A Pallas nagy lexikona, 4. kötet: Burgos-Damjanich (1893)
C - Charente - Charente-Inférieure - Charenton-Le-Pont - Chares - Charette de la Contrie
Charente — 277 — Charente (ejtsd: sáránt), 1. folyó Franciaország Ny-i részében, Haute-Vienne départementban, 319 m. magas gránitdombokon ered. Kanyargós folyású. Mellékfolyói a Moulde, Lisonne, Toure, Guirlande, Seugne, Boutonne, Gère stb. Hossza 361 km., vízterülete 1050 km 3. Angoulêmetől kezdve 168 km.-nyire hajózható. A tenger áradása Saintesig érezhető. A tengeri hajók Tonnay-Charenteig is fölmennek. Fourasnál, Oleron-szigettel szemben a Gascognei-öbölbe torkol ; torkolatát a Madamer és Aix-szigetek védik. — 2. Département Franciaország Ny-i részében, Deux-Sèvres, Vienne, Haute-Vienne, Dordogne és Charente-Inférieure között ; a régi Angoumoisból, továbbá Limousin, Poitou, Saintonge és Périgord egyes részeiből alakíttatott, 5942 km-nyi tel., (1891) 360,259 lak. Fizikailag két különböző részből áll. ÉK-i része (336 km 2) gránitból és palás kőzetekből áll ; emelkedései meredek falúak, völgyei sokszor hegyszorulatokká keskenyednek ; klímája hűvös, földje terméketlen és nagyobbára csak legelőül szolgál ; a franciák Terres froidesnek hívják. Többi része nagyobbára a krétaképződményekből áll ; itt vannak a ravasz lyukak és barlangok (legszebbek a Rancogneiak) , de a melegebb, termékeny, gabonával bevetett és szőllővel beültetett földek is ; a franciák Terres chaudesnek hívják. A département a Charente (450 km2), a Gironde (75 km2) és a Vienne (68 km 2) vízkörnyékéhez tartozik. A Charente és mellékvizei : az Argentor, Tardoire-Bonnieure, a Touvre és Né, továbbá a Dronne és Larygne, a Vienne a Goiréval és Issoireval öntözik. Mintegy 192,000 ha.-nyi megművelhető földjéből 100,000 esik a szőllőkre, 49,000 ha. gabonaföldekre, 70,000 rétekre, 87,000 az erdőkre. A házi állatok száma : (1887) 10 45,175, szarvasmarha 94,782, juh 289,648. Fontos a szarvasgombatermesztés, a méhtenyésztés. Az ipar legfontosabb ágai : a szeszégetés, az agyag-, üveg-, papír- és bőripar. C. Angoulême, Barbezieux, Cognac, Confolens és Ruffec arrondissementokra oszlik. Fővárosa Angoulême. V. O. H. Coquand, Descr. physique géol., paléont. et minéral. du dép. C. Besançon 1858 ; Marvaud, Géographie du dép. C., 1850 ; Joanne, Geogr. du dép. C., 1858- -ZIK. Charente-Inférieure (ejtsd: sáránt enteriőr), département Franciaország Ny-i részében Vendée, Deux-Sèvres, Charente, Dordogne, Gironde és az Atlanti-óceán között, 6800 km 2-nyi területtel, (1891) 456,202 lak. Hozzája tartoznak Ré, Oloron (1. e.), Madame és Aix szigetek. Aunis és Saintonge nagyobb, Poitou és Angoumoisnak kisebb részéből alakították. Az egész département sík terület; legmagasabb dombja Deux-Sèvres felőli határán, 172 m. magas. A szaggatott tengerpart mellett, amelynek hossza 175 km., sok a mocsár és a futó homokkal borított terület ; a mocsáros vidékeket lassan kiszárítják, a lagunákat pedig tengeri só főzésére és osztriga-tenyésztésre használják ; a futó homokot nagyrészt megkötötték. C.