A Pallas nagy lexikona, 3. kötet: Békalencse—Burgonyavész (1893)
B - Belüd - Belügyminiszterium - Belváz - Belvedere - Belvedere Maritimo - Belvedere-rétegek - Belvidék - Belviz - Belvizlevezetés
Belüd — 65 — ellenében a lechfeldi győzelmet (1146 szept. 11.) főleg őneki lehet tulajdonítni. Főleg az ő érdeme, hogy 1147. Géza király Erdélybe és a Szepességbe a bujdosó szászokat és flamandokat befogadta s letelepítette s hogy Csudomir, vagy Blaehin szerb fejedelem a magyar fennhatóságot elismerte. Ez utóbbi tény idézte föl Mánuel ellenében a görög háborút, melyben mint hadvezér B. ismételten kitűnt. 1156-ban ő lett az ország nádora. A görögkeleti vallásról időközben, úgy látszik, a róm. kat. vallásra tért át . Bátmonostort (1. o.) a bencések részére ő alapította, m. Belüd. Régi magyar személynév, mely középkori okleveleinkben Belud, Belid, Beleud, Beled, Beliud, Beleed stb. alakban fordul elő s jelentése a. m. «tudós», «okos». (A kun «bildi», «bilüdi» szóból.) A név főként a nagy valószínűséggel bessenyő származású Osl nemzetségnél volt használatban, melynek öt ilyen nevű tagját ismerjük. Belügyminisztérium (m. kir.), a m. kir. belügyminiszter a közvetlenül mellérendelt, miniszteriális — kebelbeli — hivatali személyzettel. A személyzet a belügyminiszter hatóságához tartozó kormányzati és közigazgatási teendők köreinek megfelelőleg ügyosztályokra, számvevőségre és kezelési hivatalokra oszlik. A belügyminiszter központi főhatósága a törvényhatósági és községi önkormányzat autonóm ügyeinek, az árva- és gyámügyi, szegényügyi, közjótékonysági, közegészségügyi igazgatásnak, közbiztonsági rendőrségnek. A belügyminiszter vezeti az úgynevezett közjogi igazgatás ügyét, vagyis az országgyűlés házainak szervezetére, működésére vonatkozó végrehajtó hatalmi funkciókat, amennyiben azok az alkotmány és a törvények értelmében magának a parlamenti testületeknek, azok bizottságainak, tisztviselőinek fenntartva, vagy más hatóságokhoz utalva nincsenek. A belügyminiszternek közvetetlenül alá vannak rendelve : a városi és vármegyei köztörvényhatóságok, az országos levéltár, országos gyógyintézetek, országos közegészségügyi tanács, országos központi járványbizottság, országos közegészségügyi felügyelők ; a földtehermentesítési alapigazgatóság , honvédalaphivatal; a budapesti és kolozsvári nemzeti színház, a m. kir. opera. KM. Belvár (állat), belső váz, endoskeleton, a sugárkák (1. Radiolaria) s néhány gerinctelen állat (1. Szivacsok, Kor állok) testének belsejében levő chitinszerfs anyagból, kovasavból vagy szénsavas mészből. — a gerinceseknek (1. o.) porc- vagy csontszövetből álló belső szilárd, majd merev, majd rugalmas váza. E. G. Belvedere (olasz), magasabb helyen emelt, árkádokkal, vagy terasszokkal körülvett épületnek a neve, mely szép kilátást nyújt a körülfekvő vidékre. Híres a Vatikán B.