A Pallas nagy lexikona, 3. kötet: Békalencse—Burgonyavész (1893)
B - Bruguiera - Bruguieres - Bruhns - Bruimann - Brukkenau - Bruillot - Brumath - Brumaire - Brumalia - Brumata-enyv - Brun
Bruguiera ?33 — l'année chez les anciens Égyptiens (Berl. 1856) ; Monuments de l'Egypte (u. o. 1857) ; Geographische Inschriften altägyptischer Denkmäler (Lipcse 1857—60, 3 köt.); Histoire de l'Egypte (u. o. 1859.1. köt. német kiadása u. ο. 1877, angol fordítása 2. kiad., London 1880); Recueil de monuments égyptiens (Lipcse 1862—66, 4 rész) ; Reise der königlich preussischen Gesandtschaft nach Persien (u. o. 1862—63, 5. köt.) ; Matériaux pour servir à la reconstruction du calendrier des anciens Égyptiens (u. o. 1864) ; Wanderung nach den Türkisminen und der Sinaihalbinsel (u. o. 1866, 2. kiad. 1868) ; Hieroglyphisch-demotisches Wörterbuch (u. o. 1867-82 7. köt.); Über Bildung und Entwickelung der Schrift (Berlin 1868) ; Die ägyptische Gräberwelt (Lipcse 1868) ; Grammaire hiéroglyphique à l'usage des étudiants (u. o. 1872, megjelent német fordításban is) ; Neue Bruchstücke des Codex sinaiticus (u. o. 1875) ; L'exode et les monuments égyptiens (u. ο. 1875) ; Der Bau des Tempels Salomos nach der koptischen Bibelversion (u. o. 1877) ; Dictionnaire géographique de l'ancienne Egypte (u. ο. 1877—80); Drei Festkalender des Tempels von Apolloninopolis Magna (u. o. 1877) ; Reise nach der grossen Oase El Chargeh in der Libyschen Wüste (u. o. 1878, 27 táblával) ; Thesaurus inscriptionum segyptiacarum (u. o. 1883—91); Religion und Mithologie der alten Ägypter (u. o. 1884, uj kiad. 1891) ; Prinz Friedrich Karl im Morgenlande (Frankf. a. O. 1884). 1863-ban ö alapította a Zeitschrift für ägyptische Sprache und Altertumskunde c, folyóiratot. Legújabb müvei : Die Ägyptologie. Abriss d. Entdeckungen u. Forschungen auf dem Gebiete der ägypt. Schrift, Spracheu. Altertumskunde (Berl. 1890) és Steininschrift u. Bibelwort (Berl. 1891). MIKA. Bruguiera Lam. (nov.), a rhizoforaceák fája 8 fajjal az Óvilág tropikus tengerpartjain. Magva már a fán csírázik, gyökerét a földbe bocsátja, ugy hogy az ivadék az anyanövénynyel összefüggésben marad. Bruguières János, Vilmos francia természettudós, szül Montpellierben 1750., megh. Anconában 1798 okt. 1. 1792. beutazta Persiát. Az Encyklopédie méthodique számára megírta a Histoire naturelle des vers első kötetét (1791—92). Bruhns Károly Keresztély, csillagász, szül. Plönben (Holsteinban) 1830 nov. 22., megh. Lipcsében 1881 jun. 25. Gyakorlati mekhanikára adva magát, 1851. Berlinbe került, hol Énekével érintkezve, már előbb nagy kedvvel elsajátított matematikai és csillagászati ismeretei révén 1852. a csillagda segédjévé lett. E mellett látogatta az egyetemet, 1859. már habilitáltatta magát mint magántanár, és 1860. meghívták Lipcsébe mint az asztronómia tanárát és a felépítendő csillagvizsgáló igazgatóját, hol úgy is mint tanár, úgy is mint gyakorló megfigyelő sikeresen működött egész haláláig. 