebestyén Endre földbirtokos volt az elnöke. Örömmel emlékezem ezekre az időkre - mondja - de nemcsak azért, mert fiatalok voltunk, hanem azért mert a munka is nagyon szép volt, szerettünk dolgozni. Megszerettették velünk a kereskedelmet, a fizetésre sem panaszkodhattunk, mert mint tanuló, az első évben 19 pengőt, második évben 27 pengőt és a harmadik évben 32 pengőt kaptunk havonta. Akkor a 32 pengő megfelelt egy mai bolti eladó fizetésének. János bácsi 1945-ben szabadult fel, majd 3 hónapig segédkezett. A háború után 1945. március 1-jén nyitott a Hangya Szövetkezet, ám nem maradt csak három vagon konyhasójuk és egy kevés iparcikk. Szerencséjük volt, mert dr. Baranyai Dezső összeköttetése révén Budapestről sok árut be tudtak szerezni. Egyébként ebben az időszakban, ha például ekét akart venni valaki, akkor telefonáltak Budapestre, és másnap már hajóval meg is küldték a rendelt árut. 1946-ban megalakul a Földműves Szövetkezet (FMSZ), amely magába szippantja a Hangya Szövetkezeteket, így 1952-ben Kunfalvi János is az FMSZ dolgozója lesz, majd 1962-től az áfész lép a FMSZ helyébe. Viszont őt elcsalják a áfésztól még ebben az évben, és a járási sportszövetség függetlenített elnöke lesz 1967-ig, ekkor veszi át tőle Szinger Ferenc ezt a beosztást. Jelenleg a Paksi Állami Gazdaság dolgozója. A Szövetkezetből szövetkezetbe Uhrin Vera, Kunfalvi János és Vaszkó Péterné a dunakömlődi vegyesboltban FMSZ-bolt polcai a volt Hága-féle házban (Dózsa u. 2.) 1960-ban 1990. JULIUS 24. 5 PAKSI HÍRNÖK