Paksi Tükör, 2014 (21. évfolyam, 1-4. szám)
2014-03-01 / 1. szám
/WiiÁhilÁ 'III r fősereg negyvenezres haderővel 1686-87 telén vonul be Erdélybe a győztes Lotharingiai Károly vezetésével, látható, hogy a Haditanács már ekkor eldöntötte, hogy befolyása alá vonja Erdélyt. A törökellenes harcban lassan kivérző fejedelemségre súlyos teher nehezedik, de a rendek vállalták ezt a helyzetet, mert úgy ítélték meg, hogy csak így tudják biztosítani Erdély önálló államiságát. Lotharingiai Károly herceg szavatolta, hogy a fejedelem és utódai (Apafi fejedelem uralkodásának végén tart, kiskorú fia, II. Apafi Mihály, következne utána):„kormányzásukba senki se fog elegyedni, az országgyűlések, fejedelmi jövedelmek, várak, városok, harmincadok, sókikötőhelyek, arany- és ezüstbányák és vámok jövedelmihez semmi igény nem formáltatik."Ám 1688-ban Caraffa generális Erdély státuszának„rendezésében" minden előzetes egyezményt megszegett, semmibe vette Erdély államiságának hagyományait. Úgy hajtotta végre a pozsonyi országgyűlés határozatát, hogy a rendek kénytelenek voltak elfogadni Erdély visszatérését a magyar királysághoz. Hol van már ekkor az önálló államiság reménye? Erdély Lipót, Habsburg császár és Magyarország királya, valamint utóda, I. József császár oltalma alá helyeztetett. Az ország váraiba császári csapatok rendezkednek be, a nép évi 700 ezer forint adót fizet Bécsnek. Ezzel vége is szakad az Erdélyi Fejedelemségnek. I. Lipót 1691. december 4-én kiadott és a fogarasi országgyűlésen kihirdetett Diploma Leopoldinumban a Habsburg kormányzat és az erdélyi főurak kompromisszumát pecsételi meg, biztosítva Erdély belső közhatalmi önállóságát, leszögezve, mennyi lesz a tartomány adója, békeidőben 50 ezer forint, háborúban 400 ezer forint. De már 1693-ban módosítják a Diplomát, majd 1694-ben véglegesítik szövegét, mely Erdély helyét a Habsburg Birodalmon belül meghatározza. Elvileg biztosította az önálló belső politikát, a belső rend megteremtésének feltételeit. A kiskorú II. Apafi Mihály helyett, akit aztán Bécsbe visznek örökös száműzetésbe, Bánffy György lesz Erdély gubernátora, ám országos ügyekben ezentúl a Habsburg kormányzat és a főrendek érdekei érvényesültek. Az erdélyi főnemesség felemelkedése ekkor kezdődik el. Emeljünk ki a Diplomából két olyan pontot, amelyek a madéfalvi eseményekkel szorosan összefüggnek: 14.„A székelyek, az emberiség legharciasabb fajtája, legyenek teljességgel mentesek a jövőben is minden adótól, csakúgy, mint eddig, a téli és nyári katonatartás minden terhétől szintén, továbbá a tizedektől és a szolgáltatásoktól is, azon javaik után, melyeket a székely felkelés kötelezettségével birtokolnak. Ezzel szemben fennmarad abbeli kötelezettségük, hogy a haza védelmére saját költségükön kell katonáskodniuk. Nem értjük azonban ide a székely parasztokat vagy jobbágyokat. Paksi likär I 2014. március T