A Pallas nagy lexikona, 4. kötet: Burgos-Damjanich (1893)

C - Chasles - Chasmone - Chasmus - Chasot - Chassaigna - Chassé - Chassé

Chasles — 285 — évig Velencében tanult és 1878. visszatért Arme­rikába. Legjobb képei : Piloty gyermekének arc­képe, A nemes özvegy, Az eltörött korsó, Dune­veck festő arcképe. Chasles (ejtsd: sál), 1. Mihály, francia matema­tikus , szül. Epernonban 1793 nov. 15., meghalt 1880 dec. 19. 1812—14. az école politechmique ta­nítványa volt, 1841 óta ugyanott a mekanika ta­nára és 1851. az akadémia rendes tagja lett. C. egyike volt a legnevezetesebb matematikusoknak ; első dolgozatai a másodrendű felületekre vonatkoz­nak, melyeknek elméletét igen szép tételekkel gaz­dagította. Ő az u. n. ujabb geométriának megalapí­tója, mely egységes szempontokból tárgyalja a geometriai alakzatok különböző tulajdonságait. Traité de géometrie supérieure 1852. Történelmi műve Aperçu historique sur l'origine et le dé­veloppement des méthodes en géometrie kiváló fontosságú és annyiban különbözik előnyösen a geometria legtöbb történelmétől, hogy benne nem a geometerek életrajzát, hanem a tudományos ve­zéreszmék fejlődésének történetét találjuk. 1867. Ch. nagy feltűnést keltett Pascal egy állítóla­gos kéziratának kiadása által, melynek értelmében Pascal már jóval Newton előtt alapította volna meg a gravitáció elméletét. 1869. maga is belátta Charles, hogy egy szédelgő áldozata lett és azt készséggel el is ismerte. KOPP. 2. Cfs. Filarete, francia író, szül. Mainvilliersban Chartres mellett 1798. okt. 8., megh. Velencében 1873 jul. 18. Fiatal korában könyvnyomdász volt ; mint állítólagos forradalmárt elfogták, szabadon bocsátása után Angliába ment, 1837. a Bibliothè­que Mazarin őre és a Collège de France-on az ide­gen nyelvek és irodalmak tanára lett. C. termé­keny író volt, művei közül felemlítjük a követ­kezőket : Discours sur la vie et les ouvrages de Jaques Auguste de Thou (Páris 1824) ; Tableaux des progrès de la littérature française depuis le com­mencement du XVIe siècle (u. o. 1828) ; Études sur la révolution d'Angleterre (u. o. 1844—47, két köt.) ; Études sur l'antiquité (u. o. 1847) ; Études sur le moyen-âge ; Études sur l'Allemagne an­cienne et moderne, melyek összegyűjtve : Études de littérature comparée (1847—54,11 köt.) c. jelen­tek meg. Ezenkívül : Études sur les hommes et les mœurs au XIXe siècle (1850) ; Études sur W. Shakespeare; Études contemporaines stb. ; ezenkí­vül irt számos novellát, regényt, útirajzot stb. Mé­moires-jai 1876—78. (2 köt.)Párisban jelentek meg. Fia, C. Emil, szül. 1827., egymás után St. Mene­houldban, Mâconban és Douayban, majd Dijonban és Párisban az ujabb nyelvek tanítója volt, 1873 óta az élő nyelvek tanításának főfelügyelője. Munkái : Étude sur la comédie au XVIe siècle (1856); Miguel de Cervantes, sa vie et son temps (2 kiad., 1866) ; irt ezenfelül számos történeti és nyelvtani vezérkönyvet. Chasmone E. Mey (növ.), l. Argyrolobium. Chasmus (gör. -lat.) a. m. ásítási görcs, amely néha neurasztenikus, vagy hisztérikus betegek­nél észlelhető. κ. s. Chasot (ejtsd: sazó), l. Izsák Ferenc Egmont gróf, szül. Caenban (Normandia) 1716 febr. 18-án, megh. Lübeckben 1797 aug. 24.1734. a Rajna mel­lékén táborozott, midőn egy szerencsétlen