Paksi Hírnök, 2022 (31. évfolyam, 1-24. szám)
2022-07-08 / 13. szám
Mozaik Paksi Hírnök, 2022. július 8. ■ 17 Az 1990. május 23-ai országgyűlési választások utáni rendszerváltást követően az országos politikai és gazdasági változások 1991-re váltak érzékelhetővé a Paksi Atomerőmű Vállalat életében. A vállalat 1991. december 31-én átalakult részvénytársasággá, a dolgozókból munkavállalók lettek. Az átalakulás változásokat eredményezett a vállalati-társasági ünnepek esetében is. A nagy ünnepségek közül kiemelkedett - többek között - a 4. blokk üzemi géppé nyilvánításának (1987. október 30.) napja, amely azt fémjelezte, hogy a hazai atomerőmű-építési program első szakasza lezárult. Nagy vállalati esemény volt a háromszor elnyert Kiváló Vállalat cím megszerzése, amelyet az Ipari Minisztérium alapított. A harmadik Kiváló Vállalat kitüntetést 1987-ben vehette át Pónya József vezérigazgató. A részvénytársaság első nagy ünnepségét az 1. blokk párhuzamos kapcsolásának 10. évfordulóján, valamint az 50 évvel azelőtt, 1942. december 2-án, Chicagóban, az urán-grafit máglyában életre keltett első láncreakcióra emlékezve rendezték meg. Az ünnepi nagygyűlés 1992. december 4-én volt a Városi Művelődési Központban, ahol sajtótájékoztatót tartottak, illetve a közben életre hívott Üzemtörténeti Gyűjtemény tárgyi és képi anyagát is bemutatták. Az évforduló tiszteletére emlékérem készült bronz, ezüst és arany változatban, amelyeket Fritz Mihály szegé rr r / Tárgy/ történel i szobrász tervezett, és a szintén szegedi Szabó Géza ötvös kivitelezett. Az ezüst változatot minden dolgozó megkapta, akinek 1992-ben legalább 10 éves munkaviszonya volt az atomerőműben. Az 1992- es Évkönyvben megörökítették az 1341 kitüntetett dolgozó nevét. Az évfordulóra könyvet is kiadott a menedzsment 10 éves a Paksi Atomerőmű címmel, ami nem pontosan tükrözi a könyv tartalmát, ugyanis rövid összefoglalást ad az atomerőmű építéséről is. Szabó József a könyv bevezetőjében azt írta, hogy egy sok évig tartó tervező, építő, szerelő és üzemeltető munka rövid összefoglalása, megállás és számvetés annak kapcsán, hogy tíz éve termel villamos energiát az első atomerőművi blokk Magyarországon. A kemény borítású könyvet Bécsben nyomtatták ki 2500 példányban, és minden dolgozónak személyesen nyújtotta át az osztály- vagy a főosztályvezetője. Iharosi Ibolya, a megyei lap munkatársa megjegyezte, hogy egyes vélemények szerint igen figyelmetlen lehetett a „szerkesztő”, ha a tíz év történetéről szóló könyvben egyszer véletlenül, mégis benne maradt a volt vezérigazgató neve. A hivatalos ünnepségen ugyanis el sem hangzott. Végül emlékezzünk meg az emlékérem hátlapján lévő Szilárd Leóról, akinek fontos szerepe volt az atomenergia békés célokra történő alkalmazásában. Szilárd Leó rábeszélésére Albert Einstein levelet küldött Rooseveltnek 1939-ben, amelyet Szilárd Leó fogalmazott meg. A levél felhívja az elnök figyelmét az atombomba gyártásának lehetőségére, amelyben a németek már jelentős előrehaladást értek el. Ám az atombomba építésénél is fontosabb eredmény született 1942. december 2-án, ugyanis Enrico Fermi vezetésével a chicagói egyetem stadionjának lelátója alatt beindult az első szabályozott láncreakció, az atommáglyát Szilárd Leó ötlete alapján Enrico Fermi vezetésével Walter Zinn építette meg. A sikerről Arthur Compton értesítette Rooseveltet az alábbi szöveggel: „Az olasz kormányos most kötött ki az Új Világban. A bennszülöttek barátságosan fogadták”. A 15 óra 30 perckor elindított szabályozott láncreakcióval elkezdődött az atomkor. Az 50. évfordulóról Chicagóban is megemlékeztek, a rendezvényen a paksi atomerőmű is képviseltette magát. Beregnyei Miklós