-ot a Sèvre-Niortaise, a Charente és ennek mellékvizei a Boutonne, a Né, a Seugne, továbbá a 85 km. hosszú Seudre és a Gironde öntözik. Az éghajlat nagyon enyhe. A föld egyharmada a gabonatermesztés szolgálatában áll ; a szőllő (a bort nagyobbára konyak- és ecetgyártásra használják), a kender, a cukorrépa és gyümölcs, különösen gesztenye. A házi állatok közt legnagyobb számmal vannak juhok (268,000), szarvasmarhák (139,000), disznók (87,500) és lovak (37,800). Jelentékeny a halászat és a tengeri sófőzés. A főbb iparágak : a szeszgyártás, vászonszövés, kötélfonás, hajógyártás, cukorfinomítás és ecetgyártás. C. arrondissementjai : La Rochelle, Saint-Jean-d'Angely, Jonzac, Marennes, Rochefort-sur-Mer és Saintes. Fővárosa : La Rochelle. 29 kikötője közül a nagyobbak : La Rochelle, Rochefort, Royan, Marennes, Marans és Tonnay-Charente. Rochefort egyszersmind hadi kikötő. V. O. Joanne, Géogr. de la C., 1877. ; L. Délayant, Hist. du dép. de la C., La Rochelle 1875.—ZIK. Charenton-Le-Pont (ejtsd: sáránton lepon), város Seine francia départementban, a Marne mellett, 2 km.-nyire Páristól, (issi) 15,306 lak., párisi cikkek és porcellán készítésével, aszfalt-gyártással, bor- és fakereskedéssel , őrültek házával. Régi erődjéből a Navarrai Antalról elnevezett pavillon maradt fönn. Chares, 1. az athéniek egyik legnevezetesebb hadvezére Kr. e. a IV. sz.-ban. 367-től kezdve sok háborúban harcolt, a többi közt Macedóniai Fülöp ellen is 349—340., még pedig szerencsésen, de már 338. a Chaironea melletti csatában, melyben az athéni hadsereg egy részét ő vezérelte, a makedón taktikával nem tudott megbirkózni. 335. visszavonult a Hellespontus melletti Sigeumba, 333. a persákkal harcolt II. Sándor ellen, s 2000 emberrel védelmezte Mytilenet, amely azonban 332. kénytelen volt kapitulálni. 324. már nem volt életben. V. c. Cassianus, De Charis rebus gestis et moribus (March. 1849). 2. C., görög szobrász Lindosból, Rhodus szigetéről, Lysippus tanítványa, élt Kr. e. a IV. században ; ő az u. n. rhodusi kolosszus megteremtője. Charette de la Contrie (ejtsd: sarett d:la kontri) Ferenc Atanáz, a vendéeiek vezére, szül. Couffóban, Ancenis mellett 1763 ápr. 17., megh. Nantesban 1796 márc. 29. A tengeri szolgálatba lépett s 1789. hajóhadnagygyá lett, de a francia forradalom kitörése után elhagyta hazáját s az emigránsokhoz csatlakozott Koblenzben, hol azonban kártyajátékban vagyonát vesztette. Ez okból visszatért Bretagneba s a gárda soraiban harcolt a jakobinus csapatok ellen, és egy izben titokban Párisban is járt, és a király megmentésére vállalkozott, de sikertelenül. Ő maga azonban 1792 aug. 10. szerencsésen megmenekült a fővárosból s egy ideig Fonteclause várában rejtőzködött üldözői elől. Midőn 1793. a poitoui fölkelők C.-t vezérükül választották, azonnal hozzáfogott a felfegyverzett tömeg szervezéséhez s habár kezdetben Boulard köztársasági tábornoktól vereséget szenvedett, később mégis az egész Alsó-Vendéenek ura lett. Miután azonban a bretagnei fölkelők egyesülésük után nem őt választották fővezérükül, hiúságában sértve ezentúl folytatta a guerilla-harcot és egyes vidékek elpusztítása és felégetése, valamint vérengzése által a köztársasági érzelmű lakosságot rémületbe ejtette. Nevezetesebb hadi tényt azonban nem tudott felmutatni. 1794-ben Amely szók a C betilben nincsenek meg, a II-ban keresendők! 17* Charette de la Contrie