A Pallas nagy lexikona, 4. kötet: Burgos-Damjanich (1893)
C - Chasles - Chasmone - Chasmus - Chasot - Chassaigna - Chassé - Chassé
Chasles — 285 — évig Velencében tanult és 1878. visszatért Armerikába. Legjobb képei : Piloty gyermekének arcképe, A nemes özvegy, Az eltörött korsó, Duneveck festő arcképe. Chasles (ejtsd: sál), 1. Mihály, francia matematikus , szül. Epernonban 1793 nov. 15., meghalt 1880 dec. 19. 1812—14. az école politechmique tanítványa volt, 1841 óta ugyanott a mekanika tanára és 1851. az akadémia rendes tagja lett. C. egyike volt a legnevezetesebb matematikusoknak ; első dolgozatai a másodrendű felületekre vonatkoznak, melyeknek elméletét igen szép tételekkel gazdagította. Ő az u. n. ujabb geométriának megalapítója, mely egységes szempontokból tárgyalja a geometriai alakzatok különböző tulajdonságait. Traité de géometrie supérieure 1852. Történelmi műve Aperçu historique sur l'origine et le développement des méthodes en géometrie kiváló fontosságú és annyiban különbözik előnyösen a geometria legtöbb történelmétől, hogy benne nem a geometerek életrajzát, hanem a tudományos vezéreszmék fejlődésének történetét találjuk. 1867. Ch. nagy feltűnést keltett Pascal egy állítólagos kéziratának kiadása által, melynek értelmében Pascal már jóval Newton előtt alapította volna meg a gravitáció elméletét. 1869. maga is belátta Charles, hogy egy szédelgő áldozata lett és azt készséggel el is ismerte. KOPP. 2. Cfs. Filarete, francia író, szül. Mainvilliersban Chartres mellett 1798. okt. 8., megh. Velencében 1873 jul. 18. Fiatal korában könyvnyomdász volt ; mint állítólagos forradalmárt elfogták, szabadon bocsátása után Angliába ment, 1837. a Bibliothèque Mazarin őre és a Collège de France-on az idegen nyelvek és irodalmak tanára lett. C. termékeny író volt, művei közül felemlítjük a következőket : Discours sur la vie et les ouvrages de Jaques Auguste de Thou (Páris 1824) ; Tableaux des progrès de la littérature française depuis le commencement du XVIe siècle (u. o. 1828) ; Études sur la révolution d'Angleterre (u. o. 1844—47, két köt.) ; Études sur l'antiquité (u. o. 1847) ; Études sur le moyen-âge ; Études sur l'Allemagne ancienne et moderne, melyek összegyűjtve : Études de littérature comparée (1847—54,11 köt.) c. jelentek meg. Ezenkívül : Études sur les hommes et les mœurs au XIXe siècle (1850) ; Études sur W. Shakespeare; Études contemporaines stb. ; ezenkívül irt számos novellát, regényt, útirajzot stb. Mémoires-jai 1876—78. (2 köt.)Párisban jelentek meg. Fia, C. Emil, szül. 1827., egymás után St. Menehouldban, Mâconban és Douayban, majd Dijonban és Párisban az ujabb nyelvek tanítója volt, 1873 óta az élő nyelvek tanításának főfelügyelője. Munkái : Étude sur la comédie au XVIe siècle (1856); Miguel de Cervantes, sa vie et son temps (2 kiad., 1866) ; irt ezenfelül számos történeti és nyelvtani vezérkönyvet. Chasmone E. Mey (növ.), l. Argyrolobium. Chasmus (gör. -lat.) a. m. ásítási görcs, amely néha neurasztenikus, vagy hisztérikus betegeknél észlelhető. κ. s. Chasot (ejtsd: sazó), l. Izsák Ferenc Egmont gróf, szül. Caenban (Normandia) 1716 febr. 18-án, megh. Lübeckben 1797 aug. 24.1734. a Rajna mellékén táborozott, midőn egy