Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-04-19 / 15. szám
Paksi Hírnök KÖZÖS ÜGYEK MEGEGYEZÉS Mint ismeretes, február 21- én érkezett meg a greiswaldi atomerőműből Paksra a kettőszázharmincöt darab enyhén használt nukleáris fűtőelemköteg, amelyről korábban polémia folyt; mekkora összeget is kell ezután fizetni a magyar vámhatóságnak, hiszen nyilvánosságra került, hogy a paksi atomerőmű jelképesen egy márkáért jutott hozzá a nagy értékű fűtőanyaghoz, s korántsem volt mindegy, hogy a valóságos érték vagy a vételár képezi a kiróható vámösszeg alapját. A paksi atomerőműben nyilvánosságra hozták, hogy a vámkezelési eljárást lefolytató területileg illetékes szekszárdi vámhivatal meghozta határozatát. Az atomerőmű részvénytársaság erről szóló közleménye szerint a vámérték alapját a szerződésben rögzített vételi ár és a magyar határig a vámárura rakódott egyéb költségek képezik. A vonatkozó rendelet értelmében a vámárut, mint primer energiahordozót megilleti a vámpótlékmentesség. A vámhivatal határozatát a paksi atomerőmű tudomásul vette, köztartozását rendezte így a fűtőanyag felhasználhatóvá vált és ezzel az eljárás lezárult. Az atomerőműben hangoztatják: a fűtőanyag magyarországra hozatalával a termelt villamos energia fogyasztói árának a tervezettnél kisebb mértékű emelése és így a fogyasztók pénztárcájának kímélése volt a cél és a fűtőanyag alkalmazása az erőmű számára, az eredmény szempontjából nem jelent nyereségnövekedést. Az ismertetett ügylet az adó- és vámügyek kategóriájába tartozik, arról további részleteket az erőműben nem kívánnak nyilvánosságra hozni. 1996. április 19. AZ ERŐMŰ OSZTOTT, SZORZOTT Ebben az évben az önkoriányzat területén működő vállalkozások, cégek iparűzési (helyi) adója a képviselőtestület döntése értelmében az adóalap 1,2 százalékára emelkedett Pakson. Szintén a testület döntése volt, hogy a legnagyobb adófizető, az atomerőmű iparűzési adójának egy részét városi, önkormányzati kötelezettségekből adódó feladatok ellátására fordítják. 1996-ban 20 millió forint jut erre a célra. A közelmúltban megtörtént ennek az összegnek a felosztása. A közoktatási intézményeknek jut a legnagyobb összeg. Miként, hogyan lehet egy-egy községet életképessé tenni, az önállóság alkotó kibontakoztatásához a feltételeket megteremteni? Mindeme kérdések, az adandó válaszok egyaránt napirenden voltak április 15-én Kölesden, a Sió-Sárvíz menti Települési Önkormányzatok Térségfejlesztő Szövetsége megalakulásán. Kocsis György kölesdi polgármester elmondása szerint Kölesden januárban már volt előzménye az eseményeknek, amikor A 6 önkormányzat részvételével elvileg kimondták a szövetség megalakításának szándékát. Végül Németkér, Medina, Harc, Kistormás, Zomba nem élt csatlakozási jogával, míg Pálfa, hat és fél millió forint. Ebből az általános és középiskoláknak, a művészeti iskolának lesz lehetősége arra, hogy a kisebb felújítási munkákat elvégeztessék. A Városi Művelődési Központ színpadtechnikai berendezéseinek részleges cseréjére, építészeti felújítására ötmillió forint áll rendelkezésre. A játszóterek rendezésére, a játékok rendbetételére, a városi televízió új stúdiójának kialakítására két-kétmillió forint jut A mentőállomás ebből a keretből juttatott összegből pótolhatja egy új esetkocsi árát, 1,2 millió forint erejéig. Nagydorog, Sárszentlőrinc, Kajdacs, Pusztahencse, Györköny, Szedres, Tengelic, Sióagárd, Bikács és a házigazda Kölesd önkormányzata mellett a Kölesdi Egyetértés Mezőgazdasági Szövetkezet, a Sióagárdi Geotechnika GMK és a Kölesd-Kistormás Vízmű Kft. is a csatlakozás mellett döntött. Az aprófalvas Tolna megyében a Völgység, a Duna menti térség fejlesztő szövetsége már működik. Ezek tapasztalatai, de még inkább a területfejlesztési törvény elfogadását követően az új pénzügyi elosztási, valamint intézményi rendszerben az aprófalvi településeknek közösen összefogva nagyobb az esélyük a megfelelő érdekképviseletre. A pénz felosztói a millecentenáriumi emlékmű felállítására egymillió forintot tartalékolnak - amennyiben az emlékmű valamilyen oknál fogva nem készül el, a pénzt nem költik el. A könyvtárak új könyvek vásárlására 800 ezer forintot fordíthatnak, a városi fatelepítésre szintén ugyanennyi összeg áll rendelkezésre. A Tehetséges Paksi Fiatalokért Alapítvány alaptőke-emelésére 500 ezer forintot szánnak az összegből, a városi nyugdíjasklub pedig rendezvényei lebonyolítására 200 ezer forinttal részesül. A Sió-Sárvíz menti térségben a fejlesztési tanulmánytervek - környezetvédelem, infrastruktúra fejlesztése, a mezőgazdaság, vállalkozások fejlesztése - kimunkálása jelent soronlévő feladatot. Ennek sikeres elvégzésére nagyobb eséllyel, könnyebben vállalkoznak a szövetségbe tömörült önkormányzatok, gazdasági társulások. Minta is van előttük: Györkönynek és környékének már korábban elkészült településfejlesztési terve. A kölesdi alapító tanácskozáson a résztvevők elfogadták a véglegesített működési és alapszabályt, megválasztották a tisztségviselőket, végül kijelölték az aktuális tennivalók alapján az első konkrét feladatokat. SIO-SARVIZ MENTI ÖSSZEFOGÁS VÁROSI ANTOLÓGIA A Honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából rendezett városi ünnepségsorozat keretén belül május 8-án a Városi Könyvtárban fog bemutatkozni a Millecentenárium, Paks 1996 című kiadvány. Oláh Zoltán költő, Herczeg Ágnes, Halász Károly festőművész és a művelődési központ, valamint a Városi Könyvtár munkatársai tettek a legtöbbet érte. A nyomdai munkálatokat Schubert Péter végezte, jelenleg Pécsen van nyomdában a könyv. 1000 példányban, plüsskötésben, rézveretes nyomtatott betűkkel készül. Herczeg József polgármester köszöntőjét Ágh István költő és dr. Romváry Ferenc nyugdíjas, volt múzeumigazgató bevezetője követi. A kötetben 13 helyi költő és 26 képzőművész munkája kapott helyet, köztük már elhunyt alkotók művei is. A könyv reményeink szerint minden kulturális és oktatási intézményben kapható lesz majd, 500 Ft-os darabonkénti áron. (szp)