A Pallas nagy lexikona, 3. kötet: Békalencse—Burgonyavész (1893)
B - Belgrad - Belgrád
Belgrád 1 bőrgyár, 10 könyvsajtó, 6 téglagyár, 2 szesz-, 2 sörgyár, 1 ércöntő és 1 kalapgyár állott fenn. A kereskedés igen élénk , Szerbia külkereskedelmét nagyobbáram. közvetíti , a nyugat-európai iparcikkeket ide hozzák be és a nyerstermékek legnagyobb részét innen viszik ki. Az iparosok nagyobbára idegenek, a kereskedelem ellenben jobbára szerbek kezében van ; a kereskedelem előmozdítására szolgál a szerb nemzeti bank és egy hitelbank. B. lakóinak legkedveltebb kirándulóhelye : Topcsider (vasúton 1/4 óra), kedves fekvésű, szép parkban épült egyszerű épület, közelében egy templommal. A kosutiákban (szarvaspark) van 111. Obrenovics Mihálynak egy kereszttel megjelölt kenotáfiuma. B. közigazgatási hatósága egy polgármesterből, 7 tanácsosból, δ titkárból és 32 fizetés nélküli tanácsosból, illetőleg képviselőből áll. A városnak 1 millió frank adóssága van. —ZIK. Története. B. sztratégiai fontosságát korán felismerték a régi népek. A rómaiak Singidunumnak nevezték a várost és Felső-Moesiához csatolták. A középkor folyamában Alba Bulgarorum, Belogradum- és Ballegradanak hívták. A VII—IX. században az avarok birtokában volt, azután a bolgárok, majd pedig a bizánci császárok hatalmába került. 1070 körül Niketász volt B. görög parancsnoka, ki szabad átjárást engedett a rabló bessenyőknek, midőn ezek a Dunán át hazánkba csaptak zsákmány végett. Salamon király ez okból Géza és László hercegek kíséretében Nándorfehérvárt kemény ostrom alá vette. Niketász derekasan ellentállott, de midőn egy magyar leány az alsó várost felgyújtotta, a magyar sereg a támadt zavar közepette a várost elfoglalta, mire Niketász szabad elvonulás feltétele alapján a fellegvárt is feladta. A XII. században a város megint bizánci kézre került és a görög befolyás korában több csata zajlott le a város határában és vidékén. Maga Manuel császár is itt ütötte fel 1162. táborát, ahonnan hazánk ellen indító hadoszlopait. 1164. pedig a várat még jobban megerősítette. 1182.111. Béla vezetett B. tájékára hadat, hogy Kormenos Andronikos ellencsászárt megfenyítse. Mióta IV. Béla király a macsói bánságot megalapította, B. is a magyar fenhatóság hatalmi körébe esett. Róbert Károly 1319. Milutin Uroz szerb fejedelmet a magyar fenhatóság elismerésére kényszerítette, Nagy Lajos pedig Dusán szerb ecári utódját, Urozt győzte le. 1426. Lázárevics István szerb fejedelem a törököktől való félelmében Zsigmond királylyal Tatán oly szerződést kötött, hogy halála után az általa utódnak kiszemelt Brankovics György Zsigmondnak majd hűséget fogad, Belgrádot pedig és több más fontos szerb várat a magyar kormánynak fogja átengedni (ami meg is történt). A XV. század közepe óta a török mind jobban és jobban behálózta Szerbiát. Az 1448. szerencsétlen rigómezei csata után Hunyadi János Belgrád felé menekült, de a hitszegő Brankovics György Szendrőbe kísértette. Az 1456. év meghozta az első török ostromot. Mohammed szultán roppant sereggel fogott B. ostromához. Szilágyi Mihály azonban, a vár parancsnoka, mindaddig derekasan ellenállott, míg Hunyadi János és Kapisztrán János gyakorlatlan bár, de lelkes keresztes vitézeikkel a város felmentésére megérkeztek. Hunyadi előbb a török gályahajók során át tört magának utat a várba ; azután jul. 21. visszaverte a szultán rohamát és másnap maga támadta meg a törököket, kiket fényesen legyőzött. A belgrádi diadal a hadi történetnek egyik legbámulandóbb eseménye. A felmentett várban folyt le ugyancsak (1456. november 9.) az az izgalmas jelenet, melynek a cselszövő Cilici Ulrik esett áldozatul. Maga B. ezóta egészen 1521-ig félelmetes végbástyául szerepelt a félholddal szemben. A szultánok több ízben készültek elfoglalására , így maga az 1456. megfutott Mohammed szultán is,ki fogadalmat tett, hogy mindaddig nem élvezi az élet örömeit, míg Bormára fel nem tűzheti a félholdat. De ez csak Szolimán szultánnak sikerült, ki felhasználván a Jagellók alatt beállott hanyatlást. 1521 nyarán Szabács bevétele után Belgrádot is ostrom alá vette. A vár bástyái jó karban voltak és a 700 főből álló őrség több mint 20 ostromot vert vissza , midőn azután az alsó város mégis a szultán kezébe került, a megfagyott őrség a fellegvárba vonult vissza. A csapat vezére, Oláh Balázs mindamellett most sem akart hallani a vár feladásáról. Ekkor azonban maga is súlyosan megsebesült, a magyar és szerb lakosság között pedig viszály támadt. A zavar közepette az áruló Morgay János hadnagy, az elesett Móré Mihály utóda, a törökökhöz szökött, kiknek nevében azután Oláhnak kegyelmet biztosított, ha a várat a szultánnak átadja. Oláh erre a szerb lakosság kívánságára aug. 29. a fellegvárt szabad elvonulás felétele alapján Mohaimnednek csakugyan át is adta, de midőn maroknyi csapatjával Zimony felé vonult, a törökök az adott szó ellenére felkoncolták. 1521—1688. B. török kézben volt. Ez utóbbi évben a szövetséges felmentő hadak Miksa bajor fejedelem, Scherffenberg tábornok, Fürstenberg ezredes, Starhomberg Guidó és a fiatal Savoyai Jenő vezérlete alatt komolyan hozzáfogtak B.-nak viszszavivásához, mely Ibrahim pasa és 4000 emberének derék ellentállása dacára célhoz is vezetett. A vár átadása után a török lakosok a császári parancsnokkal szerződést kötöttek, hogy 200,000 forint leüzetése után családostul barmostul Belgrádból hajón elköltözhessenek. Éppen hozzáfogtak a pénz olvasásához, midőn a dologról értesült Tököli néhány török lovassal közöttük termett, a pénzt lefoglalta, a császári biztosokat pedig és a törököket megszalasztotta; az utóbbiak a készenálló hajókra menekültek, melyek új hazájukba, Bolgárországba vitték őket. Belgrád, mely az ostrom következtében sokat szenvedett, ez években jóformán csak a katonai őrségnek volt lakóhelye, a többi lakos elszéledt. A császáriak diadala azonban nem volt tartós. Köprili Musztafa már 1690-60 ezer emberrel jelent meg B. előtt, melyet az Aspremont parancsnok helyébe küldött Croy herceg 5 ezer katonával védelmezett. Ekkor aug. 8. iszonyú szerencsétlenség történt: a lőporraktár levegőbe repült, minek következtében az őrség legnagyobb része szörnyű halált halt, maga a vár és város pedig teljesen romba dőlt. Croy herceg, — 40 — Belgrád