A Pallas nagy lexikona, 4. kötet: Burgos-Damjanich (1893)

C - Charente - Charente-Inférieure - Charenton-Le-Pont - Chares - Charette de la Contrie

Charente — 277 — Charente (ejtsd: sáránt), 1. folyó Franciaország Ny-i részében, Haute-Vienne département­ban, 319 m. magas gránitdombokon ered. Kanyargós fo­lyású. Mellékfolyói a Moulde, Lisonne, Tou­re, Guirlande, Seugne, Boutonne, Gère stb. Hossza 361 km., vízterülete 1050 km 3. Angoulêmetől kezdve 168 km.-nyire hajózható. A tenger ára­dása Saintesig érezhető. A tengeri hajók Tonnay-Charenteig is fölmennek. Fourasnál, Oleron-szi­gettel szemben a Gascognei-öbölbe torkol ; torko­latát a Madamer és Aix-szigetek védik. — 2. Dé­partement Franciaország Ny-i részében, Deux-Sèvres, Vienne, Haute-Vienne, Dordogne és Cha­rente-Inférieure között ; a régi Angoumoisból, továbbá Limousin, Poitou, Saintonge és Périgord egyes részeiből alakíttatott, 5942 km-nyi tel., (1891) 360,259 lak. Fizikailag két különböző rész­ből áll. ÉK-i része (336 km 2) gránitból és palás kőzetekből áll ; emelkedései meredek falúak, völ­gyei sokszor hegyszorulatokká keskenyednek ; klímája hű­vös, földje terméketlen és nagy­ob­bár­a csak legelőül szolgál ; a franciák Terres froides­nek hívják. Többi része nagyobbára a krétaképződ­ményekből áll ; itt vannak a ravasz lyukak és barlangok (legszebbek a Rancogneiak) , de a me­legebb, termékeny, gabonával bevetett és szőllő­vel beültetett földek is ; a franciák Terres chau­desnek hívják. A département a Charente (450 km2), a Gironde (75 km2) és a Vienne (68 km­ 2) vízkörnyékéhez tartozik. A Charente és mellék­vizei : az Argen­tor, Tardoire-Bonnieure, a Touvre és Né, továbbá a Dronne és Larygne, a Vienne a Goiréval és Issoireval öntözik. Mintegy 192,000 ha.-nyi megművelhető földjéből 100,000 esik a szőllőkre, 49,000 ha. gabonaföldekre, 70,000 ré­tekre, 87,000 az erdőkre. A házi állatok száma : (1887) 10 45,175, szarvasmarha 94,782, juh 289,648. Fontos a szarvasgombatermesztés, a méhtenyész­tés. Az ipar legfontosabb ágai : a szeszégetés, az agyag-, üveg-, papír- és bőripar. C. Angoulême, Barbezieux, Cognac, Confolens és Ruffec arron­dissementokra oszlik. Fővárosa Angoulême. V. O. H. Coquand, Descr. physique géol., paléont. et mi­néral. du dép. C. Besançon 1858 ; Marvaud, Géo­graphie du dép. C., 1850 ; Joanne, Geogr. du dép. C., 1858- -ZIK. Charente-Inférieure (ejtsd: sáránt enteriőr), dé­partement Franciaország Ny-i részében Vendée, Deux-Sèvres, Charente, Dordogne, Gironde és az Atlanti-óceán között, 6800 km 2-nyi területtel, (1891) 456,202 lak. Hozzája tartoznak Ré, Oloron (1. e.), Madame és Aix szigetek. Aunis és Saintonge na­gyobb, Poitou és Angoumoisnak kisebb részéből alakították. Az egész département sík terület; legmagasabb dombja Deux-Sèvres felőli határán, 172 m. magas. A szaggatott tengerpart mellett, amelynek hossza 175 km., sok a mocsár és a futó homokkal borított terület ; a mocsáros vidékeket lassan kiszárítják, a lagunákat pedig tengeri só főzésére és osztriga-tenyésztésre használják ; a futó homokot nagyrészt megkötötték. C.