szerencsétlen párbaj miatt Németországba kellett menekülnie. Megismerkedvén a porosz koronaherceggel, a későbbi II. Frigyessel, porosz szolgálatba lépett s hősiesen harcolt Hohenfriedberg mellett. A porosz király barátságával tüntette ki, de C. pénzköveteléseivel, meggondolatlan beszédei s hevessége miatt Frigyes kegyét nemsokára elveszté, sőt 1752-ben a szolgálatból is elbocsátották. Utóbb II. Frigyes ajánlatára Lübeck város parancsnoka lett, ahol meg is halt. V. O. Schlözer, Chasot. Zur Geschichte Friedrich d. Gr. u. seiner Zeit (Berlin 1856). 2. G. Lajos Ágost Frigyes Adolf gróf, az előbbinek másodszülött fia, szül. 1763. okt. 10., megh. Pleszkovban 1813 jan. 13.1780. belépett egy porosz vértesezredbe s 1804. III. Vilmos király szárnysegéde lett. Résztvett az 1807. hadjáratban s lángoló hazafinak mutatta magát. Mint Berlin térparancsnoka elnézte, hogy Schill 1809. önkéntes hadat toborz és a franciák ellen készül, amiért a Napóleon boszújától tartó király kénytelen volt C.-t a szolgálatból elbocsátani. Az 1812. háború küszöbén Oroszországba ment, ahol orosz-német légió élén a franciák ellen harcolt. TH. GY. Chassaignac (ejtsd :saszenyak) Károly Mária Ede, francia sebész, szül. Nantesben 1805., meghalt Versaillesban 1879 aug. 26. 1835. lett orvossá, ugyanabban az évben proszektor és a párisi fakultás agrógéja, valamint a kórházak központi irodájának sebésze volt. Csak 1868. lett az orvosi akadémia tagja. A vérzés nélküli operálási módszer feltalálója. Számos művei közül a következőket említjük fel : Études d'anatomie et de pathologie chirurgicale (2 köt. Páris, 1851) ; Traité de l'écrasement linéaire (u. o. 1856) ; Leçons sur la trachéotomie (1855) ; Clinique chirurgicale de l'hôpital Lamboisière (1854—58); Traité pratique de la suppuration et du drainage chirurgical (2 köt. Páris 1859) ; Traité clinique et pratique des opérations chirurgicales (2 köt., u. o. 1861) ; De l'empoisonnement du sang par matières organiques (u. o 1873) stb. N—N. Chassé (franc., ejtsd: sasszé), tánclépés. C. croisé, keresztlépés a táncban. Chassé (ejtsd: sasszé) Dávid Henrik báró, németalföldi tábornok, szül. Thielben (Geldernben) 1765 márc. 18., megh. Bredában 1849 máj. 2. 1775. mint hadapród lépett a hollandi hadseregbe, 1781. hadnagygyá s 1787. kapitánynyá nevezték ki, de a hazafiúi pártnak elnyomása (1787) után, melyhez ő is tartozott, Franciaországba menekült, hol egyideig a hadseregben szolgált. 1795. azonban Pichegru hadával visszatért Hollandiába. 1796-ban Daendels alatt végig küzdötte a németországi hadjáratot, s később Würzburg ostrománál valamint 1799. az angol-orosz seregek Hollandiában való partra szállásánál annyira kitűnt, hogy 1803. ezredessé s 1806. vezérőrnagggyá léptették elő. Nagy érdemeket szerzett 1812—13. a spanyol háborúban, s mivel minden alkalommal «roham»-ot rendelt, katonái a «szurony-tábornok»nak nevezték. Bonaparte Lajos 1809. bárói rangra emelte. 1814. a szövetségesek elleni harcban hadparancsnok lett. A békekötés után alezredesi ranggal a németalföldi seregbe lépett s a Waterlooi csatában vett részt. A második párisi béke után C. a negyedik katonai parancsnokság élére ke- Amely szek a Cbetilben nincsenek meg, a It-ban keresendők! Chassé