A Pallas nagy lexikona, 3. kötet: Békalencse—Burgonyavész (1893)

B - Belüd - Belügyminiszterium - Belváz - Belvedere - Belvedere Maritimo - Belvedere-rétegek - Belvidék - Belviz - Belvizlevezetés

Belüd — 65 — ellenében a lechfeldi győzelmet (1­146 szept. 11.) főleg őneki lehet tulajdonítni. Főleg az ő érdeme, hogy 1147. Géza király Erdélybe és a Szepességbe a bujdosó szászokat és flamandokat befogadta s letelepítette s hogy Csudomir, vagy Blaehin szerb fejedelem a magyar fennhatóságot elismerte. Ez utóbbi tény idézte föl Mánuel ellenében a görög háborút, melyben mint hadvezér B. ismételten kitű­nt. 1156-ban ő lett az ország nádora. A görög­keleti vallásról időközben, úgy látszik, a róm. kat. vallásra tért át . Bátmonostort (1. o.) a bencések részére ő alapította, m. Belüd. Régi magyar személynév, mely közép­kori okleveleinkben Belud, Belid, Beleud, Beled, Beliud, Beleed stb. alakban fordul elő s jelentése a. m. «tudós», «okos». (A kun «bildi», «bilüdi» szóból.) A név főként a nagy valószínűséggel bes­senyő származású Osl nemzetségnél volt haszná­latban, melynek öt ilyen nevű tagját ismerjük. Belügyminisztérium (m. kir.), a m. kir. belügy­miniszter a közvetlenül mellérendelt, miniszteriá­lis — kebelbeli — hivatali személyzettel. A sze­mélyzet a belügyminiszter hatóságához tartozó kormányzati és közigazgatási teendők köreinek megfelelőleg ügyosztályokra, számvevőségre és kezelési hivatalokra oszlik. A belügyminiszter központi főhatósága a törvényhatósági és köz­ségi önkormányzat autonóm ügyeinek, az árva- és gyámügyi, szegényügyi, közjótékonysági, köz­egészségügyi igazgatásnak, közbiztonsági rend­őrségnek. A belügyminiszter vezeti az úgyneve­zett közjogi igazgatás ügyét, vagyis az országgyű­lés házainak szervezetére, működésére vonatkozó végrehajtó hatalmi funkciókat, amennyiben azok az alkotmány és a törvények értelmében magá­nak a parlamenti testületeknek, azok bizottságai­nak, tisztviselőinek fenntartva, vagy más hatósá­gokhoz utalva nincsenek. A belügyminiszternek közvetetlenü­l alá vannak rendelve : a városi és vármegyei köztörvényhatóságok, az országos le­véltár, országos gyógyintézetek, országos köz­egészségügyi tanács, országos központi járvány­bizottság, országos közegészségügyi felügyelők ; a földtehermentesítési alap­igazgatóság , honvéd­alaphivatal; a budapesti és kolozsvári nemzeti színház, a m. kir. opera. KM. Belvár (állat), belső váz, endoskeleton, a sugárkák (1. Radiolaria) s néhány gerinctelen állat (1. Szi­vacsok, Kor állok) testének belsejében levő chitin­szerfs anyagból, kovasavból vagy szénsavas mész­ből. — a gerinceseknek (1. o.) porc- vagy csont­szövetből álló belső szilárd, majd merev, majd rugalmas váza. E. G. Belvedere (olasz), magasabb helyen emelt, ár­kádokkal, vagy terasszokkal körülvett épületnek a neve, mely szép kilátást nyújt a körülfekvő vi­dékre. Híres a Vatikán B.