-ot a Sèvre-Niortaise, a Charente és ennek mellékvizei a Boutonne, a Né, a Seugne, továbbá a 85 km. hosszú Seudre és a Gironde öntözik. Az éghajlat nagyon enyhe. A föld egy­harmada a gabonater­mesztés szolgálatában áll ; a szőllő (a bort na­gyobbára konyak- és ecetgyártásra használják), a kender, a cukorrépa és gyümölcs, különösen gesz­tenye. A házi állatok közt legnagyobb számmal vannak juhok (268,000), szarvasmarhák (139,000), disznók (87,500) és lovak (37,800). Jelentékeny a halászat és a tengeri sófőzés. A főbb iparágak : a szeszgyártás, vászonszövés, kötélfonás, hajógyár­tás, cukorfinomítás és ecetgyártás. C. arrondisse­mentjai : La Rochelle, Saint-Jean-d'Angely, Jon­zac, Marennes, Rochefort-sur-Mer és Saintes. Fő­városa : La Rochelle. 29 kikötője közül a nagyob­bak : La Rochelle, Rochefort, Royan, Marennes, Marans és Tonnay-Charente. Rochefort egyszers­mind hadi kikötő. V. O. Joanne, Géogr. de la C., 1877. ; L. Délayant, Hist. du dép. de la C., La Ro­chelle 1875.­­—ZIK. Charenton-Le-Pont (ejtsd: sáránton le­pon), vá­ros Seine francia départementban, a Marne mel­lett, 2 km.-nyire Páristól, (issi) 15,306 lak., párisi cikkek és porcellán készítésével, aszfalt-gyártás­sal, bor- és fakereskedéssel , őrültek házával. Régi erődjéből a Navarrai Antalról elnevezett pavillon maradt fönn. Chares, 1. az athéniek egyik legnevezetesebb hadvezére Kr. e. a IV. sz.-ban. 367-től kezdve sok háborúban harcolt, a többi közt Macedóniai Fülöp ellen is 349—340., még pedig szerencsésen, de már 338. a Chaironea melletti csatában, melyben az athéni hadsereg egy részét ő vezérelte, a ma­kedón taktikával nem tudott megbirkózni. 335. visszavonult a Hellespontus melletti Sigeumba, 333. a persákkal harcolt II. Sándor ellen, s 2000 emberrel védelmezte Mytilenet, amely azonban 332. kénytelen volt kapitulálni. 324. már nem volt életben. V. c. Cassianus, De Charis rebus gestis et moribus (March. 1849). 2. C., görög szobrász Lindosból, Rhodus szige­téről, Lysippus tanítványa, élt Kr. e. a IV. szá­zadban ; ő az u. n. rhodusi kolosszus megterem­tője. Charette de la Contrie (ejtsd: sarett d:la kontri) Ferenc Atanáz, a vendéeiek vezére, szül. Couffó­ban, Ancenis mellett 1763 ápr. 17., megh. Nan­tesban 1796 márc. 29. A tengeri szolgálatba lé­pett s 1789. hajóhadnagygyá lett, de a francia forradalom kitörése után elhagyta hazáját s az emigránsokhoz csatlakozott Koblenzben, hol azon­ban kártyajátékban vagyonát vesztette. Ez okból visszatért Bretagneba s a gárda soraiban harcolt a jakobinus­ csapatok ellen, és egy izben titokban Párisban is járt, és a király megmentésére vállal­kozott, de sikertelenül. Ő maga azonban 1792 aug. 10. szerencsésen megmenekült a fővárosból s egy ideig Fonteclause várában rejtőzködött ül­dözői elől. Midőn 1793. a poitoui fölkelők C.-t vezérükül választották, azonnal hozzáfogott a fel­fegyverzett tömeg szervezéséhez s habár kezdet­ben Boulard köztársasági tábornoktól vereséget szenvedett, később mégis az egész Alsó-Vendée­nek ura lett. Miután azonban a bretagnei fölkelők egyesülésük után nem őt választották fővezérükül, hiúságában sértve ezentúl folytatta a guerilla-har­cot és egyes vidékek elpusztítása és felégetése, va­lamint vérengzése által a köztársasági érzelmű la­kosságot rémületbe ejtette. Nevezetesebb hadi tényt azonban nem tudott felmutatni. 1794-ben Amely szók a C betilben nincsenek meg­, a II-ban keresendők! 17* Charette de la Contrie

Next