6 üstökös felfedezésén és zónamegfigyelésén kívül számos pályameghatározás neki köszönhető. Irt ezenkívül fontos értekezést a csillagászati sugártörésről (Lipcse 1861), Encke J. Ferencről gyönyörű életrajzot (u. o. 1869) és megírta más tudósokkal egyetemben (Ave-Lallement, Dove, Grisebach, Peschel stb.) Humboldt Sándor életének és tudományos működésének történetét (u. o. 1872). Mint az európai fokmérés bizottsági tagja vezette Szászországban az asztronomiai-geodéziai munkálatokat és mint a porosz geodéziai intézet csillagászati osztályának főnöke, kiadta az intézet Astronomisch-geodätische Arbeiten, Publikationen des preussischen geodätischen Instituts (Lipcse 1865—74) több kötetben foglalt munkálkodását. Az európai fokmérés állandó bizottsági tagja volt, a mecklenburgi fokmérés feldolgozásában tevékeny részt vett és számos hosszúságkülönbségmeghatározást tett közzé. 1863. Szászországban 24 meteorológiai állomást rendezett be, melyeknek megfigyelését 11 éven át közölte . 1878. megalapította Lipcsében Németország egyik legelső időprognózis állomását és Buys-Ballottal és másokkal együtt megteremtette a nemzetközi meteorológiai bizottságot, melynek tagja is lett. Az Astronomische Gesellschaft alapításában neki is része van és tisztikarában is szerepelt és az 1874-ki Vénusátvonulás kommissziója szűkebb bizottságának tagja volt. Hétjegyű logaritmustáblái (Lipcse 1869, 2. kiad. 1881) kedveltek. KÖVESLIGETHY, Bruimann Vilmos, bányakapitány. A magyar bányászatot ismertető dolgozatai megjelentek a Földtani Közlönyben 1871—72, Bányászati és Kohászati lapokban 1871, az Oest. Zeitschr. für Berg- und Hüttenwesen 1872 ; műve : A magyar korona országainak bányaipara 1864—83. PÉCH.. Brukenau (Brückenau), nagyközség Temes vármegye vingai j.-ban, (1891) 1550 német lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Brulliot Ferenc, német tudós, szül. Düsseldorfban 1780 febr. 26., megh. Münchenben 1836 nov.. з. A rézmetszet-gyűjtemény őre volt Münchenben. Munkái : Dictionnaire des monogrammes (2 köt., Lipcse 1827—28); Table generale des monogrammes (Münch. 1820) ; Catalogue raisonné des estamps des cabinet de feu M. d'Aretin (2 köt., и. o. 1827-30). Brumath, kis város Alsó-Elzászban, 16 km.-re, Straszburgtól, a Zorn partján, (1890) 5548 lak., börcserzőkkel és téglagyártással. Brumaire (ejtsd: brümer), a francia forradalom uj naptárában az okt 23-tól nov. 21-ig terjedő hónap. A VIII. évf. 18. (1799 nov. 9.) Bonaparte ezredes kiűzette az 500 szenátort a st.-cloudi tanácsteremből és ez által megbuktatta a direktóriumot. Brumalia (a bruma a. m. tél. szótól), a római Bacchus-ünnepélyek, melyek nov. 24. kezdődtek s 30 napig tartottak. v. n. Brumata-enyv. Ragadós anyag, melynek készítését Becker jüterbogk-i tanár találta fel. A kertészetben a gyümölcsfákra mászó rovarok fogdosására ugy alkalmazzák, hogy a fa derekára egy papirtölcsért kötnek, s ezt belül a B.-vel kenik be ; midőn a rovarok a fára másznak, belekerülnek a tölcsérbe s ott ragadnak. MZV. Brun Friderika Zsófia Krisztiána, német utazási iró és költőnő sziil. Grafentonnában 1765 jun. 3., megh. Kopenhágában 1835 márc. 25. Munkái : Gedichte (Zűr. 1795) ; Wahrheit aus Morgenträumen und Idas ästhetische Entwickelung (Aarau 1829) ; Prosaische Schriften (4 köt., Zürich 1799— 1801) ; Episoden (u. ott 1807) ; Briefe aus Rom (Drezda 1816) stb. Brun