-nek elnevezett szárnya, mely jelenleg az összes gyűjteményeket s a könyv­tárt tartalmazza. A bécsi B. savoyai Jenő palotája volt és egészen a legutóbbi időkig a császári kép­tár volt benne. A prágai B. a Közép-Európában található olasz renaissance-em­lékeknek egyik­ leg­kiválóbbika . I. Ferdinánd építtette nejének mulató helyül 1536—56. Belvedere Maritimo, járási székhely Cosenza olasz tartományban, pompás környéken a Tirreni A Pallas nagy Lexikona. III. köt. tenger közelében. (Issi) 2047 lak. K-re tőle van a Mondea hegy, ahonnan mind az Adriai-, mind a Tirreni-tenger látható. B. borai a legjobb calabriai borok. Belvedere-rétegek, illetőleg B. kavics és ho­mok, a bécsi medencében a legfiatalabb harmad­korú rétegek, vagyis a kongéria-emelet lerakodá­sai. Bécsben a Belvedere közelében levő kavics-és homokbányák anyagát képezvén, innen a név. Fuchs (1. Bécsi medence) külön tráciai emelet névvel jelöli a B. korát. Édes,és pedig határozottan folyóvíz lerakódásai. A sárgás-vereses homok van mélyebben, a quarc-kavics e felett. A kavicsbá­nyákban harmadkori emlősök csontjait találták, a néhol összeálló, megkeményedett homokban pedig gyakoriak a növénylenyomatok. SZT. H. Belvidék, a partvidéknek vagy határszéleknek ellentéte­­s. Belvíz. B.-nek nevezünk általában minden fe­neklő vagy fölfakadó, egyes földterületeket idő­szakonként elborító kártékony vizet. Keletkezé­sére a B. háromféle: Csapadékvíz, ha a talaj a beesett hó- vagy esőből származott vizet huza­mosabb idő alatt sem bírja elemészteni. Az alföld kötött talaja kiválóan alkalmas efféle B.-ek kelet­kezésére. Talajvíz, mely szintén csapadékban bő­velkedő időben szokott a laposabb helyeken elő­törni, ha földalatti folyásában a folyó magas víz­állása akadályozza. Ott lép föl, hol a jól vezető alsó réteget (kavics vagy folyóhomok) csak vé­kony agyagréteg borítja. Végre fakadó vagy szivárgó víz, mely magasabb árvizek alkalmával ott fordul elő, hol a töltés laza talajból van építve és ilyenen vezet keresztül. TIMON: Belvízlevezetés. Folyóinknak a töltésezés kö­vetkeztében felmagasított árvizei rendesen maga­sabbak, mint a két oldali terep felszíne , miért is azon idő alatt, míg az árvíz tart, az itt keletkezett belvizeket a folyóba vezetni nem lehet. Minthogy pedig nálunk a nagyobb árvizek nem őszszel, vagy télen, hanem tavaszszal lépnek föl, mikor a víz a gazdasági növényeket már kiöli, h­a több napig vannak elborítva , ennélfogva nálunk a nedves években a B. kérdése rendkívül fontos. Az ártér ugyan a dolog természeténél fogva mindenütt ala­csonyabb, mint a folyó megfelelő szakaszán az ár­víz színe , de amíg nagyobb esésű folyónál köny­nyű a belvizeket egy főcsatornába összegyűjtve egy ponton a folyóba vezetni, ahol az árvíz már alacsonyabb a felső terep színénél , addig a cse­kély esésű folyóknál, ahová töltések közé fogott folyóink nagyobb része tartozik, ez az eljárás nem alkalmazható. A Tiszának közepest meghaladó ár­vizei 2—3 sőt 4 m.-rel magasabbak az ártér mé­lyebb fekvésű részeinél, holott a vízszinnek csak 100—150 km.-re van ilyen esése ; ha tehát a ke­letkezett belvizeket nyilt csatornán akarnak a Ti­szába vezetni, ily óriási hoszúságú, illetőleg a szük­séges esés miatt még ennél is hosszabb csator­nákra volna szükség. Nálunk tehát a B. célszerűen csak vízemeléssel kapcsolatban létesíthető. Így állván a dolog, első kötelesség mindenütt, ahol nem nagyon csekély víztömegekről van szó, a különféle belvizeket magasságuk szerint külön­böző zónákba osztani, vagyis a magasabb fekvésű helyeken keletkezett vizeket külön főcsatornán Belvízlevezetés

Next