-nek elnevezett szárnya, mely jelenleg az összes gyűjteményeket s a könyvtárt tartalmazza. A bécsi B. savoyai Jenő palotája volt és egészen a legutóbbi időkig a császári képtár volt benne. A prágai B. a Közép-Európában található olasz renaissance-emlékeknek egyik legkiválóbbika . I. Ferdinánd építtette nejének mulató helyül 1536—56. Belvedere Maritimo, járási székhely Cosenza olasz tartományban, pompás környéken a Tirreni A Pallas nagy Lexikona. III. köt. tenger közelében. (Issi) 2047 lak. K-re tőle van a Mondea hegy, ahonnan mind az Adriai-, mind a Tirreni-tenger látható. B. borai a legjobb calabriai borok. Belvedere-rétegek, illetőleg B. kavics és homok, a bécsi medencében a legfiatalabb harmadkorú rétegek, vagyis a kongéria-emelet lerakodásai. Bécsben a Belvedere közelében levő kavics-és homokbányák anyagát képezvén, innen a név. Fuchs (1. Bécsi medence) külön tráciai emelet névvel jelöli a B. korát. Édes,és pedig határozottan folyóvíz lerakódásai. A sárgás-vereses homok van mélyebben, a quarc-kavics e felett. A kavicsbányákban harmadkori emlősök csontjait találták, a néhol összeálló, megkeményedett homokban pedig gyakoriak a növénylenyomatok. SZT. H. Belvidék, a partvidéknek vagy határszéleknek ellentétes. Belvíz. B.-nek nevezünk általában minden feneklő vagy fölfakadó, egyes földterületeket időszakonként elborító kártékony vizet. Keletkezésére a B. háromféle: Csapadékvíz, ha a talaj a beesett hó- vagy esőből származott vizet huzamosabb idő alatt sem bírja elemészteni. Az alföld kötött talaja kiválóan alkalmas efféle B.-ek keletkezésére. Talajvíz, mely szintén csapadékban bővelkedő időben szokott a laposabb helyeken előtörni, ha földalatti folyásában a folyó magas vízállása akadályozza. Ott lép föl, hol a jól vezető alsó réteget (kavics vagy folyóhomok) csak vékony agyagréteg borítja. Végre fakadó vagy szivárgó víz, mely magasabb árvizek alkalmával ott fordul elő, hol a töltés laza talajból van építve és ilyenen vezet keresztül. TIMON: Belvízlevezetés. Folyóinknak a töltésezés következtében felmagasított árvizei rendesen magasabbak, mint a két oldali terep felszíne , miért is azon idő alatt, míg az árvíz tart, az itt keletkezett belvizeket a folyóba vezetni nem lehet. Minthogy pedig nálunk a nagyobb árvizek nem őszszel, vagy télen, hanem tavaszszal lépnek föl, mikor a víz a gazdasági növényeket már kiöli, ha több napig vannak elborítva , ennélfogva nálunk a nedves években a B. kérdése rendkívül fontos. Az ártér ugyan a dolog természeténél fogva mindenütt alacsonyabb, mint a folyó megfelelő szakaszán az árvíz színe , de amíg nagyobb esésű folyónál könynyű a belvizeket egy főcsatornába összegyűjtve egy ponton a folyóba vezetni, ahol az árvíz már alacsonyabb a felső terep színénél , addig a csekély esésű folyóknál, ahová töltések közé fogott folyóink nagyobb része tartozik, ez az eljárás nem alkalmazható. A Tiszának közepest meghaladó árvizei 2—3 sőt 4 m.-rel magasabbak az ártér mélyebb fekvésű részeinél, holott a vízszinnek csak 100—150 km.-re van ilyen esése ; ha tehát a keletkezett belvizeket nyilt csatornán akarnak a Tiszába vezetni, ily óriási hoszúságú, illetőleg a szükséges esés miatt még ennél is hosszabb csatornákra volna szükség. Nálunk tehát a B. célszerűen csak vízemeléssel kapcsolatban létesíthető. Így állván a dolog, első kötelesség mindenütt, ahol nem nagyon csekély víztömegekről van szó, a különféle belvizeket magasságuk szerint különböző zónákba osztani, vagyis a magasabb fekvésű helyeken keletkezett vizeket külön főcsatornán Belvízlevezetés