A Pallas nagy lexikona, 3. kötet: Békalencse—Burgonyavész (1893)

B - Borda - Bordagium - Bordal - Bordamag - Bordás medúzák

Borda — 508 — kodm­ok. Megkülönböztetünk kereszt B.-kat, átló­sokat, hosszirányú és simuló B.-kat. (A mellékelt alaprajzon is metszetekben (1. és 2. ábra) a bebol­tozandó tér kereszt bordákkal négyszögű mezőkre van osztva s az átlós B.-k egy köridomu zárkőnek támaszkodnak.) A B.-kat oszlopfejek vagy gyám­kövek hordják. A bordás szerkezet a boltíveket­­egymástól függetleníti s így a boltozat megépíté­sénél először a B.-kat rakjuk le és csak azután boltozzuk közéjük a süvegeket. A B.-k a csúcs­íves építészet szerkezetéhez alkalmazkodnak leg­inkább — ez az építésmód kezdte használni és ez fejlesztette is ki azokat leginkább. A 8. ábrá­ban a narbonnei székesegyház kórusa kereszt- és átlós bordás boltozatának perspektivikus alulné­zete van bemutatva. FITTLER: β. a hajóépítésnél, 1. Bakony. Borda János Károly, francia matematikus és tengerész, szül. Daxban, Landes kerületben 1733 máj. 4., megh. 1799 febr. 20. Tanulmányait a la fléchei jezsuitáknál végezte és azután a műszaki hadtestbe, később a chevaux-léger-ekhez lépett be. Már 1756. a Mémoire sur le mouvement des pro­jectiles c. művével a tudományos akadémia tag­ságát nyerte el. 1757. Hastenbecknél mint Malle­bois tábornagy hadsegéde harcolt. Erre a műszaki hadtest tisztje lett, 1767. a tengerészeti pályára lépett és 1671. mint chef d'Escadre Verdun de la Crem­e­ és Pingrével Amerikába utazott, hogy a kronométereket megvizsgálja, mi mellett egyúttal helyreigazította sok tengerpart, sziget és szirt hosszúsági és szélességi fekvését is. Az eredmé­nyeket a három útitárs a Voyage fait par ordre du roi en 1771 et 1772 en diverses parties de l'Europe et de l'Amerique c. munkában tette közzé. Ugyanazon szándékkal utazott 1774. a zöldfoki szigetekhez és Afrika Ny-i partjaihoz. Az 1777. és 1778-ki amerikai háború idejében mint a ten­geri haderő generálisának a francia fegyverek győzelmében része volt. 1782. Martiniqueből haza­térvén, angol fogságba esett, de becsületszavára Franciaországira eresztették, hol a tengerészeti minisztériumban tudományos működését folytatá. B. találta fel a csillagászati szögmérőt a délvonal meghatározására (Méchain és Delambrevel) és a neve után elnevezett reflexió- és repetició-köröket. Tőle származik főleg az uj francia mérték- és súly­rendszer. Hagyatékából Delambre 1801. kiadta : Tables trigonométriques, décimales stb. H. A. Bordagium (lat.), Angliában a bérlőknek azon szolgálattétele, mely abban áll, hogy a földesúrnak erdejéből házáh­oz a szükséges fát fuvarozni tartoz­nak. Jelenti még a zsellérek által terményekben fizetendő bérösszeget is. HEIL: Bordal, olyan dal, melynek hangulatát a bor­mámor adja; bortermő országokban fejlődött ki s rendesen ivás közben éneklik ; társas jelleménél fogva szívesen olvaszt magába általános reflexió­kat, szerelmi, baráti, hazafi­ érzést, melyeket a bor élesztő tü­ze s a vidám társaság fokoz, gon­dolatmenete csapongó és szeszélyes, a lelkesülés magasabb fokán ditirambbá válik. Kitűnő bordal­költő volt az ókorban Anakreón (v. ö. Szkolion­dalok). Irodalmunk újjászületése óta számos B.-t írtak nálunk is, így Csokonai, Kölcsey, Bajza, Vörösmarty stb., de eleinte v. igen szabad, vagy nem elég elfogulatlan volt a hang ; legszerencsé­sebben a B.-nak hangját is Petőfi találta el. Álta­lán a B. két túlságba eshetik, vagy igen mámo­ros s akkor nem elég nemes, vagy igen józan s akkor hideg. N. L. Bordamag (növ.), Laserpitium Tourn., Laser Baumg. , lázerfű), az ernyősök csinos hegyi kó­rója, mintegy 20 fajjal az ó­világban. Ernyőjét sok­levelű gallér fogja körül. Hasadó­ termésének egy­egy felén 5 fonál alaku főbordája közt 4 (az egész gyümölcsön 8) hártyanemű taréja van. Mindkét vi­rága egyenlő és termő. Hazánkban 7 faja van. A széleslevelű B. (L. latifolium L.) magas ágas­szárú ; levele hármasan kétszer szárnyalt ; levél­kéje szívalakú, bőrnemü, fűrészelt. Gyökerét ál­latorvosságnak (fehér encián) használják, a fa­lusi nép pedig sörbe áztatja s gyomorerősítőül iszsza. A L. Siler L. erösszagu gyökerét, mely nálunk főleg Horvátországban terem, a havasok lakosai fűszernek és fogfájás ellen használják. A régiek Ligusticum-nak hittak és szintén fűszerek VOlt. BORB. Bordás medúzák (Ctenophora), az űrbélt álla­tok egyik osztálya; szabadon úszó, többé-kevésbbé átlátszó kocsonya-összeállású, de váznélküli, majd gömb-, majd harang-, majd szalagforma testű ten­geri állatok. Testük felületén nyolc sorban apró. Bordás medúzák

Next