párbaj miatt Németországba kellett menekülnie. Megis­merkedvén a porosz koronaherceggel, a későbbi II. Frigyessel, porosz szolgálatba lépett s hősiesen harcolt Hohenfriedberg mellett. A porosz király barátságával tüntette ki, de C. pénzkövetelései­vel, meggondolatlan beszédei s hevessége miatt Frigyes kegyét nemsokára el­veszté, sőt 1752-ben a szolgálatból is elbocsátották. Utóbb II. Frigyes ajánlatára Lübeck város parancsnoka lett, ahol meg is halt. V. O. Schlözer, Chasot. Zur Geschichte Friedrich d. Gr. u. seiner Zeit (Berlin 1856). 2. G. Lajos Ágost Frigyes Adolf gróf, az előb­binek másodszülött fia, szül. 1763. okt. 10., megh. Pleszkovban 1813 jan. 13.1780. belépett egy porosz vértesezredbe s 1804. III. Vilmos király szárny­segéde lett. Résztvett az 1807. hadjáratban s lán­goló hazafinak mutatta magát. Mint Berlin térpa­rancsnoka elnézte, hogy Schill 1809. önkéntes ha­dat toborz és a franciák ellen készül, amiért a Na­póleon boszújától tartó király kénytelen volt C.-t a szolgálatból elbocsátani. Az 1812. háború küszö­bén Oroszországba ment, ahol orosz-német légió élén a franciák ellen harcolt. TH. GY. Chassaignac (ejtsd :saszenyak) Károly Mária Ede, francia sebész, szül. Nantesben 1805., meghalt Versaillesban 1879 aug. 26. 1835. lett orvossá, ugyanabban az évben proszektor és a párisi fa­kultás agrógéja, valamint a kórházak központi irodájának sebésze volt. Csak 1868. lett az orvosi akadémia tagja. A vérzés nélküli operálási mód­szer feltalálója. Számos művei közül a követke­zőket említjük fel : Études d'anatomie et de pa­thologie chirurgicale (2 köt. Páris, 1851) ; Traité de l'écrasement linéaire (u. o. 1856) ; Leçons sur la trachéotomie (1855) ; Clinique chirurgicale de l'hôpital Lam­boisière (1854—58); Traité pratique de la suppuration et du drainage chirurgical (2 köt. Páris 1859) ; Traité clinique et pratique des opérations chirurgicales (2 köt., u. o. 1861) ; De l'empoisonnement du sang par matières organi­ques (u. o 1873) stb. N—N. Chassé (franc., ejtsd: sasszé), tánclépés. C. croisé, keresztlépés a táncban. Chassé (ejtsd: sasszé) Dávid Henrik báró, né­metalföldi tábornok, szü­l. Thielben (Geldernben) 1765 márc. 18., megh. Bredában 1849 máj. 2. 1775. mint hadapród lépett a hollandi hadseregbe, 1781. hadnagygyá s 1787. kapitánynyá nevezték ki, de a hazafiúi pártnak elnyomása (1787) után, melyhez ő is tartozott, Franciaországba menekült, hol egyideig a hadseregben szolgált. 1795. azon­ban Pichegru hadával visszatért Hollandiába. 1796-ban Daendels alatt végig küzdötte a németor­szági hadjáratot, s később Würzburg ostrománál valamint 1799. az angol-orosz seregek Hollandiá­ban való partra szállásánál annyira kitűnt, hogy 1803. ezredessé s 1806. vezérőrnagggyá léptették elő. Nagy érdemeket szerzett 1812—13. a spa­nyol háborúban, s mivel minden alkalommal «ro­ham»-ot rendelt, katonái a «szurony-tábornok»­nak nevezték. Bonaparte Lajos 1809. bárói rangra emelte. 1814. a szövetségesek elleni harcban had­parancsnok lett. A békekötés után alezredesi rang­gal a németalföldi seregbe lépett s a Waterlooi csatában vett részt. A második párisi béke után C. a negyedik katonai parancsnokság élére ke- Amely szek a C­­betilben nincsenek meg, a It-ban keresendők! Chassé

Next