A Pallas nagy lexikona, 1. kötet: A-Aradmegye (1893)

A, Á - Adventisták - Adventitia bona - Adventitius - Adverbium - Adversa fortuna - Adversaria - Adverso flumine - Advitalitium - Advocati ecclesiae - Advocatus - Advocatus diaboli - Ad vocem - Advogatófa - Adyche - Adye - Adzmir-Mervara - Adzsár - Adzsmán - Ae - Aeby

Adventisták — 113 — Adventisták, vallásos felekezet az észak-ame­rikai Egyesült­ Államokban és Angolországban is. A felekezet tagjai egy minél előbb eljövendő ezer­éves országban hisznek, mely Krisztus újra eljö­vetelével látható alakban fog kezdődni (1. Chi­liazmus). Ε felekezet alapítója Miller Vilmos, ki 1831-től kezdve New­ York, Massachusetts, Maine­s más észak-amerikai államokban sok hivőt csopor­tosított maga köré, kiket az ő neve után milleri­tákraik is neveznek. Miller a világ végének elérke­zését először 1843, azután 1844 március havára jö­vendölte meg. Ámbár követőinek többsége, miután jóslatai nem teljesültek be, elhagyta őt, mégis tekintélyes számot tudott maga mellett megtar­tani és egyháztestté, felekezetté tömöríteni ; azt azonban még­sem tudta megakadályozni, hogy szakadás ne álljon be felekezetében. Az adventis­ták ma a következő kisebb felekezetekre oszlanak fel : Evangelical Adventists, Second­ Advent­ Chris­tians, Seventh Day Adventists, Life and Advent Union, és Age to come Adventists, melyek vallá­sos hitükre nézve csak néhány pontban térnek el egymástól, mint p. a gonoszok feltámadására és a halhatatlanságra stb. vonatkozó tanokban. Miller követőinek száma, halála után (1849) folytonosan emelkedett, s az 1880. évi cenzus szerint 746 lel­készszel 90,079-et tett ki. A fenn elősorolt ki­sebb felekezetek közül mindenik tart fenn leg­alább egy időszaki folyóiratot, a publicistikai te­vékenység különben is nagyon élénk lévén kö­zöttük. Iskolák alapítására csak a Seventh Day Adventisták felekezete tett valamit, amennyiben ez egyházak nagyon csekély vagyonnal birván, lelkészeik csaknem kizárólag lelkészi hivatásuk körén kivül keresik létfentartásuk eszközeit. Ezért aztán egyházi szervezetük is kevés kivétellel na­gyon laza. es—γ. Adventitia bona (lat.) a. m. másután, mint örökség utján szerzett javak. A.­um peculium az ujabb romai jogban az apai hatalom alatt álló gyer­meknek minden szerzeménye, amely nem szár­mazik az atyától és nem castrense peculium (hadi szolgálat által szerzett) v. quasi castrense peculium (hivatal, ügyvédség, birói gondnokság által szer­zett, az uralkodó vagy uralkodóné á által adományo­zott vagyon s a lelkészi hivatalt viselőnek egész szerzeménye). A megkülönböztetésnek jogi jelentő­sége van, mert míg a «castrense» és a «quasi c. p.» a­­nnak teljes és szabad tulajdonát képezi, ame­lyen az apát még a haszonélvezet joga sem illeti meg, addig az «a. pec.» tulajdonjoga a gyermeké ugyan, de kezelése és haszonélvezete az apai ha­talom tartama közben az apát illeti. A különb­ségeknek jogi jelentősége akkor szembetűnő, ha arra gondolunk, hogy a régi római jogban házi gyermeknek saját vagyona nem lehetett, hanem minden, amit szerzett, apjáé volt. Az apától ka­pott vagyon peculium profectitium s ennek tulaj­dona, ugyszinte az, amit a fiu