Paksi Tükör, 2012 (19. évfolyam, 1-4. szám)

2012-03-01 / 1. szám

/­í­ htt/cőr III­ gyakat, amelyek alkalmasak arra, hogy a jövő nemzedéke számára képet adjanak arról, hogy milyen viszonyok között jött létre a paksi atomerőmű és hogyan üzemeltetjük" - hangsúlyozta. Azt is megjegyezte, hogy nem csak az atomerőmű, hanem az azt támogató, az eredményekhez hozzá­járuló intézmények, cégek is hozzájárultak a múzeum állományához. „Úgy gondoljuk, ezek az eszközök fontosak és sokunk számára hordoznak vala­milyen élményt. Most sikerült lehetővé tennünk mások számára, hogy az atomenergetika múltjával megismerkedjenek. Szeretnénk, ha a következő nemzedék is kapna valamit abból, amit mi átéltünk" - jegyezte meg Ham­vas István. Szavait zárva mindenkit arra kért, hogy hirdesse a múzeumot, hogy minél több érdeklődő jöjjön el. „Meggyőződésünk, hogy nyitottsá­gunk az oka annak a társadalmi elfogadottságának, amely évek óta jellem­zi az atomerőművet" - mondta még. Pálinkás József arról beszélt a megnyitó vendégeinek, hogy fontos, hogy összegyűjtötték az atomerőmű létesítésének és üzemeltetésének relik­viáit, illetve emléket állítanak annak a nagyon jelentős munkának, ami az erőmű létrehozása volt. Kiemelte, hogy az ország számára fontos, hogy Pakson a világ legbiztonságosabbjai közé sorolt atomerőmű működik, és rendkívül fontos, hogy a közvélemény, a felnövekvő nemzedék, megért­se, hogy erre még sokáig szükség lesz. Mittler István kommunikációs igazgató kérdésünkre elmondta: kollégája, Beregnyei Miklós már a '90-es évek elején szorgalmazta, kezdjék el a kü­lönféle berendezések gyűjtését, mert azt tapasztalták, hogy olyan tárgyak kötöttek ki a MÉH-telepen, amelyek az utókor számára nagy jelentőséggel bírtak volna. Sokszor, sok fórumon előálltak a múzeum alapításának ötle­tével, végül Baji Csaba akkori vezérigazgatónál találtak meghallgatásra. Ö 7Ja­ji Titkár , 2012. március

Next