vele szerez, az apáé marad. — Adventitia dos a nőnek hozománya, mely nem a nőnek apjától v. atyai nagyapjától származik, vagyis nem profectitia dos. HEIL. Advent­itius v. adventiv (járulékos), általában olyan növényszerv, mely nem a meghatározott helyén fejlődik, hanem a rendes szabályok elle­nére, másutt határozatlan rendben. Az adventiv képlet keletkezése mindig endogén. — Adventiv flóra (florula advena v. adventi­tise plantae), 1. Jövevény növények. Adventiv gyökerek, 1. Járu­lékos gyökerek. Adventiv rügyek, 1. Járulékos rügy­ek. BOKB. Adverbium (lat.) a. m. határozó szó ; 1. o. Adversa for­tun­a (lat.), balsors; adversa pars, ellenfél ; adversativ, megszüntető v. meg­szorító. Adversaria (lat.), a római üzleti nyelvben az üzleti események előleges feljegyzésére szolgáló könyvek ; ujabb időben oly irományok, melyek alkalmi jegyzeteket tartalmaznak. Adverso Ilum­ine (lat.), Horácnak latin mon­dása : ellenkező széllel (vitorlázni), azaz balsors­sal küzdeni. Advitalitium (lat.) a. m. valamely dolognak életfogytiglan való haszonélvezete. Advocati ecclesiae (defensores actores ec­clesise, lat.), régen az egyházak és egyházi alapít­ványok ügyvivői, ügyvédei. Advocatus (lat.) a. m. ügyvéd , 1. o. Advocatus diaboli (lat.), kanonizáció (szen­tek közé iktatás) körül követett eljárásban a ka­nonizációt ellenző ügyvéd. L. még Duibolus Rotte. Ad vocem (lat.) a. m. a szónál (megjegy­zendő). Advogatefa (növ.), a hasonló hangzás nyomán így is mondják az amerikai névből eredő avogate-, avogato- v. abakatefát: 1. Persea. Adyche, 1. Abadz. Adyé (ejtsd: edi) sir John Miller, angol tábor­nok, szül. Sevenoaksban (Kent) 1819. Részt vett a krimi hadjáratban, harcolt Indiában, Afganisz­tánban (1863—64) ós mint Wolseley törzskari se­gédje Egyiptomban (1882). 1886-ban Gibraltár kor­mányzójává nevezték ki. Müvei : «The defence of Cawnpore by the troops under theorderof major­general C. A. Windham in Nov. 1857» (London 1858) ; «A review of the Crimean war in the win­ter of 1854—55» (u. o. 1860) és «Sitana, a moun­tain campaign on the borders of Afghanistan in 1863» (u. o. 1867). Adzmir­ Merwara (angolul Ajmere-Merwara), indo-brit kommusszariátus Bengáliában, az É. sz. 25— 30'—26° 45' és K. h. 73° 53' -75° 22' Gr. alatt, 7021 km 2, (1891) 541, 890 lakossal, kiknek a/3-a hindu, a többi mohammedán, mintegy 3000 ke­resztény kivételével. Az ország részben sik, homo­kos és kopár, részben a Taragarh (870 m. magas) és az Arawak­ hegyei borítják. Főfolyója a Banasz, Adzsár, az örmény fensikon lakó s a láz­okkal rokon nép, mely az 1877-iki orosz-török háború után orosz fenhatóság alá került. Mohammedán vallásúak. Ép és többnyire szép testalkatúak ; a zíhn-ok nyelvét beszélik, hősiességük és bátor­ságuk híres. A. A. Ádzsmán, 1. Arab. , Ae kezdetű és itt nem talált cimszókat 1. E. É­v. Ai alatt. Reby Kristóf Tivadar, német antropologus, szül. 1835. Pfalzburg mellett (Lotharingia), megh. 1885. Ellinben. Tanulmányait a baseli és a göttingai egye­temeken végezte; 1858-ban Baseb­en docenssé, 1863-ban Bemben a bonctan tanára lett, honnan 1884-ben a prágai egyetemre hivták meg. «Unter- 8 A Paulas nagy Lexik­ona. I köt. Reby

Next